1000 éves kincsek tértek haza - megnyílt a felbecsülhetetlen értékeket felvonultató Árpád-ház kiállítás Fehérváron1000 éves kincsek tértek haza - megnyílt a felbecsülhetetlen értékeket felvonultató Árpád-ház kiállítás Fehérváron
Mindez a történelmi fővárosban, Székesfehérváron valósult meg, ahol évszázadokon át – az Árpád-házi királyok idején is – a koronázások és temetkezések zajlottak. A tárlat mostantól a nagyközönség számára is látogatható.
A résztvevőket Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője köszöntötte, aki kormánybiztosként az Árpád-ház Program megvalósulását, és így a múzeumépület megújulását is felügyelte. Az esemény kapcsán két fontos dolgot emelt ki.
"Megmentettünk egy ikonikus fehérvári épületet: a volt ciszter rendházat. Ötvöztük a régit és az újat, hiszen a fogadó tér az egy fekete-fehér tiszta üveg és acél épület. A másik fontos része a mostani eseménynek, hogy meg tudtuk nyitni ezt a kiállítást, ebben az újjáépült múzeumi épületben. Bemutatja az Árpád-házi királyok művét, azt a 400 évet, amelyben Magyarország és benne Székesfehérvár egy európai szintű és jelentőségű ország és város volt" – emelte ki Vargha Tamás.
A Szent István Király Múzeum Rendházépülete mintegy 5,1 milliárd forint kormányzati forrásból újult meg és ebből volt forrás a bővítésre is.
A kiállítás egyik különlegessége Szent István kardja, amely Prágából érkezett Székesfehérvárra. A fegyver egykor István jegyesének, Gizellának a hozományaként kerülhetett Magyarországra. A 14. századi krónikakompozícióban a német lovagok ezzel a karddal övezték fel a 997-ben Koppány legyőzésére induló Istvánt, s a hagyomány szerint a koronázásakor is ez a fegyver volt a kezében. Az Árpád-ház dinasztikus kapcsolataihoz kapcsolódó értékes lelet melletti vitrinben az a sisak kapott helyet, amely szintén egyetlen Kárpát-medencei leletként fennmaradt a korszakból.
A tárlaton szerepel többek között a feltehetően a 13. század közepén keletkezett Ómagyar Mária-siralom, Lehel kürtje, egy Árpád-kori eskükereszt és egy kettős kereszttel ellátott kora Árpád-kori magyar zászló – ez utóbbi ritkaság a svájci magyar nagykövetség közreműködésével kerülhetett kiállításra. Látható a koronázási palást 1613-ban készült másolata Pannonhalmáról, és számos honfoglaláskori aranylelet is.
A tárlatnak a Szent István Király Múzeum megújult épülete ad otthont. "Az Árpád-ház Programnak köszönhetően immár 1800 négyzetméteren, 17 teremben, a legmodernebb múzeumi körülmények között rendezhető meg a soha nem látott léptékű kiállítás. " – tájékoztatott Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója. A különleges tárlathoz több, mint 40 magyar és 20 külföldi partnerintézmény kölcsönöz tárgyakat.
A Királyok és Szentek – Az Árpádok kora című tárlat közösségi megnyitóját pénteken a Fő utcai múzeumépület előtt tartották, ahol kulturális programok sora is várta az érdeklődőket.
„A város egyik legfontosabb belvárosi műemléki épülete újult meg és bővült egy új épületszárnnyal. Ez is azt mutatja, lehet úgy modern várost építeni, hogy közben büszkék vagyunk értékeinkre, őrizzük múltunkat, amelyre a jövőt tervezzük!" – mondta a közösségi programokkal színesített megnyitón a város polgármestere, Cser-Palkovics András. A polgármester azt is kiemelte, hogy a Rendház felújítása során a tartalékkeret jelentős része megmaradt. Ezt szeretnék a város kulturális életére fordítani.
Cser-Palkovics András példaként említette az Aranybulla Emlékév programjait, valamint a Budenz-ház és a Vörösmarty Mihály Könyvtár részleges felújítását.
A Szent István Király Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyarságkutató Intézet közös szervezésében eddig soha nem látott tárlat valósult meg.
Makoldi Miklós a kiállítás kurátora, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója vezette körbe az érdeklődőket. Az egyik teremben láthatók a koronázáshoz kapcsolódó kellékek. "Ezek Szent Istvántól tulajdonképpen a királlyá koronázás, a kereszténység felvételétől egészen az Árpád-ház kihalásáig, sőt még azon is túl, a XX. századig használatban voltak" – fogalmazott a kurátor, hozzátéve, hogy mindegyik kiállítótér unikális.
Egy több mint 100 éve dédelgetett álom vált valóra ezzel a kiállítással. Ezzel a gondolattal indította köszöntőjét Horváth-Lugossy Gábor a szakmai megnyitón. A Magyarságkutató Intézet főigazgatója kiemelte: "Egy olyan nagyszabású tárlat nyílt meg ma Székesfehérvár szívében, amely a magyarságról szól".
L. Simon László, Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a szakmai megnyitón azt hangsúlyozta: "Az Árpád-kor legfőbb eredménye az, hogy a magyar nemzet ma is él. A keresztény kultúra meghonosítása vezetett ahhoz a stabilitáshoz, amely gazdag államot hozott létre Európa közepén. Az Árpád-kor négy évszázadát bemutató tárlat anyaga pedig a régészek munkáját is dicséri".
Az ünnepi beszédeket követően nyílt meg a Rendház épületének kapuja. Rengeteg érdeklődőérkezett a megnyitóra. A múzeum előtt is kulturális programok sora várta az érdeklődőket: felvonultak a történelmi óriásbábok, de volt bemutató a középkorban kialakult körtáncokból és korabeli dallamokból is. Sötétedés után tűzzsonglőrök veszik birtokba a Fő utcát. Ők szórakoztatják a pénteken éjfélig nyitva tartó és ingyenesen látogatható kiállításra érkezőket.
A kiállítás június 15-ig, naponta 8–20 óra között látogatható a Szent István Király Múzeum Fő utcai épületében.
Az iskolai csoportokat kedvezményes jegyárral és múzeumpedagógiai foglalkozással is várják a tárlaton.A csoportok a bejelentkezes@szikm.hu címen (folyamatosan), illetve a 70/649-5462-es és 22/202-700-as telefonszámokon (munkaidőben) jelentkezhetnek be.
További részletes információk a kiállítás honlapján: www.arpadok.hu