Valamit nagyon nem ért a Netflix
·Kultvasárnapi szubjektív·Utolsó frissítés: undefined
Fehérvár Médiacentrum fotója
Pixabay/mohamed_hassan
Valamit nagyon nem ért a Netflix
·Kultvasárnapi szubjektív·Utolsó frissítés: undefined

A felhasználóit és az internetet semmiképp sem érti a streaming óriás. Mi mással lehetne magyarázni, hogy egy katasztrofálisan sikerült negyedév után azonnal a reklámok bevezetését fontolgatja a Netflix? Szubjektív.

A kétezres évek elején az akkor még csak gyerekcipőben járó online média elsőszámú bevételi forrása a reklám volt. Minél több volt a hirdetés, annál biztosabb volt a holnap. Nem kellett két évtized sem ahhoz, hogy a piacra lépő új szereplők megértsék: az embereknek elegük van a mindent elárasztó villogó, időrabló hirdetéscunamiból. Inkább fizetnek a tartalomért, csak ne kelljen megnézni egy újabb félperces termékfényezést.

A kétezer-tízes években a streaming piac ha nem is gomba módra, de látványosan szaporodó szereplői már kivétel nélkül ilyen modellel támadtak. Dióhéjban: fizess a tartalomért, cserébe nem kell reklámot nézned, a torrentezéssel szemben legálisan jutsz tartalomhoz, amit több eszközön is nézhetsz, ráadásul a tévékkel szemben akkor nézed, amikor akarod, a bevétel jelentős részét pedig új tartalom készítésébe forgatjuk. A piac igazi úttörője az 1997-ben pályafutását még postai DVD-kölcsönzőként indító Netflix volt.

A kaliforniai médiavállalat olyannyira értette a felhasználókat, hogy idővel a kölcsönzést teljesen az internetre költöztette, és a világ megismerte a streaming fogalmát. A Netflix agresszíven terjeszkedett: 2012-ben Lillyhammer címmel már saját sorozatot gyártott - bár az áttörést csak egy évvel később a Kártyavár hozta el -, és az Egyesült Államok után egyre több országban jelent meg. Ha nincs a Netflix, akkor talán ma nem létezne a sorozatdarálás fogalma, mivel a tavaly év végéig világszerte közel 222 millió előfizetővel rendelkező cég elsőként húzta meg, hogy a premier napján a sorozatainak egész évada elérhető volt.

Aztán történt valami, és úgy tűnik, hogy a Netflix egy kicsit beragadt. Annyira, hogy hétfő óta még az is kérdéses, mennyire érti valójában az időközben hatalmasra duzzasztott médiavállalat a világot.

Hétfő este tíz év után először jelentett egy negyedévben kevesebb előfizetőt a streaming óriás, mint a megelőző három hónapban. Bár a Wall Street 2022 első negyedévére 2,5 milliós bővülést várt, ehhez képest végül 200 ezerrel kevesebbel zárták az időszakot. Ennek egyik első számú oka az ukrajnai háború miatt az orosz piac és vele együtt 700 ezer előfizető elhagyása. Nem kedvezett a Netflixnek a világgazdasági helyzet, és az sem, hogy az infláció miatt egyre többen mondanak le bizonytalan időre a nélkülözhető kiadásokról. És az is igaz, hogy mára annyi a streaming szolgáltató, mint égen a csillag.

A 2002-ben tőzsdére is bevezetett Netflixnek gyors megoldást kellett villantani a részvényesek felé. A bűnbakot a fentebb felsoroltak mellett abban a 100 millió emberben látják, akik becsléseik szerint ismerőseik fiókját használva ingyen veszik igénybe a szolgáltatást. Őket a tervek szerint móresre tanítják, új előfizetőket pedig egy olcsóbb, de reklámokkal tűzdelt csomagtól várnak. 

Vagyis a Netflix feltalálta a tévéelőfizetést.

Dupla bőrt húzna le a felhasználókról: elkérné a pénzüket is, de ezzel a lendülettel az emberek idejét is áruba bocsátaná. Ez pedig nem túl korrekt abban a világban, ahol sok esetben éppen azért fizetnek az előfizetők, hogy ne lássák a hirdetéseket.

Tegyük hozzá: Reed Hastings vezérigazgató még néhány éve is határozottan tiltakozott a reklámok bevezetése ellen. Már csak ezért is érthetetlen, hogyan fordulhatnak ebben a helyzetben éppen arrafelé, ahonnan az egész iparág elindult másfél évtizeddel korábban.

Csakhogy az a helyzet, hogy a világ közben elhúzott a Netflix mellett. A nagy filmstúdiók szinte kivétel nélkül saját streaming platformot hoztak létre. A filmek és sorozatok pedig kikerülnek az olyan gyűjtőszolgáltatók kínálatából, mint amilyen a látszólag jókora bajban lévő piacvezető is. A Netflix kínálata feltehetően emiatt a közeljövőben tovább szűkül, a bővülést csak a saját tartalom előállítása és független vagy kisebb gyártók tartalmainak felvásárlása jelentheti. De itt sem áll jól a szolgáltató.

Kapcsolódó
Hasítanak a streaming szolgáltatások - itthon is indul az HBO Max és a Disney+

Az internet széleskörű elterjedése és a segítségével történő adattovábbítás alapjában forgatta fel a hagyományos tévézési szokásokat a streaming. Sőt, maguk a tartalomszolgáltatók is egyre inkább a neten terjesztett tartalmakban látják a jövőt.

A Netflix ugyanis az elmúlt években a minőség helyett inkább a mennyiségre helyezte a hangsúlyt. Hetente érkeznek az újabbnál újabb filmek, sorozatok, reality-k és egyéb showműsorok. Csakhogy ezek között elenyésző a valóban minőségi tartalom. A tartalomdömping pedig kontraproduktív: a netflixezés mára hosszas, olykor céltalan böngészéssé vált a kétséges színvonalú tartalmak végeláthatatlan tengerén.

Eközben például az Apple TV+ lényegesen kevesebb, de minőségibb tartalmat kínál, amit a friss Oscar-díjas CODA sikere is aláhúz. A néhány hete már Magyarországon elérhető HBO Max pedig mennyiségben és színvonalban is valahol kettejük között helyezkedik el. Nyáron jön az egész Star Wars-univerzummal és a szuperhősös filmekkel a Disney+, ősszel nagyot fog robbantani az Amazon Prime az új Gyűrűk Ura-sorozattal, és még az idén tervezi magyarországi indulását a Skyshowtime is.

Korai lenne még temetni a Netflixet egyetlen rosszul sikerült negyedév miatt, de tény: a 221,6 millió előfizetővel még mindig piacvezető szolgáltató nyakára odaért a konkurencia. Ráadásul miközben a Netflix legolcsóbb csomagja 2490 forintba kerül és nem garantál HD-minőséget, addig a többieknél az általában egységes csomagár sem mindenhol éri el ezt a szintet. Az Amazon Prime már 899 forinttól, a HBO Max kedvezménnyel 1590, nélküle pedig 2390 forintba kerül. Az Apple TV+ 1890 forintért elérhető, míg a hírek szerint a hamarosan induló Disney+ honlapja szerint havi 2490 forintot kér majd előfizetőitől.

A Netflix a felhasználók megcsappanása ellenére is pénzügyileg sikeres negyedévet zárt: 7,8 milliárd dolláros árbevétel mellett 1,6 milliárd dolláros eredményt könyvelhettek el az év első három hónapjában. Ha azonban az eddig folyamatosan innovatív streaming óriás a sokáig tabunak számító reklámoktól és az egyre inkább indokolatlanul borsosnak tűnő előfizetési konstrukcióitól egyszerre várja a megoldást, előbb-utóbb könnyen üldözöttből üldözött lehet.

A tőzsdén mér érzik a vérszagot: a hétfői bejelentés hírére órák alatt 35 százalékot estek a médiavállalat részvényei, ami összességében 50 milliárd dolláros bukást jelentett a Netflixnek.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek