Fehérvár elveszett úttörői
Fehérvár elveszett úttörői
Fehérvár elveszett úttörőiA kiránduló úttörőket bemutató dombormű a Kodály Zoltán Általános Iskola (korábbi nevén Béke téri Általános Iskola) falát díszítette egykor, az elérhető információk szerint 1959 óta. A pontos dátumra is rábukkanhatunk: Magony Imre: Székesfehérvár szobrai című könyvében fekete-fehér fotón a teljes dombormű megtekinthető, itt 1959. szeptember 10., az iskola átadásának napja szerepel a dombormű hivatalos avatásának napjaként is.
A dombormű az avatás időpontjának megfelelő kordokumentumként szolgált, hiszen a tanintézmény falain boldogan mosolygó, vélhetően kiránduláson résztvevő úttörőket mutatott be fák, virágok, madarak társaságában.
A dombormű alkotója Kiss Roóz Ilona 1920-ban Szatmárnémetiben született és 89 esztendős korában, 2010-ben elhunyt keramikus művész. Tanulóévei a második világégés miatt vontatottan teltek, de tehetsége gyorsan utat tört, 1947-ben már meg is tarthatta első kiállítását.
A székesfehérvári dombormű elkészítése utáni időszakban, a hatvanas évektől egyre elismertebb és keresettebb lett, munkáit rendszerint a „kedves líraiság” jelzővel dicsérték a kritikusok. Gazdag pályafutása során a kiváló keramikus elismerését jelzi Munkácsy Mihály-díja (1956), Érdemes művész díja 1980-ból. 1984-ben SZOT-díjjal tüntették ki. 1995-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét.
Érdekesség, hogy a fentebb idézett Magony Imre: Székesfehérvár szobrai című könyvben Kiss Roóz Ilona elhalálozási évszámaként 1984 szerepel, pedig a könyv 1995-ös megjelenésekor még bőven életben volt a keramikus asszony, aki – ahogy fentebb megírtam – 2010-ben hunyt el.
Sajnos köztéri alkotása kevés maradt fenn, a székesfehérvári úttörők is az enyészet martalékává váltak. A megyei napilap már 2004-ben foglalkozott a tanintézmény falán egyre rosszabb állapotba kerülő domborművel, ekkor konkrétan már jelentős része lehullott, összetört.
A probléma a későbbiekben sem oldódott meg, címlapképünket a Köztérkép székesfehérvári szerkesztője, sorozatunk állandó szakértője, Szabó Péter készítette még 2011-ben. A képre kattintva jól látszik, hogy a dombormű ekkor már végzetes állapotban volt, később pedig teljesen megsemmisült, napjainkban már csak hűlt helyét látni.
Az iskola épp zajló felújítását nem élte már meg Kiss Roóz Ilona alkotása, mára már csak a lehullott vakolat jelzi egykori helyét. Érdekesség, hogy Budapesten korábban már megtalálták a megoldást egy elpusztult, egészen pontosan szigeteléssel letakart köztéri alkotás újjáteremtésének. Somogyi János Nők galambokkal című alkotását a VIII. kerületben egy kiemelt fontosságú szigetelés során kénytelen-kelletlen lefedték, ám később a Színes Város Csoport az eredeti művet alapul véve falfestményként újraalkotta. Talán érdemes lenne elgondolkodni ennek a fehérvári magvalósíthatóságán, megmentve ezzel az utókornak Kiss Roóz Ilona alkotását.
