Már 40! Jubilál a Suzuki SwiftMár 40! Jubilál a Suzuki Swift
A Suzuki Japánban elsősorban miniautóiról volt híres a hatvanas években. Nem is próbáltak kitörni ebből, egészen 1965-ig, amikor piacra dobták a több karosszériával is kínált Fronte egy számmal nagyobb változatát, a 800-at. A kétajtós szedán hossza majdnem elérte a 4 métert – így a legtöbb korábbi Suzukin legalább egy méterrel túlnyúlt. A várt siker azonban elmaradt, négy év alatt mindössze 2612 darabot adtak el belőle. Így az 1969-es Tokiói Autó Show idejére eltűntették még az árlistáját is.
Nagy volt a csend ezután, de mivel a hetvenes években beköszöntött az olajválság, az olcsón fenntartható kisautókra nagyobb szükség lett, mint bármikor. Még az Egyesült Államokban is felfogták ezt, pedig ott a Suzuki autói maximum matchboxok voltak a hatalmas országúti cirkálók mellett. De a szükség nagy úr, és ezt a ziccert a GM sem akarta kihagyni.
Az akkori Opel modellekről viszont úgy gondolták, nem felelnének meg az ottani igényeknek. Mivel a Honda, a Nissan és a Toyota is már belefogott a tengeren túli terjeszkedésbe, mást kellett keresni. És hamar meg is találták a megfelelő partnert. Bár a GM elkezdett egy projektet, az „M-autóból” végül nem lett semmi, főként, mert a helyi munkaerő csak sok pénzért állította volna talpra a modellt. Ezért kellett egy társ, aki legyártja a kisautót.
Mivel a Suzukinak már több évtizedes tapasztalata volt ezen a téren, a GM meglátta bennük a fantáziát, ezért 1981 augusztusában felvásárolta a japán vállalat részvényeinek 5,3 százalékát. A Suzuki ezzel megkapta a lehetőséget az M-autó előállítására és egyben megnyílt az út az amerikai piacra is. Az M-autó tervei mellett a GM motorokat is adott a Suzukinak, akik mindössze két éven belül talpra állították a Cultus-t.
A korábbi kei-caroknál alig fél méterrel hosszabb újdonsággal a Suzuki végre ismét jelen volt a kisautók szegmensében. Az Egyesült Államokban több különböző néven is forgalmazták a Cultus-t, ám a szigorú import korlátozások miatt jóval kevesebb autó került az ottani kereskedésekbe. A GM végül elérte, hogy az évi 17 ezer helyett 80 ezer jusson be az országba.
Viszont, végül a gyártókapacitás kihasználatlan maradt, ezért a Suzuki új piac után nézett. Ezzel eljött az idő Európa számára. Ide viszont a japán kisautó egy kis ideig SA310 és SA413-ként érkezett. De szerencsére nem kellett sokáig bajlódni a kódok megjegyzésével, 1986-tól lecserélték a sokkal szebben csengő Swift-re. Mi például már így ismertük meg, sőt, 1992-től, Európában egyedüliként Magyarországon is gyártottak Swifteket.
A történet folytatása a KocsiZoom adásából kiderül, érdemes lesz megnézni!