A Középosztály forradalma A Középosztály forradalma
György László kormánybiztos az MCC Székesfehérvári képzési központjában előadásában elmondta, négy szempont szerint sorolunk valakit a középosztályba. Az egyik a jövedelmi helyzet. Az aki az átlagbér 60%-nál többet, kétszeresénél kevesebbet keres, középosztálybelinek számít. A másik, hogy megfelelő-e a vagyoni helyzete.
"Ezt az Eurostat, az Európai Uniós Statisztikai Hivatalának adatai alapján mérjük, ez is egy egzakt történet. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala minden évben 13 szempontot megvizsgál, és ha abbó 5 nem teljesül, akkor nem megfelelő a vagyoni helyzete valakinek és szegénynek számít. Például tudja-e fizetni a jelzáloghitelét, ha van, ki tudja-e fizetni a lakása fűtését, van-e autója, van-e internetkapcsolata, el tud-e menni egy hétre nyaralni, tud-e váratlan kiadást finanszírozni. Ha öt nem teljesül, akkor ő nem tekinthető középosztálybelinek."
György László hozzátette, a harmadik szempont a biztos lakhatás kérdése. Hétévente megvizsgálják, hogy az emberek járnak-e moziba, színházba, múzeumba, járnak-e koncertre, előadásra, sportrendezvényre. Ennek négy kritériumnak egyszerre kell teljesülnie, hogy középosztálybelinek nevezzünk valakit.
2011-ben a magyar társadalom 34,9 %-át tette ki a középosztály, 2021-re 54,6%-ra növekedett. Közel 2 millió fővel bővült a középosztály Magyarországon. Az Európai Unió statisztikái szerint hazánkban csökkent a leggyorsabb ütemben a szegények aránya. Ma a nyugati világban három javaslat van a középosztály megerősítésére. Az egyik, hogy a gazdagoktól vegyük el és adjuk a szegényeknek.
"Magyarországon azt csináljuk, hogy a gazdagoktól vesszük el és a szegényeknek adjuk oda, hanem a járadékvadászoktól vesszük el és a dolgozó, gyermeket nevelő, vállalkozó középosztálynak adjuk oda, mert ez meritokratikus, hogy azoknak segítünk, akik a saját sorsukért, a saját sorsuk jobbra fordulásáért tesznek."
György László hozzátette a közfoglalkoztatásban több mint 10 éve még 240 ezren dolgoztak, ma 61 ezren. Mint mondja, az elmúlt 14 évben több mint 300 ezren jutottak be az elsődleges munkaerőpiacra.