Csalás gyanúja is felmerült, végül egy influenszernek köszönhetően lett a kurta baing az Év HalaCsalás gyanúja is felmerült, végül egy influenszernek köszönhetően lett a kurta baing az Év Hala
Lám, már egy Év Hala voksoláson is komoly feladata lehet(ne) egy választási bizottságnak, hiszen a csalás gyanúja is felmerült a december 31-ig tartó szavazáson. Ahogy mi is beszámoltunk róla, a 2025-ös Év Hala választáson a Magyar Haltani Társaság három jelöltet állított: a dévérkeszeg, a kurta baing és a vágódurbincs szállt ringbe (pardon, medencébe) a címért. A szavazás eredetileg 2024. december 31-én 12 óráig tartott volna, hosszú ideig a dévérkeszeg vezetett nagy fölénnyel. Még december 21-én, a szavazásról beszámoló írásunk megjelenésekor így állt a verseny:
„A szavazás egészen 2024. december 31-én déli 12 óráig tart. Jelenleg a dévérkeszeg 41,7%-kal vezet, második a vágódurbincs (32,2%), harmadik a kurta baing (26,2%). A most befejeződő évben egyébként a réticsík volt az év hala, míg 2023-ban a lápi póc kapta a legtöbb szavazatot.”
Nos, a bő tíz nap elég volt a december 21-én még csak harmadik kurta baingnak, hogy ledolgozza hátrányát. December 31-én azt lehetett látni a szavazás oldalán, hogy a legtöbb voksot, 35,7 százalékot a dévérkeszeg (Abramis brama) szerezte meg. A kurta baing (Leucaspius delineatus) 34,4 százalékkal a második, míg a vágódurbincs (Gymnocephalus cernua) 29,9 százalékkal a harmadik lett.
Később aztán a Magyar Haltani Társaság honlapján közölte, a szavazást korábban felfüggesztette, mert felmerült a választási csalás gyanúja. A rendszer áttekintése után azonban nem találtak külső befolyásolásra utaló jeleket, így a szavazás december 31. 24 óráig meghosszabbítva folytatódott, ez pedig egyet jelentett a kurta baing előzésével és győzelmével. A végeredményről így tudósított a verseny kiírója:
„A 2024. december 31-én éjfélig beérkezett 3586 szavazat 26 százalékával a vágódurbincs harmadik lett, a dévérkeszeg 30,7 százalékkal a második, a győztesünk pedig a voksok 43,3-százalékát szerezte meg”
Utóbb kiderült, nem történt csalás, viszont egy addig mindössze egy poszttal jelentkező, kisszámú követőtáborral rendelkező influenszer felhívására követői megtámogatták szavazatukkal a kurta baingot, mely így előzhette meg a sokáig első dévérkeszeget. Az már csak hab a tortán, hogy Fehérzaj néven tevékenykedő influenszer szerint a szavazás felfüggesztésekor ő maga kereste meg a Haltani Társaságot, hogy nem hekkelték meg a voksolást, csak az ő buzdítására indult meg a szavazatok sora a későbbi győztes javára.
Kurta baing – Leucaspius delineatus
A KURTA BAING a nyúldomolykófélék családjába tartozó apró, őshonos halunk. Teste megnyúlt és vaskos, háta és hasvonala enyhén ívelt. Rövid, tompa orra és jellegzetesen nagy szemei figyelemfelkeltőek. Szája felső állású, a nagy szájhasíték meredeken felfelé irányul. Alsó állkapcsa kampószerűen felhajlik, így szinte álarcszerűen takarja a fejét. Általános mérete 6–8 cm között mozog, de ritkán akár 10 cm-re is megnőhet. Pikkelyei aprók, ezüstösek, és könnyen lehullanak.
Táplálékát főként planktonikus élőlények, árvaszúnyoglárvák és a vízfelszínre hulló apró rovarok alkotják. Szaporodása április és július között zajlik, amikor párosan rakják le az ikrákat. A nőstény 100–150 darab ikrát ragaszt vízi növényekre, amelyeket a hím őriz és gondoz. Élőhelyként a lassan áramló vagy állóvizeket kedveli, például tőzegbányatavakat, holtmedreket és alföldi csatornákat. Nagyobb folyóinkban többnyire csak az áradások után jelenik meg a hullámtereken. Jellegzetes bélyege a farokalatti úszó tövén található pontsor, valamint az oldalvonal, amely csupán az első néhány pikkelyen látható. Élőhelyeinek eltűnése és az inváziós fajok terjedése miatt állományai jelentősen visszaszorultak. Hazánkban védett faj, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.
Érdekesség, hogy a pecaverzum.hu felidéz egy korábbi választást az Év Hala 16 éves történetéből, amikor valóban választási csalás történt. A portál így idézi fel a 2019-es választáson történ visszaélést:
„Hasonló eset történt a 2019-es szavazáson is, ami a korábbiaknál lényegesen nagyobb érdeklődés mellett zajlott, ami azért történt, mert valaki „informatikai trükközéssel”, szabálytalanul leadott nagyszámú szavazattal próbálta meg jogosulatlan előnyhöz juttatni az év hala címért versengők egyikét, a sebes pisztrángot.
Az MHTT akkori közleménye szerint a sebes pisztrángra (Salmo trutta) szabálytalanul leadott szavazatok érkeztek, és azok száma a cím kihirdetése előtt érvénytelenített 2130 voks levonását követően is meghaladta a 11 ezret.
A vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophthalmus) végül 44 százalékos támogatottsággal nyert 2019-ben, a második helyen 32 százalékkal a szivárványos ökle (Rhodeus amarus) végzett, a sokáig szoros versenyben a győzelemre is esélyesnek tűnt sebes pisztráng pedig 24 százalékkal csak a harmadik lett.”