Ezért ma van az év legszomorúbb napja – vagy mégsem?
Ezért ma van az év legszomorúbb napja – vagy mégsem?
Ezért ma van az év legszomorúbb napja – vagy mégsem?Amikor a januári szürke fények éppen csak átszűrődnek a függönyön, és a reggeli kávé illata sem tűnik elég erősnek ahhoz, hogy elnyomja a decemberi túlköltekezés és a kudarcba fulladt újévi fogadalmak súlyát, sokan érzik úgy, hogy a világ összes terhe a vállukra nehezedik. Ez az érzelmi mélypont a modern kultúrában saját nevet is kapott: ez a Blue Monday, vagyis az év legszomorúbb napja. Bár a naptárban január harmadik hétfőjére, vagyis idén éppen a mai napra datált jelenség mögött álló számítás valójában egy ügyes marketinges húzás, az ilyenkor tapasztalható kollektív levertség a bankszámlák egyenlegétől a hormonháztartásunkig valóságos tényezőkből áll össze.
A Blue Monday története nem a pszichológiai kutatóintézetek mélyén, hanem egy PR-ügynökség tárgyalójában kezdődött. A koncepció legfontosabb eredeti, primer forrása a mára megszűnt Sky Travel utazási iroda 2005-ös kampánya, amelyhez Cliff Arnallt, a Cardiffi Egyetem akkori óraadóját kérték fel. A feladat az volt, hogy alkosson egy tudományosnak tűnő képletet, amely meghatározza az év legdepressziósabb napját, derül ki a The Guardian cikkéből. A cél az eladások növelése volt: ha az emberek elhiszik, hogy ez a legrosszabb napjuk, nagyobb eséllyel foglalnak le egy napsütötte nyaralást.
Az akkoriban a világsajtót bejáró egyenlet olyan változókat vonultatott fel, mint az időjárás, az adósság mértéke, a havi fizetés, a karácsony óta eltelt idő, a fogadalmak megszegése, az alacsony motivációs szint és a cselekvés iránti sürgető igény.
A szakma azonnal ízekre szedte a modellt. A változók többsége ugyanis nem mérhető egységesen, a képlet elemei pedig nem kompatibilisek egymással. A Blue Monday fogalma mégis önálló életre kelt, és minden január harmadik hétfőjén visszatér a közbeszédbe.
Januárban az ünnepi túlköltekezés hatásai kíméletlenül megjelennek a kimutatásokban. Egy átlagos háztartás ilyenkor szembesül azzal az extra költéssell, amit a karácsonyi ajándékok és vacsorák finanszírozására fordított. Ez a pénzügyi feszültség éppen akkor tetőzik, amikor a következő fizetés még elérhetetlen messzeségben van. A fogyasztók ilyenkor kétféleképpen reagálnak: vagy drasztikusan visszafogják a költéseiket, vagy éppen ellenkezőleg, vásárlási terápiával próbálják enyhíteni a rosszkedvüket.
A tudományos világ képviselői élesen bírálják a koncepciót. „Amikor a pszichológia megpróbálja az emberi érzelmeket és a mentális egészséget ilyen képletekre redukálni, az nevetséges és hiábavaló áltudománnyá válik. Az etikai vetülete több mint kérdéses” – fogalmazott Craig Jackson, a birminghami egyetem pszichológia professzora az intézmény honlapján. A szakértők szerint a nap kijelölése elbagatellizálja a valódi klinikai depressziót, azt sugallva, hogy a lelki fájdalom egy huszonnégy órás ciklus után egyszerűen elmúlik.
A mentális egészséggel foglalkozó szervezetek szerint a Blue Monday káros jelenség. „A Blue Monday egy mítosz, amely bagatellizálja azoknak a tapasztalatait, akik valódi depresszióval küzdenek. A tünetek hetekig, hónapokig vagy évekig tarthatnak, és nem tűnnek el egy keddi napon” – hívta fel a figyelmet a CWW Mind mentális egészségügyi jótékonysági szervezet. Ugyanakkor az évnek ebben a szakaszában léteznek olyan tényezők, amelyek negatívan befolyásolják a hangulatot. A szezonális affektív zavar, a napfény hiánya és a társadalmi elszigeteltség valódi problémák.
Azonban a kereskedelmi szektor továbbra is marketinglehetőségként tekint erre az időszakra, akciós ajánlatokkal és boldogsághormont serkentő termékekkel bombázva az embereket. Ezzel szemben a segélyszervezetek, mint például a Samaritans, megpróbálják visszavenni a napot a hirdetőktől. Ők hirdették meg a Brew Monday mozgalmat, amely arra ösztönöz, hogy a vásárlás és a magányba burkolózás helyett keressük egymás társaságát. Azt javasolják, hogy ezen a napon inkább üljünk le valakivel egy teára vagy kávéra, és figyeljünk oda egymás valódi érzéseire.
A fényterápia, a rendszeres testmozgás és a társas kapcsolatok ápolása bizonyítottan segít átvészelni a téli hónapokat. A sport során felszabaduló endorfin és szerotonin természetes úton javítja a közérzetet, a napi legalább 30 perces természetes fény pedig segít helyreállítani a biológiai ritmust. Az újévi fogadalmak elbukása feletti bűntudat helyett a pszichológusok pedig a kis, fenntartható célok kitűzését javasolják.
Kapcsolódó
Amikor a sötét lehangol – hogyan védekezzünk az őszi-téli lehangoltság ellen?
Megnövekedett alvásigény, állandó fáradtságérzet és folyamatos nassolás utáni vágy – október végétől, november elejétől az európai emberek nagyjából tíz-tizenöt százalékánál jelentkezik az őszi-téli lehangoltság, ami súlyosabb esetekben depresszióhoz is vezethet.
