Élő hagyomány Mohán - több százan vettek részt az idei tikverőzésen
Élő hagyomány Mohán - több százan vettek részt az idei tikverőzésen
Élő hagyomány Mohán - több százan vettek részt az idei tikverőzésenKicsik és nagyok, a falu apraja és nagyja összegyűlt Mohán, hogy a látogatókkal közösen varázsolják ide a tavaszt, a szerencsét, a szépséget és a termékenységet.
Egyre kevesebb az olyan ember Mohán, akinek az arcán ne lenne valamennyi korom, ugyanis az alakoskodók tesznek arról, hogy mindenki arcára kerüljön a szerencsét hozó vagy éppen termékenységet szimbolizáló koromból.
A mohaiak féltve őrzött kincse, a tikverőzés húshagyókedden újra életre kelt a településen: a bohócok, a török, a kéményseprő és az alakoskodó lányok bevonulnak a mohai portákra, az udvarokon a szalagosok megkergetik a tyúkokat, és amint sikerül megfogni egyet, be is kormozzák azt.
"Mind-mind szerencsehozó szimbólumok, és azt hivatottak elősegíteni, hogy ebben az évben is szerencsések, szépek, egészségesek és termékenyek legyünk. Erre vonatkozó kutatások nincsenek, de tudok olyan mohai családról, ahol a szülőt előző évben igen összekormozták és egy csodálatos kislány született" - mondta el Bakos-Simon Fruzsina, Moha polgármestere.
A hagyomány szerint a kormos tyúkok jobban tojnak, mint azok, akiket nem kergetnek meg a mohai legények. Ennek a portának egy félig tősgyökeres mohai család a tulajdonosa, mégsem telik el úgy egy év sem, hogy ne vennének részt a tikverőzésben.
Bíró Sándorné negyven évvel ezelőtt a férje miatt költözött ide és azt mondja, hálás ezért a népszokásért és az itteni közösségért:
A férjem is beöltözött, a fiam is beöltözött, a férjem édesapja is beöltözött, valószínűleg az ő apja is beöltözött."
Ez egy hagyomány, a kultúránk tisztelete, a közösség összetartó ereje elengedhetetlen a jövőre nézve."
A tikverőket hálából megvendégelik, bőségesen megrakott farsangi asztalokkal várják őket, és az alakoskodó lányok tojást is kapnak. A jelmezeket nagy becsben tartják a mohaiak, hiszen mindenki saját kezűleg készíti őket és sok családban egyfajta örökséget is jelentenek.
Az egyik alakoskodó nem árulta el, hogy ki ő, azt azonban büszkén vállalta, hogy legalább 27 éve bújik bohócjelmezbe minden húshagyókedden: "Ez a hagyomány apáról fiúra szállt, még a török időkből, ez az amit nem szabad veszni hagyni. Nagyon sok helyen volt ez, de kikopott, és itt megmaradt annak ellenére, hogy annak idején még az átkosban tiltották, de kijárták az itteniek, hogy menjen tovább. Ez a fontos, a télűzés és a termékenység varázslása."
A tikverőzés szokását a török időktől a 20. század közepéig Magyarország, sőt a Kárpát-medence több tájegységén ismerték. Ma már csak Mohán maradt fenn ez a hagyomány. A tikverőzés megörökítése és fennmaradása, a mohaiak mellett, Pesovár Ferenc néprajzkutató gyűjtőmunkájának eredménye. A mohai tikverőzés 2011-ben a Szellemi Kulturális Értékek listájára is felkerült.
