Könyvbemutatókkal és emléktábla-avatóval kezdődött az '56-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára rendezett programsorozat
Könyvbemutatókkal és emléktábla-avatóval kezdődött az '56-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára rendezett programsorozat
Könyvbemutatókkal és emléktábla-avatóval kezdődött az '56-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára rendezett programsorozat1956. október 30-án a Szózat első sorai csendültek fel, jelezve, hogy megkezdte adását Székesfehérváron a Vörösmarty Rádió. A forradalom helyi eseményeit nyomon követő, az országos és nemzetközi híradásokról is tudósító szerkesztőség a Városháza egyik irodájában működött. Ennek állít emléket az a tábla, amelyet az 1956-os események 70. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat részeként avattak csütörtökön délután a Városháza emeleti folyosóján.
A forradalmi Vörösmarty Rádió mindössze öt napig működött, október 30-tól november 3-ig. Jelentősége és a forradalomban játszott szerepe azonban messze nagyobb volt - hangsúlyozta beszédében a Fehérvár Médiacentrum Kft. ügyvezető igazgatója.
Hagymásy András kiemelte: a szabadság szelleme, az igazság hangja, az emberi szó került ki általa az éterbe, és jutott el minden fehérvári háztartásba, munkahelyre és laktanyába: "A hír volt a tömegek legfontosabb tápláléka, a hírmondó a legfontosabb embere. A rádió nemcsak a kaotikus helyzetben való eligazodásban segített, de reményt és hitet adott, támaszt és vigaszt nyújtott, kinek mire volt éppen a legnagyobb szüksége. Mindazok, akik a rádió technikai feltételeinek megteremtésében, majd az adás elindításában és a műsorkészítésben szerepet játszottak, a forradalom igazi hősei voltak."
A rádió rövid, ötnapos történetét évtizedekig tartó hallgatás övezte, majd 1994-ben újra megszólalt a fehérvári éterben, ezzel is üzenve, hogy "a szabadság szelleme, a forradalom üzenete, az emberi szó csak szüneteltethető, el nem nyomható. Előbb-utóbb újra elemi erővel tör felszínre. Ez a tábla őrizze az egykori és mai rádiósok emlékét, és figyelmeztesse az előtte elhaladókat, hogy a hír szent, de a vélemény szabad" – zárta ünnepi beszédét Hagymásy András. Az emléktáblát a forradalmi Vörösmarty Rádiót elindító Horváth Miklós fia, ifj. Horváth Miklós és Cser-Palkovics András polgármester leplezte le.
Ez követően a program a Díszteremben dupla kötetbemutatóval folytatódott. A városunk történetét feldolgozó könyvsorozat, a Székesfehérvár ANNO… ötödik részét, valamint a Vörösmarty Társaság irodalmi folyóirata, a VÁR erre az alkalomra készült különkiadását ismerhette meg a közönség.
Köszöntőjében Cser-Palkovics András polgármester kiemelte, büszkék lehetünk, hogy e jeles évfordulón két értékes kiadvánnyal gazdagodott Székesfehérvár kulturális élete. Fontosnak nevezte, hogy a Székesfehérvár ANNO…’56 kötetben 1956 fehérvári eseményeit, a kor történetét részletesen megismerhetik az olvasók, míg a VÁR különkiadásában a helyi vagy a városhoz valamilyen szálon erősen kötődő irodalmárok, költők képzőművészek gondolatát, érzéseit olvashatják e korszakkal kapcsolatban: "Emlékezünk: a hősök itt vannak velünk. Ők, akik szabadságot adtak nekünk, emlékeztetnek rá, hogy ezt meg kell becsülnünk. A szabadsággal élni és nem visszaélni kell. Ezt a várost csak úgy lehet tovább építeni, hogy együtt élünk, közösen alkotunk, közös célért dolgozunk."
A Vörösmarty Társaság a forradalom és szabadságharc 70 éves évfordulójára készítette el a VÁR irodalmi folyóiratának különkiadását, amelyet Sebők Melinda, a Társaság elnöke mutatott be. Mint mondta, 23 alkotó műve került bele. Érdekességként említette meg, hogy a legidősebb és a legfiatalabb szerző között mintegy 70 év a korkülönbség. Keszei István és Keszei Imre forradalmi szerepéről, jelentőségükről 56 oldalon olvashatnak, akik kezükbe veszik a különkiadást. A míves köteteben az idei Vajda János-díj nyertesének 1956-ról szóló verse mellett festmények és irodalmi értekezések is helyet kaptak.
A kötetbemutatón Jankovich Ferenc 1956 emlékére írt Forradalom című versét Borbély Levente, a XV. Fehérvári Versünnep első helyezettje szavalta el, majd a program kerekasztal-beszélgetéssel zárult, ahol Nagy Zoltán Péter szerkesztő, újságíró dr. Demeter Zsófiával és Sebők Melindával beszélgetett a kötetek születésének körülményeiről.
