Félóra egy ezresért - A fehérvári ebédmenük mocskos kis titkai
Félóra egy ezresért - A fehérvári ebédmenük mocskos kis titkai
Félóra egy ezresért - A fehérvári ebédmenük mocskos kis titkaiEzzel párhuzamosan az egykoron menükben szereplő ételek is felnőttek az új stílushoz és különböző blikkfangos elnevezésekkel operálnak: a lecsóból ratatouille lett, a pörköltből pikáns ragu, a káposztából pedig párolt, roppanós zöldség. Így próbálják krétafeliratos táblákkal meggyőzni az ártatlanul bóklászó ösztönlényt, hogy a napi ezresét és ebédre szánt félóráját ott költse el.
Segítek: a pörkölt az pörkölt, mindig az is marad, a káposzta az meg káposzta, akármennyire fifikásan írjuk is körül. Energiát egyébként nem ebbe kellene fektetni, hanem abba, hogy a következő napon is visszajöjjön az a kedves vendég, ha már egyszer a napi ebédruletten azt a bizonyos belvárosi, napernyőst húzta be magának. Minden bizonnyal megvan az a púderillatú, uszkáros, kisujjat a borospohártól szigorúan eltartó réteg, akiknek sokkal fontosabb egy-egy fogás elnevezése, mint az íze vagy az állaga, de nagy valószínűséggel nem ők vannak többségben.
Így aztán, kedves belvárosi vendéglátósok, ismerjetek meg minket: helló, mi vagyunk a vásárlók! Belőlünk éltek. A mi kis napi ezreseinkből. Nekünk akarjátok nap mint nap eladni azt a gumiszerű, csirkemellnek csúfolt, aprókockásra klopfolt fehérjedarabot, amire még azt is rá meritek mondani, hogy grillezett.
Tényleg annyira hülyének néztek minket, hogy szerintetek nem vesszük észre, hogy az a valami a tányéron gyakorlatilag terepszínű, olyan fehér? Ezúton jelezném, hogy én észrevettem. Ahogy azt is, hogy büdös a pohár, meg benne a szóda. De ezt legalább kedélyesen meg lehetett beszélni a személyzet egyik tagjával, aki készségesen beszámolt arról, hogy akkor ez minden bizonnyal a mosogatógép hibája, mert valami gond volt benne a tablettával. És ennyi. Se egy bocs, se egy süti, se egy pacsi. De a borravalót elfogadja. Én meg a tényt, hogy ezt az ezrest lehúzták rólam, cserébe még hülyének is néztek, a végén pedig én tapsoltam ehhez az egész szürreális félórához, mint egy idomított fóka.
Maradjunk annyiban, hogy a fehérvári ebédmenük nyomokban igazságot is tartalmaznak. De nem adom fel, később újra próbálkozom. Ha valaki tud jó déli kajás helyet, ne fogja vissza magát és javasoljon: szerkesztoseg@fmc.hu
