Mi a közös Szent Istvánban és Hannibal Lecterben?
Mi a közös Szent Istvánban és Hannibal Lecterben?
Mi a közös Szent Istvánban és Hannibal Lecterben?Átlagos augusztus 20-ával számoltam. Tiszteletadás Szent István szarkofágja előtt, ünnepi közgyűlés, városi forgatag, néptánc gála. Biztos voltam benne, hogy sokan kíváncsiak a programokra, de a Belvárosba érkezvén a tömeget látva, valahogy így festhettem:
Sokan voltak, rengetegen, tengernyien. Nem viccelek, mindenki ott volt, titokban talán még az is, aki nem. Hozzá kell tenni, remek, tulajdonképpen tökéletes idő volt augusztus 20-án és valóban minden adott volt egy kellemes nap eltöltéséhez. Eszembe is jutott, hogy korábban hetente többször is elsétáltam a Nemzeti Emlékhely mellett anélkül, hogy egy pillanatra megálltam volna államalapító királyunk nyughelyénél. Nos, tegnap pótoltam elmaradásom...
Aztán belevetettem magam a városi forgatagba és egy kicsit úgy éreztem magam, mint Edinburgh-ban a Fringe Fesztivál idején. Mindenhol egy előadás, tánc, ének, lovagi bemutató, interaktív játék, mozdulatművész, vagyis aprócsilingelésre mozduló szobor.
Ezen a napon azonban nem csak a középkor elevenedett meg, hanem a filmtörténelem egyik leghíresebb pszichopata pszichiátere is, Hannibal Lecter személyében.
Nos, valahogy így néz ki, amikor a bárányok hallgatnak...
Így pedig, amikor Hannibal Lecter hozzád közeledve azt a szívességet kéri tőled, hogy a magával hozott, még tiszta lepedőjére írva lásd el jókívánságokkal Viktória hercegnőt...
Így történt, hogy Hannibal Lecterrel összefutva sok romantikus éjszakát kívántam Viktória hercegnőnek Szent István városában az államalapítás ünnepén.
Micsoda egy nap volt...
