Fejér megye fia, a romantika egyik legnagyobb költője - 216 évvel ezelőtt született Vörösmarty Mihály
Fejér megye fia, a romantika egyik legnagyobb költője - 216 évvel ezelőtt született Vörösmarty Mihály
Fejér megye fia, a romantika egyik legnagyobb költője - 216 évvel ezelőtt született Vörösmarty Mihály "Nem tudhatom, másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyermekkorom világa. [...]
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály;"
Radnóti Miklós 1944-ben írta a fent idézett Nem tudhatom című versét. Közel 100 évvel később, mint ahogyan a műben említett Vörösmarty Mihály megírta a Szózatot 1836-ban.
Ismerjük meg honfitársunk, múltbéli szomszédunk, "a nemzet ébresztőjének" műveit kicsit közelebbről. Születésnapjára most összegyűjtöttük azokat a verseit, melyeket az utána lévő kor hazai nagyjai szavaltak el. Közben pedig csöpögtetünk némi infót.
Vörösmarty Fejér megye szülötte. Kerek 216 évvel ezelőtt jött a világra, nem sok idő kellett hozzá, hogy a magyar irodalom szívébe vésse nevét. 1816-ban Pestre került, egyetemista éveiben pedig Börzsönypusztára Perczel családhoz nevelőnek. Itt ismerkedett meg Perczel Adéllal is, akit műveiben Etelkának nevez. A család könyvtárában illetve kapcsolataik által belekerült az irodalmi világba.
Sinkovits Imre: Szózat (1836)
Ugyan 1824-ben letette az ügyvédi vizsgát, de ezt követően el is feledkezett a jogról. Megismerkedett Fáy Andrással és Deák Ferenccel, egyre ismertebbé vált - később Kosstuh Lajossal is kapcsolatba került, aki segítségére sietett - és véglegesen az írói pálya mellett döntött. És milyen jól tette! Kevesebb lenne most a világ és a magyar történelem nélküle.
Szersén Gyula: A merengőhöz (1843)
A romantika korában élő író 20-as évek elején kezdte el a honfoglalás eposzát, a Zalán futását, melynek 1825-ös megjelenése végleg meghozta költői hírnevet: "a nemzet ébresztője", ezt a nevet kapta érte. Innentől kezdve élete sikerek sorozata: a Tudományos Gyűjtemény szerkesztője, az elhunyt Kisfaludy Károly helyébe lépve a Tudományos Akadémia tagja, sikeresen eladta első gyűjteményét, aktív társasági életet élt, előkelő estélyekre járt, megalapította a Kisfaludy Társaságot, színkritikusként dolgozott, a Nemzeti Kör (később Ellenzéki Kör) oszlopos tagja, végül elnöke lett. A nyomorból egyszercsak az elit közé került.
Sinkovits Imre: Gondolatok a könyvtárban (1845)
1843-ban nősült, a nála huszonhat évvel fiatalabb Csajághy Laurával öt gyerekük született. Ezután egyre inkább a politika felé fordult: lírájával támogatta a nemzeti küzdelmet, majd politikai cikkeket írt, képviselőnek és bírának is megválasztották. Nem volt jó szónok, kifejezetten hallgatag volt, ő írásban tudott szólni a néphez. Szülőmegyéjébe 1850 májusában tért vissza, ekkor Baracskán vásárolt házat és földet, 1853-ban pedig visszaköltözött szülővárosába, Kápolnásnyékre.
Nick Grabowski: Előszó (1850)
1855-ben Pestre költözött, hogy állandó orvosi felügyelet alatt lehessen szívelégtelensége miatt. Végül ennek az évnek novemberében, 55 éves korában halt meg. Első szobrát 1865-ben Székesfehérváron állították fel a róla elnevezett Vörösmarty téren.
Latinovits Zoltán: A vén cigány (1854)
A fehérvári diákok szintén megemlékeztek a költő születésnapjáról.
Vörösmarty költészetének megjelenése a versmondáson túl:
Zene: Kávészünet zenekar - Vörösmarty Mihály: Laurához
Film: rövid film Vörösmarty Előszó című verséről
Na és akkor vissza a jövőbe!
(Fotó: hobbielektronika.hu)
