Ha kell, aranypókot is készít Tatár János ötvösmesterHa kell, aranypókot is készít Tatár János ötvösmester
Lassan öt éve viselem az arany karikagyűrűt az ujjamon, de bevallom őszintén, eddig még soha nem jutott eszembe, hogy is nézhetett ki nyersanyag formájában és pontosan hogyan is készült. „A nyers aranyat, ha meglátná az utcán, lehet, hogy belerúgna, mert azt hinné, értéktelen vacak. Hiszen ilyen állapotban még nem fénylik, kidolgozatlan. Többnyire egy ceruzára emlékeztető kis rúd, vagy kisebb lemezek formájában kerül a kezembe először, és különféle hengerek között lapítom, vékonyítom a szükséges mértékben. Leginkább arannyal szeretek dolgozni egyébként, mert az ezüst sokkal puhább, nehezebb precízen formázni. Látja, ez a fél milliméter vastag arany fülbevaló például egy négy milliméter vastag lemezből készült – nyújtja felém egyik munkáját Tatár János ötvösmester, ékszerkészítő. Arany és ezüst karkötők, nyakláncok, fülbevalók, gyűrűk kerülnek ki a keze alól nap mint nap.
(Fotó: Pápai Barna)
Reggelente, amikor Távirda utcai kis üzletét még nem nyitja ki, már az otthoni műhelyében dolgozik, ahogyan sokszor zárás után és hétvégén is. Azért ma már nem kel feltétlenül hajnalban, mint pályája kezdetén, 1974-ben. „Az ötvösműhelyben, ahol ipari tanulóként kezdtem, reggel 6-től délután kettőig tartott a műszak. Egyedül voltunk a városban, és sosem fogytunk ki a munkából.” János negyed évszázada már a saját üzletében dolgozik, az ihletből pedig azóta sem fogy ki: „Igazság szerint nekem első a megrendelő kérése. Bejönnek, elmesélik, hogy mit szeretnének, mostanában netről letöltött képeket is mutatnak hozzá. Aztán megbeszéljük, hogy mi mennyire megvalósítható, és valóra váltom az elképzeléseiket. A saját tervezésű darabokhoz pedig a legváratlanabb pillanatokban jön az ihlet. Néha elalvás előtti pillanatokban jelenik meg előttem egy kép, máskor épp az utcán sétálva.”
Karikagyűrűből a klasszikus mindig divat (Fotó: Pápai Barna)
A mester hozzátette: a fiatal megrendelők mostanában leginkább a letisztultság hívei. „Sokan kérnek teljesen sima arany karikagyűrűt. Egy eljegyzési gyűrűnél is gyakori kérés, hogy csak egyetlen pici kő legyen benne. Esetleg egy nagyobb, és mellette két pici. Az a legritkább, hogy az egész gyűrűt szeretnék telerakni kövekkel.” János nem is nagyon követi az aktuális ékszertrendeket, szívesebben mélyül el abban, hogy a hozzá fordulók saját elképzeléseit megvalósítsa. Egyik legemlékezetesebb műve egy pók formájú ékszer volt. „Sajnos nem tudok fényképet mutatni róla, pedig nagyon látványosra sikerült. A hölgy kézfején ült a pók, négy lába az ujjain lévő gyűrűkben végződött, a többi lába pedig egy karkötőhöz kapcsolódva hálózta be az egész kézfejét.”