Nincsen nyár dinnye nélkül 
Nincsen nyár dinnye nélkül
Nincsen nyár dinnye nélkül Élvezzük ki a nyár hátralévő heteit, s annak megannyi örömforrását, például a görögdinnye lédús húsának hűsítő, ízbimbó-csiklandozó hatását!
A szabadban még jobban esik (Fotó:catering-by-design.com)
E finomság eredeti termesztő helye nem ismert, de az bizonyos, hogy igen hamar elterjedt a világon. A legkorábbi feljegyzések nagyjából ötezer évvel ezelőtt találhatók egy görögdinnyeszüretről, amelyet hieroglifával is megörökítettek Egyiptomban. A dinnyét gyakran helyezték el a fáraók sírkamrájában is – mint a túlvilágra szánt élelmiszert. Kínában a 10. században már termesztették, Európába pedig a 13. században hozták be a mór hódítók.
Hazánk egész területe megfelelő éghajlatilag és talajadottságokat tekintve a dinnyének, így termesztése népszerű a gazdák körében. Korábban a nagy termésű fajtákat favorizálták, majd a ’60-as évektől a kisebb termésekért kezdtek el rajongani az emberek. Jelenleg szinte mindenki úgy tartja, hogy a nagy dinnye a jó dinnye, amely megfelelően kong és hasad, miközben finom illatot is áraszt.
Ha sok napsütés éri, hatalmasra nő (Fotó: 1954.com.vn)
Szabolcsban köztudottan hatalmas dinnyék teremnek: Nagycserkesz közelében, Horváth László bokortanyáján negyven kilogrammnál is többet nyomnak. De például a pár nappal ezelőtt rendezett medgyesegyházi dinnyefesztiválon is egy 41,1 kilós dinnye vitte el a fődíjat – Misur László gazdaságából.
A valaha nőtt legnagyobb görögdinnye Guinness-világrekordját egyébként egy 2005-ben termett, közel 122 kilogrammos dinnye tartja, amely az USA-ban, Arkansasban termett. Az USA-ban több mint háromszáz fajta görögdinnyét termesztenek, ám az Egyesült Államok csupán a negyedik helyen áll a világi toplistán! A legtöbb dinnyét itt Kaliforniában, Texasban, Floridában, Arizonában és Georginában termesztik. A világvezető termesztő pedig Kína.
A dinnyét persze nemcsak termeszteni, hanem megenni is élmény! Az ópusztaszeri dinnyeevő bajnokságon múlt hétvégén egy Túri Gábor nevű úr 15 perc alatt 2,7 kiló piros húst lapátolt be. Sikere titkát firtatva ezt válaszolta:
„Bevágtam előtte pár sört, megnyugtattam a vizelet helyét. Az a lényeg, hogy öt-hat sör után se menjen el az ember a vécére. Csak befelé kell termelni.”
Magas ásványi anyag- és víztartalma miatt ideális kánikulai eledel (Fotó: hipnewjersey.com)
S milyen jól tette, hogy nem vetette meg a dinnyét! Ez ugyanis az egyik leggazdagabb gyümölcs (vagy zöldség) vitaminokban, ásványi anyagokban. Nagyon sok A-, C- és B-vitamin található benne, emellett káliumot, vasat, magnéziumot, cinket és szelént is tartalmaz, nem utolsósorban pedig jelentős antioxidáns-forrás.
Az egyik legnagyobb mennyiségben található benne a piros színért is felelős likopint, amely segít megelőzni a gyulladások, a szívbetegségek, valamint a rákos megbetegedések kialakulását. Lázcsillapító hatású, segít semlegesíteni a meleg és a nap káros hatásait is, mind a kiszáradás tüneteinek enyhítése, mind pedig a bőrvédelem szempontjából.
Édességét az ún. Brix-skálán mérjük. A legtöbb görögdinnyefajta a 9-es és 10-es között mozog a skálán, de a nagyon édesek a 11-12-es fokozatot is elérhetik.
A szívbetegségekkel és a rákkal is segít felvenni a harcot (Fotó: foodrepublic.com)
Mivel víztartalma 90-95%-os, ezért az optimális veseműködéshez is hozzásegíthet. (A korai felfedezők ezért vitték magukkal szomjoltónak.) Vizelethajtó tulajdonsága miatt régen gyógynövénynek tartották. Nyersrosttartalma a vastagbél működésére gyakorol jótékony hatást.
Vannak, akik egynapos dinnyekúrákat is beiktatnak béltisztítás, közérzet-javítás, puffadás-megszüntetés gyanánt. A dinnye jól átmossa és tehermentesíti az emésztőrendszert, támogatja a salaktalanítást, méregtelenítést. A belek mellett tisztítja a vért is. Huzamosabb ideig viszont nem ajánlott csak dinnyét fogyasztani – ahogyan például a több napos citromdiétától is óvtam mindenkit.
