Marvel's The Defenders - Mini Bosszúállók-kritika
Marvel's The Defenders - Mini Bosszúállók-kritika
Marvel's The Defenders - Mini Bosszúállók-kritikaKülcsín
Hol is kezdjem? Ugye van itt nekünk ez a hatalmas, kezdetben képregényekre szakosodott óriásvállalat, a Marvel Entertaintment. A Marvel gyorsan felismerte a képregényhőseiben rejlő lehetőségeket, ugyanis már a korábbi évtizedekben beindították a filmgyártást ... inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az érdektelenségnek hála jöttek a különböző jogok felvásárlásai és a "gyerekek" szétszéledtek, így a Pókember a Sony-hoz, az X-men és a Fantasztikus Négyes pedig a 20th Century Fox-hoz került. Ezek a filmek úgy-ahogy futtatták a Marvel filmes szekerét, majd 2008-ban a Vasemberrel egy olyan áttörés következett be, amelyet a mai napig felemlegetünk. A többi, ahogy mondani szokás: történelem. A Marvel szépen lassan, de annál biztosabban elkezdte építgetni filmes univerzumát, amelyet az első Bosszúállók sikerével meg is koronázott. Ekkor a fejesek kiagyalták, hogy mi lenne ha a filmes piac után a tévét is meghódítanák és a sorozatok világában is nagyot dobbantanának. Jött nekünk ugye a Shield ügynökei, amely a filmek eseményeit követte, majd az Agent Carter, ahol maga a Shield születésébe tekinthettünk bele, ám ezek nem nyerték el egyöntetűen a közönség tetszését. Ekkor született meg a Netflix hathatós közreműködésével kezdetben a Daredevilnek, a fenegyereknek, majd az egész Defenders-nek az alapkoncepciója, ami igencsak egyszerű: lemegy négy szuperhős sorozat (sorban Daredevil, Jessica Jones, Luke Cage, Iron Fist), majd a végén ezeket egyesítve a Bosszúállóékhoz hasonló parádét csapatva bedarálják a tévés közönséget. Az a helyzet, hogy a Daredevilnek már a 3. évadát tapossuk, illetve becsúszott még egy Megtorló is, és engem úgy megvettek kilóra, hogy észre sem vettem. Bár azért a Defenders végére maradt bennem némi hiányérzet. Csak egy icipici.
Sztori
Viszonylag gyorsan fel kell venni a fonalat, ugyanis szépen sorban lementek a Védelmezők saját kis történetei és az összes sztori, főleg az Iron Fist-nél, már-már izzadtságszagúan próbálta összeterelni a brigádot. Ugye, ahogy azt már sejteni lehetett, mindenki Claire Temple-je lesz a közös kapocs a négy igazságosztó között és ezzel rögtön a Defenders első részében vissza is éltek. Innentől már ügyesebben játszottak a rendezők mind a fennálló idővel, mind pedig a karakterekkel, de erről majd később. A Defenders fő szála ott veszi kezdetét, ahol a Daredevil második évada befejeződött és a befutó trailereknek hála nem lövök le nagy poént, ha megnevezem Elektrát, mint anti-hőst a sorozatban. Azért anti-hős, mert tökéletesen megtestesíti azt a jó és rossz közötti senkiföldjét, amelyből a végső konfliktus is kialakul. Tehát, a Védelmezők összeállnak, Stickestől mindenestől és közös erővel akarnak leszámolni a Handdel, azaz a Kézzel.
Karakterek
A sztori mellett egy filmnél - vagy jelen esetben egy sorozatnál - a számomra második legfontosabb elem a karakterek. Ha mindkettő pipa, akkor olyan nagyon már nem lehet mellélőni. Na, szóval adott nekünk a Daredevil, a Jessica Jones, a Luke Cage és az Iron Fist által felvonultatott szereplőgárda, ahonnan ha a mellékszereplőket ki is vesszük, akkor is bivaly erős feladatnak bizonyult ezeket a hősöket összegyúrni. És tadamm, sikerült! Bár nem feltétlenül az én ízlésemnek megfelelően. A kémia tökéletesen működik közöttük és az első néhány részben látott összefésülés is tökéletesre sikeredett, mondjuk én még elnéztem volna egy darabig ezt a négy az egyben sorozatot. Na várj, ezt kifejtem: az első részekben tökéletesen elválasztották egymástól a címszereplőket, Matt a templomban, Jessica egy kocsmában, Luke Cage-nál a szokásos zenei aláfestések, míg a Vasököl ... a Vasököl csízett. Mindenki megmaradt olyannak, amilyennek utoljára láttuk. És ez valami fenomenális volt, újra átélhettük egyenként az előző sorozatokat. Aztán jött az először kettő a kettőben összemosás, majd az egyesülés, ami szerintem túl korán következett be. Onnantól kezdve kerültek háttérbe a karakterek és igaz, hogy próbálkoztak újabb szétbontásokkal, hogy mindenkinek megfelelő játékidőt biztosítsanak, csak közben valahogy elfelejtettek egy központi karaktert kiválasztani. (Ugye ez a Bosszúállókban bevált módi) Ja bocs, ez megvolt a Fenegyerek személyében, de erre mintha csak az utolsó részekben jöttek volna rá a készítők, hogy hoppá ilyen is kéne. Így váltak mind a történet, mind a karakterek a végére egy kicsit súlytalanná.
Na, és itt jön a másik szitu, ami már az Iron Fist-ben sem tetszett, mert nincsenek normális anti-karakterek. Ugye a Marvel hemzseg a tökös gonosztevőktől, de ha már a sorozatoknál vagyunk, akkor mind a Daredevil, a Jessica Jones és a Luke Cage is fel tud vonultatni legalább egy űber brutál ellenlábast. Ugye ott van a már sokat említett Aduász, vagy a Jessica Jones Kilgrave-je, nem beszélve Mr. Cage "világi spanjairól", Cottonmouth és Diamondback, már a nevüktől is kiráz a hideg. Ezekkel szemben sem a Vasököl, sem a Defenders nem tud felmutatni egy épkézláb főgonoszt. Botrány! Félreértés ne essék, így is lenyűgöző minden, amit látunk, de akarva akaratlanul is kiszúrok egy-két a szememnek nem tetsző részt. Túlontúl elhúzott harcjelenetek (a legelső kivételével), unalmas ellenségek, kb. huszadszorra is ugyanaz a felállás. Talán ha egy kicsit tovább húzták volna az egyesítést ...
Badass-faktor
De még mennyire, hogy badass. Mondjuk nekem a Daredevil az etalon, Wilson Fiskkel és a Megtorlóval, de itt is felvállaltak egy-két véresebb jelenetet, még akkor is ha már az egész sokat vesztett a sötét tónusából. A Fenegyerek óta mintha "világosodna" a sorozat és ami miatt az elején bejövős volt, az mintha már teljesen kikopott volna belőle. Nem győzöm hangoztatni, hogy tök jó meg minden, de pont az egyre népesebb rajongótábor miatt egyre jobban széthúzzák a korcsoport besorolását, ami nem biztos, hogy jót tett a Defenders-nek és nem biztos, hogy jót tesz a Marvel tévés univerzumának.
Összegzés
A Defenders összességében egy egészen korrekt iparosmunka a Marvel tévés univerzumán belül, amiért még mindig rajongok, bár a kezdeti lelkesedés, amit anno a Daredevilnél éreztem pár fokkal alábbhagyott, de így is helyet kap a kedvenc sorozataim között. A sztori egy kicsit elcsépelt és kiszámítható, a karakterek hozzák a kötelezőt, de semmi több, már csak az az igazi ízig-vérig ellenarc hiányzik. Na, majd legközelebb. Tűkön ülve várom a Megtorlót és a Daredevil harmadik nekifutását. Csak így tovább!
10/8 - Erősen ajánlott
