Coaching – A kapcsolódás művészete
Coaching – A kapcsolódás művészete
Coaching – A kapcsolódás művészeteA múltkor már említettük, hogy a coaching a kapcsolódás művészete, mely során a coach kérdésekkel, csenddel, aktív hallgatással, visszajelzésekkel és értő figyelemmel támogatja ügyfelét.
„Véleményem szerint a coaching a kommunikáció rendkívül magas szintje. Olyan ez, mint amikor valaki egy magas hegyet meg akar mászni, viszont a hegy csúcsához vezető úton szüksége van egy tapasztalt vezetőre. A coach testesíti meg a vezetőt. Kihozza belőle mindazt, ami mélyen az ügyfélben van.” – nyilatkozta erről az izgalmas „utazásról” Potolák Gábor coach szakértő, aki hosszú évek óta dolgozik e „szakmában”.
Potolák Gábor coach szakértő (Fotó: Potolák Gábor)
Mint mondta, egész életében emberekkel foglalkozott, s imádja szakmáját, melyet rendkívül izgalmasnak tart:
„Nehéz, de egyben csodálatos az emberekkel dolgozni. Mindenkinek más a személyisége, nincs még egy belőlünk, azaz egyediek vagyunk. Különbözőek motivációink, más a célunk, az igényeink, és máshogy is kell kommunikálni mindenkivel. Ehhez emberismeretre, és az emberi agy működésével kapcsolatos tudásra van szükség. A munkám során (Gábor tanácsadóként és trénerként dolgozik – a szerk.) sok esetben coach-oltam már, amiről korábban nem is tudtam, hogy ez valójában a coach-olás. Mivel az állandó fejlődés motivál, így egyértelmű volt számomra, hogy egy papírt is szerezzek, komoly emberektől tanuljak, illetve egyre magasabb szintet képviseljek a szakmában.”
A coaching-ot ugyanis nem „kóklerként” űzik a „szakemberek”, hanem folyamatosan képzik magukat (ahogyan egy igazán jó edző is.)
Fontos a folyamatos tanulás (Fotó: pixabay.com)
S ahogyan minden „szakmánál”, úgy a coaching-nál is vannak „gyorstalpaló tanfolyamok”, amelyek azt hirdetik, hogy segítségükkel pár hét alatt coach-á válhat akárki, s vannak komolyabb képzések is. A kérdés az, hogy egy néhány napos képzés után tud-e valaki úgy segíteni másoknak, mintha egy komolyabb, diplomát is megkövetelő oktatáson vesz részt?
Saját szakmámra is utalva: egy 20 órás hétvégi újságírói képzés nem egyenértékű egy kommunikációs diplomával, amely záróvizsgájára négy éven át készül az ember, miután több száz gyakorlati és több ezer elméleti órán vett részt, s bizonyította tudását „köztes” vizsgákon!
„Én a tanulásban és a munkában hiszek, és nem a gyorsan elérhető illetve megkapható dolgokban.” – értett egyet velem Gábor, amikor e témáról beszélgettünk. – „A tanultakat egyébként én magam is alkalmazom, a saját magam ügyfele is vagyok. Emellett természetesen én is járok coach-hoz, mert a folyamatos fejlődésemhez ez elengedhetetlen. Fejleszteni pedig mindig kell önmagunkat. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a szakmai anyagok folyamatos kutatása, a sok-sok kommunikáció, és a vágy a tudás után. Az alapja az, hogy magammal rendben legyek. Hogy is tudnék segíteni másoknak, ha magamon sem tudok segíteni?”
Akkor tudunk csak másoknak segíteni, ha magunkkal is rendben vagyunk! (Fotó: Potolák Gábor)
Itt felmerül a kérdés, hogy ki lehet jó coach? – Bárki, aki szeret segíteni az embereknek, akinek átlagosnál magasabb szinten van a kommunikációs készsége, érzelmi intelligenciája, empatikus képessége és az egoját háttérbe tudja szorítani a sikeres ülések végett.
Az, hogy milyen coach-ot válasszunk, teljesen szubjektív. Természetesen függ a szimpátiától is, de a legjobb az, ha az „ajánlásra” (is) támaszkodunk. Ha az egyik ismerősünknek „bevált” valaki, akkor már van egy kiinduló alapunk, ahogyan egy asztalos vagy akár egy fogorvos esetében is. Általában a nőgyógyászt is úgy szokták megválasztani a hölgyek, hogy a barátnőjük (vagy az anyjuk) javasol valakit, azt megnézik, tetszik, nem tetszik, maradnak ott vagy mennek tovább. A szakértelem és a szimpátia együttesen számít.
Ha valaki nem szimpatikus, akkor bízni se fogunk benne, bizalom nélkül pedig nem tud egy coach segíteni. Hogyan lehet valakinek elnyerni a bizalmát és „rávenni” arra, hogy megnyíljon, és így kellőképpen fel lehessen térképezni az adott problémát?
Segíteni azt tud, akiben megbízunk (Fotó: pixabay.com)
Gábor szerint ez sokkal egyszerűbb, mint ahogyan azt az ember gondolná. Kíváncsiság, őszinte érdeklődés, értő figyelem és kommunikációs technikák kellenek hozzá. Érdekes azonban megjegyezni, hogy az emberek nagy része sokkal jobban meg tud nyílni idegeneknek, mint ismerősöknek. Vannak olyan dolgok az életünk során, amit ha elmondunk valakinek, átbeszélünk valakivel, óriási teher hull le rólunk. Cipeljük a batyunkat, és ez hatalmas energiát emészt fel.
Ismerősök előtt olykor szégyenlősek vagyunk, vagy félünk őszintének lenni, mert akár visszaélhetnek a bizalmunkkal. Egy „idegen” esetében azonban nincs mitől tartanunk. Nem kötődünk az illetőhöz, nem kell szégyellnünk magunkat, félnünk az előítéletektől. Egy „idegen” az – egyszerűen lefordítva – jön és megy. Nem emlékeztet nap mint nap a „hibáinkra”, a kétségeinkre, csupán a segítségével megtalált megoldás jelzi, hogy valaha találkoztunk vele. Tehát a kettőnk kommunikációja csak pozitív lesz.
Vajon jó dolog-e, ha a barátainkat akarjuk coach-olni? (Fotó: Potolák Gábor)
Itt felmerül az a kérdés is, hogy jó-e ha családon belül, vagy a barátainknak segítünk? Van-e hátulütője annak, ha „belemászunk” közvetlen környezetünk életébe ilyen módon?
A szakértő szerint lehet segíteni családon belül is, de akkor az elején nagyon le kell tisztázni a szerepeket. Hiszen egy coaching során nem családtagok beszélgetnek, hanem a coach és a coachee (ügyfél). Nem egyszerű tehát a coach dolga, ha érzelmi szálak (bármilyen érzelem, kötődés) fűzi a másik félhez. Ilyenkor óriási tudatosságra van szükség ahhoz, hogy az adott „hivatalos” szerepben megmaradjon mindenki. Ezért szereti Gábor is, ha a coachee nem közeli ismerőse, és „kívülállóként” tud tekinteni rá, és az adott problémára.
Nem szerencsés, ha a szerelmünket akarjuk coach-olni.... (Fotó: pixabay.com)
A coaching esetében egyébként ugyanolyan bizalmi kapcsolatról beszélhetünk, mint amit orvosunkkal, ügyvédünkkel tapasztalunk – és követelünk meg. A coach soha, semmilyen körülmények között nem adhatja ki azt, amiről az ügyfelével beszélt.
Éppen ezért legközelebb – név nélkül – fogjuk megmutatni konkrét példákkal, hogy mikor, s hogyan tud segíteni egy coach.
A sorozat összes cikkét ide kattintva olvashatod el: Testszobrászat
