Vadgesztenye: nem ehető, mégis gyógyít!
Vadgesztenye: nem ehető, mégis gyógyít!
Vadgesztenye: nem ehető, mégis gyógyít!A vadgesztenye hazánk egyik közkedvelt díszfája. Megtalálható az utak mentén, a parkokban, erdőkben, temetőkben is. Délkelet- Európában honos, Magyarországon díszfaként ültetik, 25-30 méter magasra is megnő.
Ősszel varázslatos színekben pompázik (Fotó: shropshiresgreatoutdoor.co.uk)
Hogyan került Európába?
Európába a 16. században került a törökök közreműködésével. A törökök megfigyelték ugyanis, hogy azok az állatok, amelyeket vadgesztenyével etetnek, hamarabb kigyógyulnak a légúti fertőzésekből. Ezért a lovaiknak ezt a növényt adták köhögésük csillapítására (és etetésére is). A népnyelv ezért hívja „lógesztenyének” is.
Régen a vadgesztenye leveleiből teát készítettek a légúti megbetegedések ellen. Én azonban nem ajánlom e főzet fogyasztását, mivel ma már tudjuk, hogy nagyon magas a szaponin tartalma, vagyis mérgezést okozhat.
Semmiképp ne fogyasszuk el a vadgesztenye egyik részét sem (Fotó: thebabbleout.com)
Ezek a kis számban előforduló mérgezések szinte kizárólag gyerekek körében jellemzőek. A nemzetközi felmérések szerint a mérgezettek többsége gyermek, akik átlagosan egyetlen magot fogyasztottak el, és 14 százalékuknál jelentkeztek különböző súlyosságú mérgezési tünetek. Ezek az alábbiak lehetnek: nyugtalanság, láz, rosszullét, pupillatágulat, arcpír. Nagyobb mennyiség elfogyasztása fokozott aluszékonysággal, de akár légzésbénulással is járhat.
Az őzek, szarvasok és vaddisznók viszont nagyon szeretik a vadgesztenyét – és természetesen nem is árt nekik.
Az embernek méreg, nekik csemege (Fotó: nicksnaturepics.wordpress.com)
Gyógyászati célokra április-májusban és június-júliusban gyűjtik a magját, virágát, kérgét és levelét. Európában régen a fa kérgét használták több problémára, a modern fitoterápiában viszont főként a magot használják fel a krónikus vénás elégtelenség panaszait enyhítve.
Nézzük meg alaposabban is, hogy melyik része mit tartalmaz, s mire jó?
A mag 3% eszcint, kvercetin és kempferol glikozidokat tömörít. A levél kumarin glikozidokat (eszkulint), flavonol-glikozidokat, cserzőanyagokat, szterolokat rejt magában. A kérge pedig kumarin glikozidokat (eszkulint), eszkuletint, szterolokat tartalmaz.
Az eszcin az erekre gyakorol jótékony hatást. Főként a vénákra, ezért visszérbántalmak, lábszárfekély és vérkeringési zavarok esetén ajánlott alkalmazni. A kéregben lévő eszkulin fényvédő krémek gyakori alkotóeleme. E krémek eltüntetik a szeplőket is! A leveleket – például alkoholos kivonatként - ízületi bántalmak enyhítésére használhatjuk. Segítséget nyújt még bőrbetegségek kezelésére és ülőfürdő is vehető aranyér esetén.
A vénákra gyógyító hatása van (Fotó: gilvidisvein.com)
Mire használható még?
A magból készül a csiriz (ami egy természetes ragasztóanyag). Szárított pora régen a tubák összetevőjeként is ismert volt. A 19. században szennyvíztisztítóként és festékként is gyakran elővették.
Angliában hagyománya van a sportba való integrálásának is: Ashton város mezején rendszeresen megrendezik a „World Conker Championships”-t, vagyis a „vadgesztenye parittyázás világbajnokságát”. E viadal során két játékos méri össze tudását: kezükben van egy-egy 20 cm-es zsinórra kötött vadgesztenye. Az első játékosnak három lehetősége van arra, hogy eltalálja ellenfele gesztenyéjét úgy, hogy az összetörjön, majd a második játékos következik. E sportág 1965-re tekint vissza!
Így néz ki a World Conker Championships (Fotó: telegraph.co.uk)
A folytatásban elárulom majd (többek között) a véna-balzsam, a véna-tonik, a vadgesztenyetinktúra és az alkoholos vadgesztenye-kivonat receptjét is. E növényből ugyanis házilag is készíthetünk gyógyító főzeteket, pépeket. Sőt, még mosószert is!
