Víz-dilemma: csapból vagy palackból?
Víz-dilemma: csapból vagy palackból?
Víz-dilemma: csapból vagy palackból?Előrebocsátom, csapvizet iszom. Tudom, sokan jönnek most azzal, hogy fura az íze, tele van klórral és még sorolhatnám. Nos, annak néztünk most utána, hogy miből mégis mennyi található benne.
De kezdjük a riválissal, a palackozott ásványvízzel. Feljegyzések szerint még az Egyesült Államok megalakulása előtt pár évvel, 1767-ben, egy bostoni gyógyfürdőben adták el az első palackozott vizet. A 19. század közepére, az olcsó üvegkészítési technológiának köszönhetően már tömeggyártásra is alkalmassá vált: 1856-ra már 7 millió üveg ásványvizet adtak el évente. A folyamatosan növekvő fogyasztásban az elmúlt évtizedekben jött a nagy bumm, világszinten tíz év alatt kis híján megduplázódott a palackozottvíz-fogyasztás; a Statista 2017 közepén közölt előrejelzése szerint tavaly 391 milliárd liter ásványvíz fogyott a világon, a 2007-es felmérés 212 milliárdjához képest. Ehhez hozzátartozik, hogy egy liter ásványvíz előállításához átlagosan 1,32 litert használnak fel, a gyártási folyamathoz szükséges vízmennyiséget is beleszámítva – igaz, ez még mindig elmarad a szénsavas üdítők (2:1), a sör (4:1) vagy a bor (4,7:1) vízfelhasználási arányaitól.
A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adatai szerint itthon először a rendszerváltás, később pedig az ezredforduló hozta el a két nagy ásványvíz-bummot: 1991 és 1999 között 4-ről 28-ra, majd 2000-ben rögtön 39-re emelkedett az éves literenkénti átlagfogyasztás. A növekedés épp a legutóbbi mért évben, 2016-ban állt meg először, amely ekkor 126 liter/főről 121-re csökkent.
Ezzel a mennyiséggel Magyarország még így is a hetedik helyen állt az EU-tagállamok között, a régió országait messze megelőzve – ráadásul 2016-ban egy átlagos magyar évente nagyjából tízszer annyi ásványvizet ivott, mint egy finn vagy egy svéd, és négyszer annyit, mint egy angol vagy egy holland. (Európa csúcsásványvízivóit, az olaszokat a maguk közel két hektoliteres éves ásványvízfogyasztásával nehéz megszorongatni.)
A két víz, a csapból folyó és a palackozott sorsa sok helyen összefonódik, ugyanis sok gyártó próbált és próbál csalni, egyszerűen a csapból megtöltve az ásványvizes üvegeket. Ennek a gyakorlatnak két nagymestere volt a Pepsi és a Coca-Cola, amely cégek egyaránt szupertiszta vízként árulták az Aquafina és a Dasani nevű palackozottvíz-brandjeiket, mielőtt kénytelenek voltak a palackokon egyértelműsíteni, hogy azok még csak nem is ásványvizet tartalmaznak, hanem tisztított csapvizet. Az éttermekben poharanként 890 forintért kínált Szigetközi Friss Víz palackjai pedig pontosan ugyanazt a vizet tartalmazzák, ami Mosonmagyaróváron a csapból folyik, literenként 0,47 forintért.
Tegyük is tisztába, mi különbözteti meg a csapvizet és az ásványvizet. Ásványi összetételét tekintve azt a terméket lehet ásványvíznek hívni, amelynek összes oldott ásványianyag-tartalma eléri a legalább 500 mg/l-es értéket. A legnépszerűbb hazai ásványvízmárkák ezt nem is nagyon szeretik túlhaladni, többségük öt- és hétszáz mg/l között mozog, miközben a magyar csapvizekben is 300-500 mg/l között találhatók meg az emberi szervezet számára fontos anyagok, a kálciumtól a magnéziumig. Bőven van különbség az árban is, míg egy átlag ásványvíz literenkénti ára alsóhangon is 50 forint körül van, addig a csapvíz literre levetített ára átlagosan ennek töredéke. De hagyjuk is most az árakat, ezeket mindenki ismerheti, nézzük a minőséget!
Kezdjük a negatívummal, az amerikai járványügyi hivatal tavaly egy külföldre készülő amerikaiaknak szóló tájékoztató anyagban a fogyasztásra nem ajánlott kategóriába sorolta a magyar csapvizet, de aztán később ezt visszavonta.
Ha a fehérvári csapvizet szeretnénk megvizsgálni, nincs nehéz dolgunk, pár kattintással ellenőrizhetjük a közelünkben csordogáló életelem minőségét. A Fejérvíz Zrt. honlapján elérhetőek a fehérvári víznyerő helyek minőségi adatai, ráadásul ezeket folyamatosan frissítik is. Sokan a klorid koncentráció miatt ódzkodnak a csapvíztől, én szúrópróba szerűen a Városi Piac falikútjának értékeit vettem tüzetesebb vizsgálat alá, nos, itt a klórtartalom a határértékként megállapított 250 mg/l alatt van, nem is kicsit: a 2017 év végi ellenőrzés szerint mindösszesen 9 mg/l.
A többi víznyerő hely adatai is több, mint megfelelőek Fehérváron, így nyugodtan ajánlom, engedje meg mindenki a csapot és élvezze a tiszta víz ízét. És mielőtt jönne a bevezetőben említett "fura íz", gyorsan hozzátenném: vaktesztek garmadája bizonyította már, gyakorlatilag lehetetlen megkülönböztetni az ízeket.
Zárásként még egy indok, mely nálam maximálisan a csapvíz felé tereli a fogyasztási szokásomat, ez pedig a természetvédelem. A vizes palackok gyártása során az esetek túlnyomó többségében a műanyagok sztárját, a polietilén-tereftalátot (PET) használják fel, amely már csak átlátszósága, ellenálló képessége és formázhatósága miatt is az italbiznisz kiszolgálására született. A hatalmas forgalom miatt egy idő után elkezdtek kiemelt figyelmet fordítani az újrahasznosításra.
Az európai PET palackok útját egyengető szervezet, a Petcore szerint 2016-ban összesen 3 147 000 tonnányi PET palack került forgalomba Európában, amelynek 59,8 százalékát, tehát 1 880 900 tonnát sikerült is visszagyűjteni – ebből végül 1 773 200 tonnát hasznosítottak újra, ami 7,3 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az Earth Policy Institute összegzése szerint a palackozottvíz-ipar évente körülbelül 50 millió hordó olajat használ fel a gyártástól a szállításig, a Pacific Institute számításai alapján pedig egy tonna PET palack előállítása során három tonna széndioxid termelődik, így egy évben több tízmillió tonna széndioxid-kibocsátásért felelősek az ásványvizek.
Most évente nagyjából összesen 10 millió tonna műanyag végzi az óceánokban, de az Ellen MacArthur Foundation előrejelzése szerint 2050-re konkrétan több műanyagot rejtenek majd legnagyobb világtengereink, mint halat.
Szokás ilyenkor a Föld–Hold-távolsággal dobálózni, de ami a vizes palackokat illeti, még ennél is drámaibb a helyzet: a 2017-es palackozottvíz-fogyasztást alapul véve a másfél literes palackok egymás után téve a Földtől nemhogy a Holdig, hanem a Merkúrig érnének, ha pedig ugyanennyi vizet félliteres palackokba töltenénk, akkor egyenesen a Napig, ami mellesleg egyenlő 448 Föld–Hold távolsággal.
Megér ennyit az, ami alapból a csapból is folyik?
(Forrás: qubit.hu)
