Fordított PIN-kód? A városi legendák velünk élnek
Fordított PIN-kód? A városi legendák velünk élnek
Fordított PIN-kód? A városi legendák velünk élnekKezdjük az alapokkal, mit is nevezünk városi legendának? A szóbeszéd vagy városi legenda (angol nevének – urban legend – tükörfordítása nyomán) főleg a városi közösségek történeteinek gyűjtőneve. A hihetőnek hangzó (soknak van valóságalapja), ám szokatlan, sőt néha morbid történetek főbb vonásai állandóak, de a terjedése során a szereplők, a helyszín, az időpont stb. legtöbbször cserélődnek. Jan Harold Brunvand, angol professzor vezette be a városi legenda fogalmát az 1981-ben megjelent könyvében, a The Vanishing Hitchhiker: American Urban Legends & Their Meaningsben. Brunvand felállított két sarokpontot: először, hogy ezek a legendák, történetek, misztikumok nem tartoznak szorosan hozzá az úgynevezett primitív vagy tradicionális társadalmakhoz, másrészt, ahhoz hogy megértsük napjaink társadalmát, behatóan kell elemeznünk ezeket a városi történeteket. Brunvand azóta több hasonló témájú könyvet is kiadott.
A Városi Legenda meghatározás napjainkra eléggé kibővült, ma már szinte minden tévhit - legyen az akár több száz vagy épp ezer éves - ezen elnevezés gyűjtőfogalmába került. A történelem számtalan ilyennel szolgál, nézzünk is néhány példát:
- A spártaiak nem dobták le a gyerekeiket a Taigetoszról, csak kitették ide az életképtelennek ítélt gyermekeket. Ez egyébként akkoriban általánosan elfogadott szokás volt; azokat a gyermekeket, akiket a családfő valamilyen okból nem akart felnevelni, Hellász-szerte kirakták az erre kijelölt helyekre, ahonnan tetszés szerint elvihette őket bárki.
- A harmadik pun háború során elfoglalt Karthágót nem szórták be sóval a rómaiak, ez a szokás ugyanis ismeretlen volt számukra. Csupán a Biblia két szövegrészében, Mózes ötödik könyvében (29, 22) és a Bírák könyvében (9, 45) jelenik meg, mint azok büntetése, akik elfordulnak az Úrtól. Karthágó kapcsán ez csak a Kr. u. 2. században került elő, és elterjedése valószínűleg a középkori krónikásokhoz köthető, akik szívesen vettek át jeleneteket a Szentírásból.
- Attila hun királyt nem temették a Tiszába hármas koporsóba. A történet középkori vándormotívumokból jött létre, a hun temetkezési szokásokban ismeretlen volt az ilyen fajta temetés. Ugyanígy középkori vándormotívum a szolgák legyilkolása a szertartás után.
Az én egyik kedvenc városi legendám az egykori Szovjetunióhoz kapcsolódik. A történet szerint Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársnak volt egy titkos telefonszáma, melyet ha bármely szintű, vagy rangú szovjet elvtárs/elvtársnő felhívott, akkor kérhetett lakást vagy külföldi kiküldetést, a Szovjetuniót 18 évig irányító Vezér pedig teljesítette is óhaját.
A történelem mellett persze az élet minden területét érintik a Városi Legendák, legyen szó egészségügyről vagy épp űrkutatásról. Az egyik legnépszerűbb ilyen legendával talán már ti is találkoztatok, a Facebookon ugyanis néhány hete vírusként terjedt (újra) egy felhívás, mely évről-évre feltűnik a közösségi oldalon:
"Ha egy rabló arra kényszerítene, hogy ATM-ből pénzt vegyél ki, értesítheted a rendőrséget, ha a PIN kódodat fordítva adod meg. Pl. ha a PIN kódod 1234, írd azt, hogy 4321. Az ATM felismeri, hogy a PIN kódot fordítva adtad meg, mint ahogyan a kártyádon van. A gép ugyan kiadja a kért összeget, de anélkül, hogy a rabló tudná, a rendőrség azonnal a segítségedre jön. Sajnos, ezt ritkán használják az emberek, mert nem tudnak róla. Kérlek, add tovább!"
Igaz? NEM! Pedig van igazságalapja. Na tegyük gyorsan tisztába a sztorit. Egy Joseph Zinger nevű chicagói üzletember ugyanis 1998-ban, SafetyPIN név alatt levédetett egy ilyen rendszert. Éveken át tartó ajánlgatása ellenére azonban a bankok nem kértek az általa feltalált biztonsági szolgáltatásból, így végül nem került bevezetésre Zinger ötlete.
A fenti példa is bizonyítja, a városi legenda általában valamely szintű, hol kisebb, hol nagyobb igazságtartalmon alapul. Nemrég az fmc.hu is utánajárt egy ilyen, fehérvári legendának, ha ide kattintasz, el is olvashatod.
