Jerome Henry Brudos, a lábfétises mészáros
Jerome Henry Brudos, a lábfétises mészáros
Jerome Henry Brudos, a lábfétises mészárosMai főszereplőnk 1939 januárjában látta meg a napvilágot egy apró dél-dakotai településen, Websterben. Anyja nagyon szeretett volna egy kislányt, de a sors másként akarta: egymás után három fia született. Valószínűleg úgy vélte, hogy vele még a Gondviselés se vitatkozzon, úgyhogy legkisebb gyermekét, akit mindenki csak Jerrynek szólított, már csecsemőkorától kezdve lányként nevelte: rózsaszínű, fodros ruhácskákat vett neki, születésnapjára és karácsonyra kizárólag babákat és virágos kifestőkönyveket kapott, s amikor nagyobbacska lett, anyja elmagyarázta neki, hogy egy nő nőiességét elsősorban a magassarkú cipő és a szép lábtartással összefüggő járás határozza meg.
Jerry gyermeki lénye roppant fogékonynak bizonyult anyja babusgatásaira és főként Mrs. Brudos huszonegynéhány pár, magassarkú cipőből álló gyűjteményére. Alig múlt öt éves, amikor először próbálta fel az egyiket. Anyja eleinte csak mosolygott ezen és betudta egyszerű gyermeki kíváncsiságnak, de amikor pár nap múlva észrevette, hogy fia az egyik fekete alkalmi cipőjének magas sarkát szopogatva alszik el, érezte, hogy valami nincs rendjén. Büntetésként azt találta ki, hogy a gyerek szeme láttára elégette a cipőt, majd jól elfenekelte Jerryt. Nem vagyok gyermekpszichológus, de attól tartok, a srácban akkor és ott valami végleg eltört. Ránézett az anyjára és csak annyit mondott neki: gyűlöllek. Később többször rajtakapják, amint a szomszéd udvarokból elemeli a száradni kiakasztott női fehérneműket, amiket aztán felpróbál és rendszeresen visel is. Minden lebukása után nagy verést kap az anyjától, aki kezd rájönni, hogy valamit nem jól csinált, de akkor már késő.
A középiskolát már pár állammal odébb, Oregon fővárosában, Salemben kezdte el, ahová a család (többek között a szomszédokkal egyre jobban megromló viszony miatt) 1953-ban költözött. Jerry itt szeretett bele a késekbe, tőrökbe és egyáltalán mindenbe, ami acélból készült és éle, valamint hegye van. Hosszú órákat töltött bicskái élezésével, s egy vadászboltból olyan szakkönyveket és prospektusokat szerzett be, amelyek az őzek, nyulak és más emlősök megnyúzását és feldarabolását taglalják. 17 éves volt, amikor először támadott meg egy fiatal nőt, akit - miután agyba-főbe vert - késével arra kényszerített, hogy vetkőzzön le előtte (a magassarkú cipője kivételével), miközben fényképeket készített róla. A nő feljelentette, Jerryt elfogták és egy pszichiátriai intézet zárt osztályára utalták, ahol megállapították, hogy nőgyűlöleténél csak a szexuális étvágya és a női lábak, valamint cipők iránti beteges vonzódása nagyobb. Az illetékes bíró azonban hitt abban, hogy mindenki megérdemel egy második esélyt: Jerome Brudos tíz hónapnyi elzárás és intenzív elmegyógyászati kezelés után szabadon távozhatott.
A középiskola befejezését követően villanyszerelőként helyezkedett el, s huszadik életévének betöltése után katonának jelentkezett. A US Army pszichológusainak csak hónapok elteltével tűnt fel, hogy ezzel a fiúval valami nem stimmel (a női fehérneműk viselését a katonatársadalom érthetetlen módon nehezen tolerálja), ezért 1959 őszén leszerelték. Két év múlva megnősült, s feleségét (aki két gyerekkel is megajándékozta furcsa ízlésű férjét) rendszeresen arra kényszerítette, hogy meztelenül, csak egy pár magassarkú cipőt viselve takarítson. Ekkor vezette be azt a házirendet, melynek értelmében a házuk melletti kis műhelyébe senki nem léphet be anélkül, hogy előtte oda ne szólna a külön erre a célra felszerelt házitelefonon.
Az első gyilkosságára 1968 januárjában került sor, amikor egy 19 éves, lexikonokkal házaló, hozzá is becsengető fiatal lányt fojtott meg a műhelyében, miközben a családja a házban tartózkodott. Miután megölte Linda Slawsont, az általa előzőleg a környékről összelopkodott női fehérneműkbe öltöztette az élettelen testet, készített egy csomó fotót, majd az áldozat bal lábfejét egy láncfűrésszel levágta és a mélyhűtőben tárolta. Erre a lábra próbálta fel később az ugyancsak lopott magassarkú cipőket. A test többi részét egy közeli folyóba dobta, majd bement a házba és jóízűen megvacsorázott két gyermekével és mit sem sejtő feleségével.
Néhány hónap elteltével egy másik 19 éves nő következett, akit egy szupermarket parkolójából rabolt el, egy tőrt használva fenyegetésként. Hazavitte Karen Spinkert a műhelyébe, fehérneműbemutatót tartatott vele, majd megerőszakolta és megfojtotta a szerencsétlen lányt. A holttesttel minden olyan elképzelhető (de inkább elképzelhetetlen) aberrált dolgot művelt, amit csak egy nagyon beteg elme képes kitalálni, majd megcsonkította és ugyancsak a Willamette folyóba hajította. 1968 őszén a harmadik áldozatot, Susan Whitney-t egy országúton kapta el, ahol a nő azért stoppolt, mert lerobbant a kocsija. A kísérteties, gyomorforgató forgatókönyv szinte mozzanatról mozzanatra megismétlődött a műhelybeli fehérnemű- és cipőpróbáktól egészen a folyóba dobásig.
1969 áprilisának közepén két sikertelen emberrablási kísérlete volt Portlandben: az egyik egy 24 éves fiatal nő, a másik egy alig 15 éves lány. Mindkettőjüknek sikerült elmenekülniük, s mindketten feljelentést tettek, viszonylag jó személyleírást adva a támadóról. A rendőrség hajtóvadászatot indított a szatír ellen (akkor még nem tudták, hogy sorozatgyilkossal van dolguk), de Brudos 1969 április végén még levadászta negyedik áldozatát, Linda Salee-t, akit szintén egy bevásárlóközpont parkolójából rabolt el. Műhely, fehérneműpróba, erőszak, megfojtás, csonkítás, folyó, ennél jobban inkább nem részletezem.
Néhány nap múlva a Willamette-ben horgászó pecások felfedezték az első és a második áldozat holttestének maradványait, a rendőrség összekapcsolta a szatírról rendelkezésükre álló információkat, s a közeli egyetemi campuson kezdett el érdeklődni a gyanús személyek után. Az egyik hallgató elmondta, hogy egy fickó szokott rendszeresen felbukkanni a környéken, s fiatal lányokkal próbál ismerkedni. A rendőrség leplezett figyelőszolgálatot szervezett az egyetem környékén, ami meglepően gyorsan eredményesnek bizonyult: 1969. május 25-én Jerome Brudost őrizetbe vették (a fogdában észrevették, hogy női fehérneműt viselt), s a házkutatásnál, a műhelyében olyan bizonyítékhalmot találtak, amelyek egyértelművé tették a gyilkosságokat.
Oregon állam nem húzta az időt: alig egy hónap múlva Brudos beismerte bűnösségét mind a négy gyilkosság elkövetésében. Mivel Oregonban 1964 és 1978 között nem volt halálbüntetés, négyszeres életfogytiglant kapott. 37 év (ebből 18 év magánzárka) után 2006 márciusában a salemi fegyház börtönkórházában halt meg májrákban. Torz személyiségéből több kriminálpszichológiai disszertációt írtak, s hajmeresztő történetéből számos horrorfilmkészítő merített ötleteket.
ADATLAP
Név (gúnynév): Jerome Henry Brudos (A lábfétises mészáros)
Nemzetiség, állampolgárság: amerikai
Helyszín: Oregon állam (USA)
Gyilkosságok dátumkerete: 1968 - 1969
Módszer: megfojtás
Bizonyított áldozatok száma: 4 halott
Áldozati kategória: fiatal nők
Ítélet: négyszeres életfogytiglan
