Amelia Elizabeth Dyer, a Gyilkos Bébicsősz
Amelia Elizabeth Dyer, a Gyilkos Bébicsősz
Amelia Elizabeth Dyer, a Gyilkos BébicsőszSzakképzettségét tekintve Amelia ápolónő volt, s megözvegyüléséig, vagyis 1869-ig különböző közkórházakban dolgozott, majd a néhány évvel később zászlót bontó, önmagát vallási-karitatív szervezetként meghatározó Üdvhadsereg lelkes aktivistájaként különféle szociális területeken (betegápolás, gyermekjólét, hajléktalanok segítése) tevékenykedett a délnyugat-angliai Bristol körzetében. A szociális munka egyetlen korban és földrészen sem a jólét és a vagyonosodás záloga, úgyhogy Ameliának valami komolyabb bevételi forrás után kellett néznie. Egy este, amikor ő volt szolgálatban, az Üdvhadsereg segélyhelyére betántorgott egy szemmel jól láthatóan állapotos tizenéves lány, akivel beszédbe elegyedett. Megtudta tőle, hogy Maggie-nek nem volt szíve bevállalni egy abortuszt, meg szeretné szülni a gyerekét, de középosztálybeli szülei kijelentették, hogy csak gyerek nélkül fogadják vissza. Maggie (aki már tájékozódott a bébifarmokról) azt is elmondta, hogy szívesen áldozna akár 20 fontot is, ha tudná, hogy gyermeke jó helyre kerül.
Húsz font szép summa volt akkoriban, amikor egy takarítónő évente keresett ennyit, de egy gyári munkásnak is hat hónapig kellett gürcölnie ennyiért. Amelia rögtön tudta, hogy mivel fog pénzt keresni az elkövetkezendő években.
Az elhatározást tett követte. Képzettségére és szakmai múltjára hivatkozva fizetett hirdetéseket adott fel a Bristol környéki újságokban, amelyekben csecsemők készpénzért történő átmeneti befogadását ígérte, teljes ellátással és egészségügyi gondozással mindaddig, amíg örökbefogadó családot nem talál nekik. A kor törvényei ezt minden további nélkül lehetővé tették, tehát eddig a pontig Amelia nem követett el semmi elítélendőt. A bűn akkor következett, amikor a szerződésben vállalt kötelezettségeit súlyosan megszegve nem gondoskodott megfelelőképpen a gyerekekről, s (valamikor 1875 körül) bekövetkezett az első haláleset. Ezt még jelentette a hatóságoknak (a jegyzőkönyvben halálokként a tüdőgyulladást jelölték meg), de a továbbiakat már nem.
Aztán - ahogy a jogászok mondják - a gondatlanságból szándékosság lett: 1876-1877 fordulója környékén az Amelia gondjaira bízott gyermekek már nem csak a "pótanya" hanyagsága miatt kezdtek meghalni, hanem azért, mert előre kitervelt forgatókönyv szerint elkezdte éheztetni őket, sőt, némelyeket morfiummal altatott el örökre. A gondozásért előre felvett pénzt természetesen eltette, s gyakran még vissza is tért az anyákhoz, s a gyerekek állítólagos gyógykezelésére újabb és újabb összegeket zsarolt ki tőlük. Mivel az ilyen esetekben a lányanyák elsődleges érdeke a diszkréció és a titoktartás volt, nem sokat kérdezősködtek, hanem fizettek, amennyit tudtak, álságos módon megnyugtatva saját lelkiismeretüket, hogy részükről mindent megtesznek a gyerekek érdekében, amit tudnak.
Aztán 1896 márciusában egy Reading nevű kisváros határában, az áradó Temze egy utazótáskát sodor partra, benne egy oszlófélben levő csecsemőholttesttel, amit csomagolópapírba tekertek. A gyermeket megfojtották, nyakán még látható volt a gyilkosság eszköze, egy vászonszalag. A helyszínelés során a nyomrögzítők megállapították, hogy a papír egyik sarkában nagyon halványan bár, de olvasható a "Mrs. Thomas" név (ez volt Amelia férjezett neve) és egy utcanév. Ugyancsak a táskában találtak egy vonatjegyet, amit a bristoli főpályaudvaron vásároltak. Innen kezdve már csak nyomozói aprómunka volt beazonosítani Ameliát. Utánanéztek az előéletének, megvizsgálták a környezetét, elbeszélgettek a szomszédaival és az ismerőseivel, s amikor kezdett összeállni a kép, a rendőrök bevetettek egy informátort (egy fiatal nőt), aki terhes anyaként bejelentkezett Ameliánál és megérdeklődte a bébifarmmal kapcsolatos tudnivalókat.
1896 áprilisában Ameliát őrizetbe vették, majd elkezdték felmérni az elmúlt húsz év valamennyi, nála elhelyezett csecsemőjének sorsát. Három szándékos gyilkosságot sikerült első körben rábizonyítaniuk, ugyanis ennyi holttestet találtak meg a Temzében, mindegyik nyakán ott volt a jellegzetes vászonszalag. Nagy sajtónyilvánosság előtt lefolytatott tárgyalást követően, alig három hónappal az őrizetbe vétele után a leghíresebb londoni börtön, a Newgate udvarán fel is akasztották. A nyomozás, illetve a tényfeltárás azonban nem állt meg itt. A hatóságok később megállapították, hogy 1875 és 1896 között Amelia Dyer körülbelül 600 csecsemőt vett át gondozásra az anyáktól (a pontos számot a már említett körülmények miatt csak megbecsülni lehetett), s ezek közül élve csak mintegy 200-ra találtak rá; a többi négyszázat nagy valószínűséggel vagy meggyilkolta, vagy hagyta meghalni.
Mint minden ilyen esetben, Amelia bűnperében is felmerült az elmebetegség, s az ezzel összefüggő esetleges büntetőjogi beszámíthatatlanság kérdése. Ezt alátámasztani látszott az a körülmény, hogy a nőt kétszer is kezelték elmegyógyintézetben, de mindkétszer gyógyultnak nyilvánították és néhány hét elteltével mindkét alkalommal szabadon távozhatott. Az esküdtszéket nem hatotta meg a védő ezirányú érvelése, s mindössze öt percre volt szükségük ahhoz, hogy egyhangúlag meghozzák a "bűnös" határozatot, amit aztán a bíró kötélre váltott.
Amelia Dyer esete nagyon felzaklatta a brit közvéleményt, amely akkora nyomás alá helyezte a jogalkotót, hogy a kivégzés után alig fél évvel az angol parlament megváltoztatta az örökbefogadási törvényeket, szigorítva a bébifarmok működési feltételeit és előírva, hogy a rendőrségnek, a népegészségügyi szolgálatnak és a gyámügynek rendszeres ellenőrzési kötelezettségei legyenek a hasonló intézményekkel, valamint az ezeket üzemeltető magánszemélyekkel szemben.
Két évvel Amelia kivégzése után egy haldokló, háromhónapos csecsemőt találtak egy vasúti kocsi padlóján. A nyomozás megállapította, hogy a kislányt egy bébifarm-tulajdonosnak, bizonyos Mrs. Stewartnak adták át néhány órával korábban, 12 font gondozási díj kifizetése ellenében. Egyes korabeli sajtóhírek szerint ez a Mrs. Stewart nem volt más, mint Amelia Dyer lánya, Polly Thomas...
ADATLAP
Név (gúnynév): Amelia Elizabeth Dyer (A gyilkos bébicsősz)
Nemzetiség, állampolgárság: angol (brit)
Helyszín: Bristol és Reading környéke, Anglia
Gyilkosságok dátumkerete: 1875 - 1896
Módszer: megfojtás, halálra éheztetés, mérgezés
Bizonyított áldozatok száma: körülbelül 400
Áldozati kategória: csecsemők
Ítélet: halál (akasztás)
