Miért van veszélyben a málna hazai termesztése?
Miért van veszélyben a málna hazai termesztése?
Miért van veszélyben a málna hazai termesztése?A nyolcvanas években évi 40-60 ezer tonna málna termett Magyarországon, mintegy hétezer hektáron. Ez a szám a kilencvenes évekre 20-25 ezer tonnára csökkent. Az ezredforduló környékén már csak 10-15 ezer tonnát szüreteltek, ami 1200-1400 hektáros területet foglalt magába. Mára csupán 100 (!) hektáron termesztik ezt a finom gyümölcsöt, és 600-800 tonnát tudnak leszüretelni!
Mindeközben Szerbiában ugyanezen idő alatt 10 ezer tonnáról 100 ezer tonnára nőtt a betakarított mennyiség, a lengyelek pedig 20 ezerről 800 ezerre növelték a termést. Ezt a lengyelek olyan fajták fejlesztésével érték el, amelyeket gépekkel is lehet szedni. Ezek azonban nem bírják a magyar klímát, így náluk nem lehetett meghonosítani – és gépesíteni.
S, ha már itt tartunk, hát nézzük végig pontosan, milyen okok vezetnek odáig, hogy lassan megszűnik a málna termelése hazánkban?
Első, amit meg kell említeni, az a klimatikus viszonyok megváltozása, ami már nem kedvez a málna termesztésének. E növény ugyanis nem szereti a forró, száraz nyarat. Ilyenkor a bogyók hajlamosak rásülni a vesszőkre. Sőt, a csapadékos meleg is árt neki, mert a szürkerothadás ilyenkor tud terjeszkedni, s ez ellen nagyon nehéz a védekezés. Mindeközben szereti is a sok vizet, amit a bojtos gyökérzete indokol.
A málna vesszői egyébként csak két évig élnek: az első évben kifejlődnek, a másodikban pedig virágot fejlesztenek és gyümölcsöt hoznak, majd elszáradnak. Az elpusztult vesszők után viszont friss sarjak nőnek. A tövek nagyjából 10 évig hoznak gyümölcsöt, aztán érdemes új helyre telepíteni. (Bár a szüleimnél gyerekkorom óta ugyanazon a helyen terem a málna, és gyönyörű.)
E növény nem szereti a futóhomokot, a kavicsos talajt, a nagy mésztartalmat, a magas talajvizet sem. Kedveli a szélvédett, félárnyékos, világos helyet, a laza, nedves, gyengén savas talajt.
A málna eltűnésének másik oka a munkaerőhiány: egy hektáron 3-4 ezer (!) munkaóra szükséges a málna esetében. Ha megnézzük például az almáskerteket, akkor ez a szám 500-800, a szántóföldeknél pedig 10-20 (!) óra. Plusz: a málnaültetvényeken csupán pár hónapos munkát tudnak biztosítani a termelők a dolgozóknak.
A málnát ugyanis csak teljesen érett állapotban érdemes betakarítani, mert leszedés után már nem érik be. Az érett gyümölcsöt pedig gyorsan le kell szedni, mert ha a bokron marad, akkor hamar szétesik, bogyóira hull, és kárba vész a termés. A szüretet reggelre kell időzíteni, minél hűvösebb időben.
A gazdák dolgát nehezíti az is, hogy a málnát nem lehet fagyasztás nélkül messzire szárítani, mert hamar megromlik. Ausztriáig még el lehet vinni (ahol a minőséget még meg tudják fizetni), de ez csupán évi 300-400 tonna gyümölcsöt érint.
A harmadik tényező a konkurencia: elsősorban a lengyel és a szerb. (Amit már e cikk elején pár mondat erejéig megemlítettem.) 30 évvel ezelőtt egy magyar család akár 2-3 autó árát is megkereste egy betakarítási szezon alatt a málnatermesztéssel. Ezt sokan jövedelemkiegészítésként használták, a napi 8 órás főállás mellett. Akkor minden családtag/rokon részt vett a munkában: a telepítésben, kapálásban, gyomirtásban. A munka kemény volt, de az eredmény elégedettséggel töltött el mindenkit.
Az utóbbi években viszont már egyáltalán nem gazdaságos ez a termesztés: jelenleg egy kiló málnát annyiért lehet eladni, amennyi egy ember órabére. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt háromszoros volt ez az arány! Ahhoz, hogy jól lehessen keresni a málnával, olyan drasztikusan meg kellene emelni az árát, amit a fogyasztói piac nem bír el.
Mindeközben a szerbek és a lengyelek málnája sokkal olcsóbb – s hiába finomabb a magyar, ha a vevő az ízetlenebb, ámde alacsonyabb áron kínált terméket választja. Szerbiában a munkaerő olyan olcsó, hogy azzal nem lehet már versenyezni itthon, a lengyeleknél pedig az igénytelenebb fajták telepítésére támogatást kapnak a gazdák.
A magyar málna tehát lassan kuriózumnak számít. Szerencsére viszont van még e finom gyümölcsből a piacokon, így legközelebb a málna jótékony hatásáról fogok írni, s néhány különleges recept is előkerül majd.
Forrás: agronaplo.hu, hvg.hu
