Denzel Washington, az utolsó akcióhős - A védelmező 2 kritika
Denzel Washington, az utolsó akcióhős - A védelmező 2 kritika
Denzel Washington, az utolsó akcióhős - A védelmező 2 kritikaKülcsín
A védelmező 2 megnézése után egyből a régi motoros színészek és velük együtt a klasszikus, bosszúállós akciófilmek jutottak eszembe. Charles Bronson, Steven Seagal, Chuck Norris vagy éppen Bruce Willis is ezt a kategóriát képviseli. Manapság a 40 feletti színészek próbálkoznak a zsáner feltámasztásával, így első hírmondóként bedobta magát Liam Neeson (Elrabolva), majd szépen sorban követték a többiek: Sean Penn (Gunman), Ethan Hawke (24 óra a halálig), Kevin Costner (3 nap a halálig), Mel Gibson (A sötétség határán).
Ebbe a buliba szállt be A védelmező első részével Denzel Washington is, akit korunk egyik legzseniálisabb színészének tartok. Kevés olyan színészt tudok felsorolni, aki bármilyen alkotásban is szerepel, klasszis teljesítménnyel rukkol elő, de a jó öreg Denzel bizony köztük van. És ha már Mr. Washington is belépett a 40 feletti akcióhősök dicsőség csarnokába, akkor miért is ne készülhetne legutóbbi akciója, A védelmező mellé folytatás is?
A rendezést az az Antoine Fuqua vállalta, aki az első részt is jegyezte, és nem mellesleg A védelmező 2 a negyedik közös munkája Denzel Washningtonnal a Kiképzés, A hét mesterlövész és az előző rész után. A siker szinte garantált.
Sztori
Robert McCall (Denzel Washington) elvonultan tengeti mindennapjait Uber-sofőrként. Nem, nem vicc. Uber-sofőrként. Úgy néz ki, a hagyományos taxizás már Hollywoodban sem menő. Na, szóval McCall uberkedik és emellett szabadidejében nagyon is odafigyel a környezetében élőkre. Gengszterélettel kokettáló tiniket húz ki a csávából, eltűnt testvéreket kutat fel, és ha kell, bizony a maffiával is felveszi a kesztyűt. Tehát Denzel Washington, akarom mondani Robert McCall tökösebb, mint valaha.
Persze, ahogy lenni szokott, amikor minden tökéletes, akkor jön a feketeleves: McCall régi munkaadója, aki történetesen az egyik legjobb barátja (Melissa Leo) gyilkosság áldozata lesz, ezt pedig az árnyékban tevékenykedő védelmező sem hagyhatja annyiban, halála bosszút kíván.
Karakterek
Már A védelmező 2 megnézése előtt is tudni lehetett, hogy a film Denzel Washington játékán áll vagy bukik. És mivel Mr. Washington mindig hoz legalább egy olyan szintet, amelyet számos jelenkori színész ritkán üt meg, rajta nem igen múlott semmi. 63 évesen még mindig ég benne a tűz és olyan karizmával rendelkezik, amivel képes elvinni egymaga a filmet. Bár érzésem szerint nem nagyon feszítette meg magát, mégis olyan erőtől duzzadó játékot tett le az asztalra, amelyre csak csettinteni lehet, és nem győzőm hangsúlyozni, hogy már csak miatta érdemes meglesni A védelmező második felvonását.
Rajta kívül említése méltó karakter, a Miles Whittakert megszemélyesítő Ashton Sanders, akinek a Washingtonnal való közös "apa-fia" beszélgetéseik a film legemlékezetesebb jelenetei. Ezek közül is kiemelendő az a rész, amelyet egészen biztos vagyok benne, hogy viszont fogunk látni a Rocky-féle motivációs videók között. Emellett talán a srác az, akiért ténylegesen is tudunk izgulni a mozi során. Tudhat valamit. Rajta kívül még feltűnik az egyre jobban befutó Pedro Pascal is, aki ezúttal nem várt szerepben brillírozik. Bár egészen fura bajusz nélkül látni.
Összegzés
A védelmező 2-őt nagyon nehéz megítélni első, de még sokadik nekifutásra is. Nem, nem lett rossz film, bár a folytatásoknál használt, "a második részek örökös rákfenéje" szlogenem itt is igaz, de mégsem tudom egyértelműen rásütni a "rossz film"-jelzőt. Maradjunk annyiban, hogy Denzel Washington miatt egyszer mindenképpen érdemes megnézni, mert ahogy már az előzetesekből is átjön, brutálerős játékot hoz, így semmiképpen nem rajta ment el a buli. De akkor min?
Az első húsz perc olyan filmet sugall, amely után bánni fogod azt is, hogy nagy nehezen vetted meg azt a mozijegyet. Nálam a film minősége a popcorn-majszolással fordított arányosan működik, így A védelmező 2 elején alig fogyott el pár szem ropogtatnivaló. De hogy utána mi történt, rejtély, mert olyan kapkodós és ide-oda csapongó filmbe ment át, amelyet már nem tudtam üres gyomorral megemészteni.
Mondom, teljesen nem ment pocsékba a film, vannak értékelhető, sokszor piszkosul erős jelenetei, de végig érezhetőek Antoine Fuque próbálkozásai, hogy A védelmező 2 több legyen, mint a zsáner többi filmje, ez pedig egy kisebbfajta káoszt eredményez. Egynek jó, főleg most nyáron, de nagyon remélem, hogy több folytatás nem készül az amúgy remekbe szabott első részhez.
