Birsalma, a téli egészségbomba!Birsalma, a téli egészségbomba!
A birsalma már a görög mitológiában is feltűnt: a történet szerint Erisz, a viszály istennője egy aranyalmát dobott „a legszebbnek” felirattal Thetisz és Péleusz esküvőjének násznépe közé, mert nem hívták meg a menyegzőre. Az istennők – mivel elég hiú volt mindegyik - összevesztek az almán. Zeusz szerint hárman voltak méltók az elismerésre: Héra (mert nem akarta megsérteni), Pallasz Athéné (aki a kedvenc lánya volt) és Aphrodité (a legszebb nő). Mivel a mindenség királya nem akart konfrontálódni, így felkérte Páriszt, hogy döntsön ő.
A trójai királyfi Aphroditénak adta a gyümölcsöt (miután mindenki meg akarta vesztegetni: Héra Ázsiát ígérte neki, Athéné bölcsességet, Aphrodité pedig a világ legszebb nőjének szerelmét – és a szerelem győzött). A sértett hölgyek bosszúból eltervezték Trója pusztulását.
A történetben szereplő „aranyalma” pedig mi más is lehetett volna, mint a birsalma? (Legalábbis higgyük el azoknak, akik ezt mondják.) A birsalma azóta a szerelem és a boldogság gyümölcse.
S boldogok is lehetünk, ha fogyasztjuk: már csak azért is, mert antidepresszáns hatású! Ha minden étkezés után eszünk pár kanál birslekvárt (vagy ropogtatunk a gyümölcsből – én úgy szoktam, vékony szeletekre vágva), akkor a jó kedélyünk is megmarad. Állítólag, ha az éjjeliszekrényünkön pihentetünk 1-2 birset, akkor az álmunk is nyugalmasabb lesz éteri összetevői miatt.
A hidegben vacogva kimondottan ajánlott a birsalma fogyasztása, mert erősíti az immunrendszert és a vérszegénységre is jótékony hatással van. A-, B1-, B2-, B6- C-, E- és P-vitaminban gazdag: P-vitamin tartalma egyedülálló – így segít a skorbut, a vérzékenység gyógyításában, a benne lévő C-vitamin több, mint 10 mg száz grammonként!
Ásványi anyagokban (vas, kalcium, kálium, foszfor, magnézium) is bővelkedik. Pektint, tanint, almasavat, csersavat is tartalmaz. A birsnek a legmagasabb a pektin tartalma a gyümölcsök közül – ezért fontos alapanyaga a konzerviparnak. Köptető hatású, a bronchitist is kezelhetjük vele, illetve a kezdeti fázisban lévő tuberkulózis tüneteit. Hólyaghurut esetén igyunk meg naponta 50-100 milliliter birslevet, amely fertőtlenítő és vízhajtó hatású.
A vastagbélgyulladás tüneteit is csillapítja: ilyenkor 20 gramm magot meg kell főznünk 2 dl vízben, pótolnunk az elpárolgott folyadékot, majd leszűrés után kortyolgathatjuk is. Igen, a magot használjuk fel!
A „Gyógynövények gyógyhatásai” című könyvében Varró Aladár Béla tökéletesen összefoglalja a népi gyógyászattal kapcsolatos ismereteket, melyben hosszasan szól arról, hogy a birs magjából készült kivonatnak (amely készülhet áztatás vagy főzés során) hűsítő, lágyító, nyugtató, izgalmat szüntető hatása van. Így a gyomor és a toroknyálkahártyák gyulladását, a köhögést is kezelhetjük vele.
A népi gyógyászat szemgyulladás, repedezett bőr, mellbimbógyulladás, égési seb, fagyás, aranyeres csomó esetén is alkalmazza.
Ha hepatobiliáris betegség (pl: akut hepatitisz, krónikus. (ALP) hepatitisz, biliáris cirózis stb) gyötör minket, akkor 2-3 birset vágjunk össze, és napi három alkalommal együnk belőle. Ha hányás is kínoz, akkor pürével próbálkozzunk.
A birsalmának egyébként jelenleg 200 faját ismerjük, hazánkban pedig kb. 15 félét termesztenek. A népnyelv „büdösalmának” is hívja, ami illatos húsát tekintve „kissé” érthetetlen. Főként, mivel régen, a falusi lakásokban a szekrény tetején tárolták, és jellegzetesen finom illata belengte a szobákat. Sőt, ha valaki most ellátogat a szüleimhez, akkor ugyanez a kép és illat fogadja! Késő ősszel felkerülnek a gyümölcsök a magasba, s várják, hogy felhasználjuk őket.
Hogy mi minden készülhet a birsalmából? Erről írok legközelebb!