Hamarosan tilos lesz a munkahelyi számítógép magáncélú használataHamarosan tilos lesz a munkahelyi számítógép magáncélú használata
Azt egyelőre nem tudni, hogy egy ebédrendelés még belefér-e majd, vagy már azért is csuklóztatni fogják a munkáltatók a dolgozóikat a jövőben, de az biztos, hogy rövid időn belül Magyarországon is törvény szabályozhatja a cégektől kapott számítógépek használatát. A készülő rendelet alapja természetesen a tavaly májusban életbe lépett GDPR.
Mi az a GDPR?
A GDPR a General Data Protection Regulation kezdőbetűiből képzett mozaikszó, magyarul általános adatvédelmi rendelet. 2018 májusától lépett életbe az EU 28 tagállamában, így Magyarországon is, és alapjaiban forgatja fel a korábbi adatvédelmi rutint. Nem véletlen, hogy a legszigorúbb rendeletek között tartják számon: a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi Hivatal) akár 20 millió euróig (6 milliárd Ft) terjedő büntetést is kiszabhat azokra, akik nem tartják be az adatvédelmi szabályokat.
(Forrás: adatsolyom.hu)
Az Országgyűléshez nemrégiben benyújtott törvényjavaslat általános jelleggel irányozza elő, hogy a munkavállaló a munkáltatótól a munkavégzéshez kapott számítástechnikai eszközt - eltérő megállapodás hiányában - kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja - írja a blokkk.com. A munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön persze csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet bele.
A munka törvénykönyve jelenleg csak a távmunka esetében szabályozza közvetlenül a munkáltatótól munkavégzésre kapott számítógép használatát. Így a munkáltató előírhatja, hogy a tőle kapott számítástechnikai eszközt a távmunkás munkavállaló kizárólag a munkavégzéséhez használhatja. Ezt a korlátozást ellenőrizheti is a munkáltató, de ugyanakkor azt is rögzíti a munkajog, hogy a munkavégzés ellenőrzése során a munkáltató már nem tekinthet bele a munkavállalónak a munkavégzéshez használt számítástechnikai eszközön tárolt, de nem a munkaviszonnyal összefüggő adataiba, tehát a magánéletébe.
A jogalkotó így fogalmaz:
A munkáltató által biztosított számítástechnikai eszközökkel összefüggésben a hatályos rendelkezésekhez képest a változás abban mutatkozik meg, hogy a magánélet ellenőrzésének kizárása helyett a hangsúly arra kerül, hogy a munkavállaló a rendelkezésére bocsátott számítástechnikai eszközt kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja, mivel az Alaptörvényből és a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényből is levezethető a munkáltató azon kötelezettsége, hogy a magánélet nem ellenőrizhető. Tehát a munkáltató az átadott számítástechnikai eszközön tárolt adatba az ellenőrzés során addig tekinthet be, ameddig el nem tudja dönteni, hogy az adat magáncélú adat-e.
A portál kiemeli, hogy nemcsak a számítógépek, hanem egyéb munkavégzésre kapott eszközök kapcsán is felmerülhet a kérdés: szabad-e ezeket magáncélra használni vagy sem? Ilyen lehet a céges mobiltelefon vagy akár az autó is. A Lidl például a boltvezetőknek adott személygépkocsi magáncélú használatának minden költségét vállalja is. Így előfordulhat, hogy egy munkáltató meghatározott feltételekkel engedi majd a magáncélú számítógép-használatot, akár munkaidőben is, erre a törvényjavaslat előreláthatóan adhat is majd lehetőséget.
Mennyi idő megy el magánéletre munka közben?
A Samsung tavaly készíttetett felmérést az irodai dolgozók munkavégzési szokásairól. Ebből kiderült, hogy egy átlagember életéből tíz és fél év megy el a munkára, de ennek csak a 60 százaléka igazán hasznos. Vagyis öt munkanapból csupán három telik el tényleg produktívan - derül ki Üzletrész.hu cikkéből. Az irodai dolgozók a nyolcórás munkaidőből 1,6 órát használják magáncélra a céges mobilt, ebből 32 percet töltenek el különböző közösségi platformokon. Az e-mailezésre is rengeteg idő megy el: átlagosan kétszáz levél landol a postafiókjukban, amit naponta tizenötször néznek meg. Ezek elolvasására és megválaszolására 2,5 óra megy el a napi nyolcból. Bár a felmérésből nem derül ki, hogy a kétszáz levélből mennyi a privát és a munkajellegű, nagy valószínűséggel ezeknek a jelentős része azért a munkával kapcsolatos.