5 évnél régebbi cikk

Gyerekkortól legyen belső kényszer az aktív életmód! - Interjú dr. Reiber Istvánnal
Fehérvár Médiacentrum fotója
Horváth Reni
Gyerekkortól legyen belső kényszer az aktív életmód! - Interjú dr. Reiber Istvánnal

Régen az idősek betegsége volt, ma egyre több az elhízott, magas vérnyomással, cukorproblémákkal küzdő gyerek, fiatal felnőtt. Dr. Reiber István lipidológust, obezitológust, a Fejér Megyei Szent György Kórház orvosigazgatóját kérdeztük arról, hogyan lehetne változtatni ezen.

Minden a gyerekkorban kezdődik. Azért is, mert az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás már kis korban berögzült szokássá kell, hogy váljon. És azért is, mert ha gyerekünk születik, az számunkra is egy esély, hogy tudatosabbak legyünk a táplálkozásban. A kicsivel együtt mi is újra felfedezhetjük a zöldségek, gyümölcsök természetes ízét, ismét rendszeres fogyasztókká válhatunk. Az elhízás elleni küzdelmet sohasem késő elkezdeni, a legjobb mégis, ha megelőzzük, hogy egyáltalán kialakuljon.

Az elhízásnak külön ága van az orvostudományon belül. Bár sokunkat érint, kevesen ismerjük a szót: obezitológia. Aki pedig Székesfehérváron ezzel foglalkozik, dr. Reiber István, a megyei kórház orvosigazgatója. Szerinte az elhízás olyan átfogó társadalmi probléma, amivel sokkal többet kéne foglalkozni. Hogy elkerüljük a súlyfölösleg által okozott, sokszor végzetes betegségeket, egyénileg kell felvennünk a harcot, de a közösség segítő ereje is elengedhetetlen. Mire figyeljünk, miként éljünk, és mi jelenti a legnagyobb veszélyt? Ezekről a kérdéskörökről beszélgettünk dr. Reiber Istvánnal:

- Mára elfogadott álláspont, hogy nagyon sok, a halálozásban fontos szerepet játszó érrendszeri betegség hátterében sajnos a túlsúly, az elhízás és ezen belül is hangsúlyozottan a hasi zsírszaporulat áll. Korábban a testtömegindexre hagyatkoztak az emberek, az évek során azonban kiderült, hogy az sem feltétlenül mérvadó. Mert bizony már a 20-25-ös kategóriában is bajokat okozhat a hasi zsír mennyisége. Annak értékét nagyon egyszerűen, egy szabócentivel meghatározhatjuk, a köldök környékén mért haskörfogattal. Ez a férfiaknál lehetőleg száz centi alatt legyen, a nőknél pedig nyolcvannyolc centi alatti a kívánatos.

Miért különösen veszélyes a hasi zsír?

Mert ahogy a hasi zsírsejtek szaporodnak és növekszenek, elkezdenek átalakulni és szinte önálló szervként működni. Olyan gyulladásos anyagokat bocsátanak ki a szervezetünkben, amitől cukorbetegség, magas vérnyomás alakulhat ki. A kóros zsírrészecskék összességében okozzák az érbetegséget, a szívinfarktust, az agyvérzést, a végtagi erek elváltozását.

Emellett nem szabad elfeledkeznünk az ízületeinkről sem: jelentős testtömeg többlet esetén sokkal gyorsabban alakulnak ki problémák a térdnél, bokánál, csípőnél, mint az egészséges öregedés következtében tennék.

Nem mindegy, hogy nyolcvan-kilencven, vagy harminc-negyven éves korban jelentkeznek súlyos mozgásszervi, érrendszeri, mozgásszervi bajok.

Ezek leghatásosabb kezelése a megelőzés. Nincsenek csodaszerek, csoda diéták. Gyerekkorban kéne egy olyan életmódra rászoktatni a gyerekeket, hogy belső kényszer legyen az egészségesen táplálkozás és a rendszeres mozgás. Ehhez még hozzá lehetne venni egyfajta stresszkezelési képességet, ezzel a hárommal tulajdonképpen nagyon sokáig egészségesen lehetne élni.

Azok, akik túlsúllyal élnek, de nincs kialakult betegségük, szoktak orvoshoz fordulni a pluszkilók miatt?

A szakemberek között is vitás kérdés, létezik-e olyan fogalom, hogy egészséges elhízott. Önmagában a pluszkiló nem betegség, ha aktívan él az ember. Ha valaki nem az ideális testtömeg aránnyal rendelkezik magasságához képest, de rendszeres, nem megterhelő mozgást végez, úgymint séta, kerékpározás, úszás, labdajátékok (a közös családi, baráti sportok egyébként is ajánlottabbak), akkor a betegségeket könnyebben elkerüli. Nem kell tehát betegnek éreznie magát, de meg kell bizonyosodnia, hogy valóban jól működik a szervezete. Viszont mindenképpen fokozott a lehetősége a betegségek kialakulásának elhízás, illetve hasi zsírszaporulat esetén. Rendszeresen kell mérni a vérnyomás, vércukor, vérzsír értéket, és ha ezek bajt jeleznek, komolyan kell venni.

Mit jelent ön szerint az egészséges életmód?

Már a gyerekeket szoktassuk változatos táplálkozásra! A hiánydiéták nem szerencsések, a zsír, szénhidrát vagy fehérje megvonása nem embernek való. Ha nincs külön ok rá, mint allergia, érzékenység vagy hogy enzimhiány miatt nem tud lebontani valamilyen anyagot a szervezet, akkor mindenfélét ehetünk. Kell is, hogy együnk, hiszen minden táplálékban más-más fontos anyag van. A mértékletesség a bűvszó! Igenis kell szénhidrátot fogyasztani, lehetőleg kerülve az egyszerű cukrokat. A rostdús zöldségekben, gyümölcsökben jótékony szénhidrát van. A halolaj, a zsírszegényebb hús is jót tesz az erek működésének. A lényeg a kiegyensúlyozott, változatos étkezés.

Ha valaki egy szép napon arra ébred, hogy baj van a súlyával, belenéz a tükörbe, és attól a perctől kezdve túlsúlyosnak látja magát, nem kétségbe esni kell és a csodáért fohászkodni! Hanem önkritikusan végiggondolni, hogy nyilván az a fajta életmód, amit eddig folytatott, változtatásra szorul.

Mi legyen az első lépés?

Ha a túlsúly kialakul, akkor a napi energiabevitel több, mint amire a szervezetnek szüksége van. Az alap energiaegyensúly a titka mindennek. Ha többet mozgunk, valamennyivel nő az energiaszükséglet. De ha annál csak egy picit többet beviszünk minden nap, mint amire szükségünk van, a túlsúly évek alatt tíz-húsz kilókban mérhető. Ilyenkor az adagokból kell egy picit lecsippenteni, nem kihagyni valamilyen ételféleséget. Kevesebbet az energiagazdag állati zsírokból, többet az energiaszegény zöldségekből. A betegség nem ott kezdődik, amikor valaki már szívinfarktust kap, meg agyvérzést, meg magas a vérnyomása, hanem az azt megelőző években. A változás belső elhatározás nélkül nem megy. Lehet hozzám jönni, beszélgethetünk róla, de ha valaki nem akarja igazán a változást, akkor nem lehet mit tenni.

Ha valaki eljön önhöz, akkor ebben a bizonyos elhatározásban is tud neki segíteni?

Próbálkozom, de az elhízás problémakörének kezeléséhez igazából nagyobb összefogás kell. Dietetikusnak, táplálkozási szakembernek is kell közreműködnie, és jó, ha a mozgásban is kérnek szakértő tanácsot, hiszen nem mindegy, hogy a választott mozgásforma mennyire terheli a szívet, ízületeket. Igazándiból ott lenne a helye a pszichológusnak, pszichiáternek is, bár ettől mindig összerezzennek az emberek.

Régen, amikor a fiúkat vitték katonának, jellemzően akkor indult el egy plusz tíz-húsz kilós súlygyarapodás, a nőknél pedig a szülés után. Ma már persze tudjuk, hogy nem kettő helyett kell enni, fontosabb, hogy az ételek vitaminban, ásványi anyagban legyenek gazdagok, mint energiában.

Sok olyan helyzet van, amikor a lélekben is kell kutakodni, erre jó a lélekgyógyász, aki szakavatottan tud segíteni abban, ha valakinek akár munkahelyi vagy családi gondja van. Nem feltétlen a hűtő kiürítése a gyógymód, pedig már gyerekeknél is egyre többet látni ezt.

Nem könnyíti meg persze a dolgunkat a boltok korlátlan választéka. Egyre gyakoribb, hogy már iskoláskorú gyerekeknél túlsúly, elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség alakul ki. Olyan betegségeket látunk a gyerekeknél, fiatal felnőtteknél a passzív életmódnak köszönhetően, ami korábban idős emberek betegsége volt.

Ez nem orvosi probléma, sokkal általánosabb. Világméretű járványként is megfogalmazzák, sajnos a statisztikákban is az élbolyban vagyunk mi magyarok.

Fehérvárra vonatkoztatva van erre bármiféle adat? Mik az ön észrevételei?

Konkrét felmérést erre vonatkozóan nem láttam, ami megyékre, városokra lebontva tartalmazna információkat. Az a benyomásom, hogy hozzuk a jó magyar átlagot. És az nem jó! Minden második-harmadik ember túlsúlyos, minden negyedik-ötödik ember kifejezetten elhízott, és minden ötödik-hatodik gyereken van nemkívánatos súlytöbblet.

Számomra örömteli, hogy az elmúlt évtizedben látványos fejlődésen ment keresztül Székesfehérvár a hétköznapi testmozgási lehetőségeket tekintve. Korábban csak külföldi útjaim során láttam olyat, hogy a parkokban futkosnak, mozognak az emberek, most már ez itt is jellemző. Sok a fitnesz eszköz is a zöldterületeken, bővült az uszoda, a túrázási lehetőségek a környéken pedig mindig is adottak voltak. A mozgás ettől kezdve szándék kérdése. Nem vagyunk olyan rossz helyzetben, csak több tudatosság kéne.

Nem szabad a gyerekeket lenevelni a velük született nyitottságról. Ez olyan, mint az empátia, ami velünk születik, csak az évek során leszokunk róla. A gyerekeknek megvan a mozgásigénye, de belenevelődnek a családi szokásokba, abba, hogy mindenki inkább nyomogatja a számítógépet. A szülők, nevelők példája nagyon erős!

Ha a gyerekekben sikerül az egészséges életmódra való igényt elültetni, akkor az a szülőkre is hatással van, és persze a szülő dolga óvni is a gyerekeket. Ez egy nagy általános, társadalmi feladat, amivel sokkal intenzívebben kéne foglalkozni, tenni ellene.

Mostanában láttam több fehérvári általános iskola egészségnapján is az okostányér ábrát, ezt mennyire tartja hasznosnak?

Olyan, mint régen a táplálkozási piramis. Nagyon jó arra, hogy kevésbé tudományos formában megértesse a gyerekekkel, mit, mennyit érdemes enni egy nap. Legyen helye a zöldségnek, gyümölcsnek a tányéron, mégpedig minél színesebben, mert zöld, sárga, piros mind másfajta hasznos anyagot tartalmaz. Persze lennie kell szénhidrátnak, zsírnak, fehérjének. Az ábra segítségével a gyerekekben is rögzülhet, hogy a napi ételünk legyen változatos, egészséges.

Ha valaki elkezd foglalkozni a súlyával, az első, hogy az okokat derítse ki?

Meg kell bizonyosodnia, hogy még jól működik-e a szervezete, van-e olyan állapot, amire már gyógyszeres beavatkozás kell. Segítséggel mindenképpen könnyebb, magányosan ez nem nagyon megy. Jobb, ha együtt mozog a család, közösen ügyelnek a táplálkozásra. Sosem késő elindulni az ideálisabb testtömeg elérése felé vezető úton!

Létezhet az az állapot, amikor valaki - anyagcsere vagy hormon problémák miatt – nem tehet a túlsúlyáról?

Erre vonatkozó vizsgálódások is vannak. Találtak olyan géneket, amik megkönnyítik, hogy valaki súlyszaporulattal rendelkezzen. Ahogy egyes endokrinológiai eltérések is, mint a pajzsmirigy alulműködés. Könnyebben jönnek föl a kilók, a szervezetünk vizet tart vissza, lustább tempóban működik. Természetesen mindezt tisztázni kell, de mindent az endokrinológiával és a génekkel magyarázni túl könnyű felelősségáthárítás.

Pedig mindez olyasmi, amit szívesen használnak az emberek saját maguk előtt is kifogásnak, mondván: ilyenek a génjeim!

Sajnos igen. Pedig ettől az endokrinológus kollégák is óva intenek mindenkit, hiszen ez pár százalékot jelent, ahogy a gének befolyása is. Sokszor bebizonyosodott már, hogy születhet valaki hibás génnel, de a helyes életmóddal még a legrosszabb géneket is lehet úgy befolyásolni, hogy nem tud kifejeződni a hiba. Ez a testtömeg kérdéskörre maximálisan igaz. Sokszor inkább a közös konyha van a háttérben, és nem a közös gén.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek