Drágább a benzin és a gázolaj Székesfehérváron, mint a legtöbb magyar városban, vagy sem?
Drágább a benzin és a gázolaj Székesfehérváron, mint a legtöbb magyar városban, vagy sem?
Drágább a benzin és a gázolaj Székesfehérváron, mint a legtöbb magyar városban, vagy sem?Aki gyakran jár autóval Budapesten, annak már feltűnhetett, hogy a kedvenc hálózatába tartozó benzinkútja többnyire olcsóbb a fővárosban, mint Székesfehérváron. Ezek a különbségek lehetnek a pár forintostól kezdve akár tíz, vagy ennél is nagyobb eltérések, zömmel Budapest javára. A kontraszt akkor az igazi, ha a főváros egyik legolcsóbb kútja után Fehérvár egyik drágább töltőállomásán tankolunk: ilyen esetben egy-egy telitankért jellemzően akár több száz forinttal is többet fizethetünk Székesfehérváron. Jó az árérzékeny megfigyelésünk, és valóban drágább az üzemanyag Fehérváron, mint Budapesten, vagy sem? És mi a helyzet a többi megyeszékhelyhez viszonyítva? Ennek jártunk utána.
Milyen tételekből áll össze a benzin és a gázolaj ára?
Legutóbb tegnap (2019. július 3.) módosultak az üzemanyagárak Magyarországon: ekkor a MOL 5 forinttal emelte a benzin nagykereskedelmi árát, a gázolajé azonban nem változott. A benzin literenkénti átlagára így 385 forintra nőtt, a gázolajé 393 forint maradt. Minden árváltozásról szóló sajtóközlemény fontos mondata külön felhívja az autósok figyelmét arra, hogy az átlagárak tájékoztató jellegűek, a végleges fogyasztói árakat azonban a saját üzletpolitikájának megfelelően alakítja minden benzinkút, vagyis: "Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között".
A szerdai áremelés után így Székesfehérváron a 95-ös benzin és a gázolaj átlagára egyaránt 390 forint körül alakul. A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára kérésünkre kiszámolta, hogy milyen tételekből is áll össze ez a kiskereskedelmi ár, vagyis az az összeg, amit tankolás után majd a kasszánál fizetünk a város kútjain.
– Egy liter adókkal nem terhelt 95-ös benzin ára 185 forint – kezdte a számítást Grád Ottó. – Ehhez jön hozzá 120 forint jövedéki adó, 83 forint általános forgalmi adó (ÁFA), 2 forint MSZKSZ-díj (Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség), a maradék 185 forint tartalmazza az üzemanyag előállítási költségét, a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi árrést. A gázolaj esetében minden tétel megegyezik az előbbiekkel, két különbségtől eltekintve: az alapár 10 forinttal magasabb, azaz 195 forint, cserébe 10 forinttal alacsonyabb, vagyis csak 110 forint a jövedéki adó mértéke.
A kérdés már csak az, hogy ezzel az átlagos 390 forintos benzin és gázolaj árral Székesfehérvár inkább drága vagy olcsó helynek számít a megyeszékhelyek között? Azaz drágán tankolunk a városban, vagy sem? Kiszámoltuk.
Üzemanyagárak Fehérváron és a többi megyeszékhelyen
A számításokban a talán legismertebb magyar üzemanyagár-összehasonlító adatbázist használtuk. Fontos tudni azonban, hogy a Holtankoljak.hu-n elérhető adatokat közvetlenül a töltőállomások töltik fel (vagy nem) az oldalra, így azért felelősséget sem ők, innentől kezdve pedig mi sem tudunk vállalni. Mivel azonban nincs ennél átfogóbb nyilvános adatbázis, ezért ezzel dolgoztunk.
Kezdésnek egy nagyon általános szűrőt állítottunk be: megnéztük, hogy az egyes megyeszékhelyeken melyik benzinkutakon lehet a legolcsóbban 95-ös benzint és gázolajat tankolni. A július 3-i állapot szerint ezek most az ország nagyvárosaiban elérhető legolcsóbb kutak:
Ezek alapján akár azt is mondhatjuk, hogy Székesfehérvár kifejezetten jól áll, és a középmezőny elején foglal helyet: a 95-ös benzin és a gázolaj is 6 forinttal drágább a legolcsóbb fehérvári kúton (mindkét kategóriában a Metro áruház parkolójában található Envi bizonyult a legkedvezőbb árfekvésűnek), mint a legolcsóbb magyar nagyvárosi kútnál, ami a budaörsi Auchan töltőállomása. A legdrágább olcsó benzinkutat egyébként Salgótarjánban találhatjuk: a 95-ös 11, míg a gázolaj 13 forinttal kerül többe itt, mint Székesfehérváron.
Nagy meglepetés nem ért minket, várható volt, hogy az olcsó benzinkutak között dominálnak majd a kisebb hálózatok és a magánkutak. Ez így is történt. Ezek után kifejezetten ezt a kategóriát vizsgáltuk tovább, vagyis kíváncsiak voltunk, hogy az eleve olcsó(bb)nak szánt kutak árai hogyan alakulnak a magyar megyeszékhelyek között:
A helyzet nagyjából megegyezik az előző infografikán látottakkal: Fehérvár a középmezőny elején foglal helyet, vagyis akár azt is mondhatjuk, hogy ebben a kategóriában kifejezetten kedvező helyzetben vannak a város autósai.
A következő szűrésnél már csak a nagy hálózatok benzinkútjait vizsgáltuk, vagyis arra voltunk kíváncsiak, hogy a legtöbb magyar töltőállomással rendelkező MOL, Shell, OMV és Lukoil kútjai között hogyan alakulnak a nagyvárosi árak:
Ebben az esetben már lényegesen rosszabb a helyzet. Fehérvárnál csak Miskolcon drágább a legolcsóbb tankolás az országos kúthálózatokat figyelembe véve, míg az egyik debreceni Lukoil-kútnál 15 forinttal olcsóbb a 95-ös benzin, és 16 forinttal a gázolaj, mint a nagy Tescónál található fehérvári Shellnél, ami ennek ellenére is a legolcsóbb kút a városban, ha csak a nagy hálózatokat vizsgáljuk. A gázolajat tekintve egyébként a fehérvári töltőállomásnál nincs drágább olcsó kút az országban.
Ezek után a következő szűrésnél már csak a Shell kútjaira kerestünk rá a megyeszékhelyeken, mivel ez a tradicionális hálózat adja a legolcsóbban az üzemanyagot Székesfehérváron. Kíváncsiak voltunk arra, hogy ehhez képest hogyan alakul az árképzésük a többi nagyvárosban. Íme:
Ránézésre valamivel jobb a helyzet, mint az előző esetben, de ezt csak az ABC-sorrendnek köszönhetjük. Ha alaposan megvizsgáljuk az árakat, láthatjuk, hogy a 95-ös esetében csak Miskolcon és Békéscsabán adja drágábban a legolcsóbb kútján a 95-öst a Shell, míg Székesfehérvár holtversenyben a harmadik helyen áll Kecskeméttel, Nyíregyházával, Péccsel, Salgótarjánnal és Veszprémmel együtt. A gázolajat tekintve szintén holtversenyben vagyunk, csak ebben az esetben Békéscsabával, Nyíregyházával és Salgótarjánnal, ráadásul a legdrágább olcsó töltőállomás kétes címéért.
Mivel az árazást tekintve nehezen lehet eldönteni, hogy a lakosság száma, a földrajzi elhelyezkedés, a település vásárlóereje vagy ezeken felül esetleg valami más dönt az árképzésről, ezért öt kérdést küldtünk néhány héttel ezelőtt a Shell PR-ügynökségének, hogy közelebb kerüljünk az igazsághoz. Ezekre lettünk volna kíváncsiak:
- Milyen tényezők befolyásolják az egyes magyar városokban, régiókban a Shell árképzését?
- Székesfehérváron a megyeszékhelyek többségéhez képest miért magasabb a Shell üzemanyagainak ára?
- Az országos átlaghoz képest milyen forgalmat bonyolítanak a fehérvári Shell-kutak?
- Miközben az országban átlagosan 375 forint a benzin, 386 forint a gázolaj literenkénti ára, a Shell néhány budapesti kútján (pl. Kálvária tér, budaörsi Tesco) ennél akár 10 forinttal is olcsóbb mindkét üzemanyagtípus. Miért éri meg ezeken a helyeken ilyen alacsonyan tartani az árakat, más helyeken pedig ennél jóval drágábban adni?
- Tapasztalataik szerint mennyire befolyásolja a fogyasztók vásárlási szokásait az alacsonyabb üzemanyagár? Mekkora árkülönbségnél hajlandóak a legközelebbi kút helyett hosszabb utat is megtenni egy olcsóbb töltőállomásig?
Várakozásainknak megfelelően az egyébként roppant készséges és segítőkész ügynökség - többszöri telefonos egyeztetés után - üzleti titokra hivatkozva kevés konkrétumot árulhatott el:
"A Shell nem oszthat meg bizalmas üzleti információt az egyes országok szintjén és nem válaszolhat a töltőállomások árképzésével kapcsolatos kérdésekre. Azonban az üzemanyagok árképzésével kapcsolatban elmondhatjuk, hogy az átlagárat befolyásolja az üzemanyagok literenkénti nagykereskedelmi árának változása, de számos egyéb tényező is hatással van az üzemanyag árára: többek között magába foglalja a finomítási, tárolási és szállítási költségeket, az adókat; valamint függ a forint és az USA dollár közötti árfolyam-változástól és a helyi töltőállomások közti versenytől is" - írták válaszukban.
Ezek után ismét a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkárához fordultunk segítségért.
Miért annyi a benzin és a gázolaj ára Székesfehérváron, amennyi?
Grád Ottó is azzal kezdte, hogy bár az árképzésnek nincs klasszikus mechanizmusa, de alapvetően a piac határozza meg az árat. Például az autópályák melletti töltőállomásokon azért kerül akár 50-60 forinttal is többe az üzemanyag, mert itt jóval magasabbak a költségek: többek között ki kell alakítani és fenn kell tartani egy nagy gépjárműparkolót megfelelő méretű vizes blokkal (mosdó és WC), sőt a legtöbb kútnál kamionparkolónak is kell lennie, de a terület bérleti díja is alapvetően magasabb lehet, mint egy kevésbé forgalmas helyen. A városokon belül ezzel szemben a piac diktál. A diszkont kutak és automata kúthálózatok lényegesen több üzemanyagot tudnának értékesíteni, ha a nagy kúthálózatok árai nagyon elrugaszkodnának. Ezeknél a kisebb töltőállomásoknál ugyanis nincsenek olyan extra szolgáltatások (pl. shop), mint a nagy hálózatoknál.
Nem kell ilyen messzire menni: akár városon belül is lehet 10-12 forint különbség a literenkénti árban a benzinkutak között. Fehérváron belül is van akár az azonos hálózatba tartozó kutak között is 3-4 forintos árkülönbség. Ennek egyik oka lehet, hogy a nagy hálózatok két modell szerint üzemeltetik a töltőállomásokat: léteznek a saját és a franchise-rendszerben működő benzinkutak. Utóbbi árképzésébe nem biztos, hogy van beleszólása az anyacégnek.
Szintén meghatározhatja az árak kialakítását a töltőállomások földrajzi elhelyezkedése, akár városon belül is. Székesfehérváron is találhatunk olyan kutakat, amelyek különböző cégekhez tartoznak, de nagyon közel helyezkednek el egymáshoz képest. (Például az Aszalvölgyi úti Tescónál az út két oldalán elhelyezkedő MOL és Shell, de a Tóvárosban is elég közel van egymáshoz egy Shell, egy OMV és egy független benzinkút - a szerk.) Ilyen esetekben a konkurens kutak tekintettel vannak egymás árképzésére, nem lehetnek markáns különbségek, hiszen akkor a fogyasztók jelentős része az olcsóbb helyen tankolna.
Akik egyébként akár nagyobb távolságot is hajlandóak megtenni az olcsóbb benzin reményében, még akkor is, ha ez az esetek nagy részében egyáltalán nem gazdaságos. Egy teljesen átlagos fogyasztású autó és a mai üzemanyagárak mellett egy kilométer megtétele nagyjából 30 forintba kerül a magyar sofőröknek. Tegyük fel, hogy a lakóhelyünktől 5 kilométerre helyezkedik el a kiszemelt alacsony árakkal dolgozó benzinkút. A fenti összegekkel számolva csak akkor érdemes odáig elautózni, ha legalább 6 forinttal olcsóbb a benzin vagy a gázolaj a hozzánk legközelebb eső töltőállomásoz képest. Ez alatti árkülönbség esetén nettó ráfizetés az összesen 10 kilométeres kocsikázás, és sokkal inkább kirándulásnak érdemes felfogni, mint spórolásnak.
A magyar fogyasztó egyébként is árérzékenyebb. Ha bejelentenek egy-egy áremelkedést, akkor jellemzően az idősebb autósok inkább elmennek a még alacsony áron tankolni. Holott, ha mondjuk egy 2 forintos áremelkedésről beszélünk, akkor ez egy 50 literes telitank esetében 100 forint megtakarítást jelent csupán, fél tanknál pedig értelemszerűen 50 forintnyi spórolásról beszélhetünk. Grád Ottó megjegyezte, hogy tapasztalataik szerint ugyan egyre kevésbé, de még mindig működik az áremelés bejelentésének pszichológiája.
Nem jelentős mértékben, de van egy olyan szűk csoport is Magyarországon, akik márkahűek, vagyis kifejezetten egy bizonyos hálózatnál szeretnek tankolni, és csak vész esetén kanyarodnak be másik töltőállomásra. Érdekes, hogy a benzinkutakhoz kapcsolódó márkahűségnek nagyon sokszor valamilyen téves információ vagy tévhit az oka, míg a töltőállomások különböző pontgyűjtő- és kedvezménykártyákkal igyekszenek elkötelezni az autósokat.
Budapesten azért találhatunk több olcsó kutat, mert egy kétmilliós nagyvárosról van szó, rengeteg autóssal, akikért folyamatosan harcolnak a kutak, így a piaci verseny lenyomja az árakat. Alapvetően egy benzinkútnak két fő stratégiája lehet: vagy tartósan alacsonyan tartja az árait, és ezzel próbálja meg a lehető legtöbb autóst magához csábítani, vagy a benzin árába épít nagyobb árrést, és ugyan ezzel az árérzékeny autósokat nagy valószínűséggel elveszíti, cserébe magasabb bevételt ér el. Mindkét stratégia működik, ha megfelelően átgondolt és a környéken közlekedők szokásait figyelembe véve alkalmazzák.
Hát valahogy így
Érezhetően a benzinkutak hétpecsétes titokként kezelik az árképzésük mikéntjét. Nagyjából olyan érzésünk volt az anyaggyűjtés során, mintha a Coca-Cola receptje, vagy a KFC 11 fűszer kombinációjából álló prézlije után érdeklődtünk volna. Mindvégig egyébként valóban nagyon készséges és rugalmas volt mindenki az ügyben, de érezhetően ahogy túlságosan konkrét dolgokra kérdeztünk rá, egy bizonyos pontnál tovább nem jutottunk.
Ami tény: azt semmiképpen nem mondhatjuk, hogy Székesfehérváron a magyar átlaghoz képest olcsóbb a benzin, sőt. Ha a nagy hálózatok egyikénél tankolunk, akkor mindenképpen a drágább árfekvésű városok közé tartozunk, amit nagy valószínűséggel a fentebb felsorolt indokok összességén túl (magas vásárlóerő, népesség száma, földrajzi elhelyezkedés, piaci verseny stb.) az is befolyásolhat, hogy a magyar nagyvárosok közül Fehérváron tartják nyilván a legtöbb autót. Ettől függetlenül itt is vannak olyan független benzinkutak vagy kisebb hálózatokhoz tartozó egységek, ahol akár az országos átlaghoz képest is alacsonyabb áron lehet benzint vagy gázolajat tankolni.
A végére már csak egyetlen kérdésünk maradt:
