Világversenyen indul a fehérvári testépítő, a profik közé jutás a tétVilágversenyen indul a fehérvári testépítő, a profik közé jutás a tét
Hogyan zajlik a felkészülésed a Joe Weider's Amateur Olympiára?
Nagyjából tizenkét hétbe telik a csúcsforma elérése, illetve annak megközelítése, ami a lehető legalacsonyabb testzsír százalékot jelenti. A felkészülés menete egyszerű rutin alapján történik, ami a szénhidrátok megvonásán, emellett pedig a fehérjék, rostok és zsírok megfelelő arányú emelésén áll vagy bukik. Mindezt kiegészítem a mindennapos (7/7) kardió edzéssel, melyet éhgyomorra végzek, illetve heti legalább hat súlyzós edzéssel.
Magyarországról hányan indultok?
Hárman indulunk a Classic Physique kategóriába, ezen kívül még 2-3 emberről tudok, mindannyian remekül felkészültek. Szerencsére mi magyarok kifejezetten jó versenyzőket tudunk felvonultatni ebben a sportágban is. Remélem, a jövőben nagyobb elismerés fogja övezni a munkamorált, amivel dolgozunk, mert úgy vélem, a legkomplexebb és legösszetettebb sport a miénk.
Rendkívül kitartó embernek ismertelek meg, de mégis érdekelne, hogyan bírod a megvonásokat a felkészülés ideje alatt?
Az a véleményem, hogy ebből a szempontból könnyebb egy versenyzőnek, mint egy „átlagembernek”, hiszen minket egy adott időponthoz kötött maximum elérése motivál, nem pedig az, hogy “jól nézzünk ki nyárra”. Ez egyrészt megfoghatatlan kifejezés, mert nem mérhető konkrétan, így nem is ad bele feltétlenül az ember mindent, amit tud, másrészt nem kíván zéró toleranciát az édességek vagy egyéb finomságokkal szemben.
Ki segíti a felkészülést?
Nehéz lenne csak egy embert megnevezni, hiszen csapatban gondolkodom, ahol mindenki tud valami pluszt hozzátenni a felkészülésemhez. Haris Éva táplálkozási szakértő, aki egyben nagy példaképem is, rengeteg táplálkozási tanáccsal lát el a mai napig. Ezenkívül pedig hálás vagyok, amiért azon ritka sportolók közé tartozom, akiket anyagilag is támogatnak, így nemzetközi versenyeken is megmérettethetem magam. De említhetném a termünket, valamint Sántha Tomit, aki megváltoztatta az életem, mikor állást ajánlott. De az ebédemet szállító étteremnek is sok köszönettel tartozom, mert megfelelő mennyiségű és minőségű étellel vagyok ellátva az évben. Viszont a felkészülésem számomra legfontosabb alappillére a családom, legfőképpen a párom, Alexa. Mindenben segít, amiben tud, ott van velem, amikor nagy szükségem van rá, legyen szó az élet bármely területéről.
(Fotó: Szilágyi Ákos)
Milyen érzésekkel vágsz neki a versenynek?
Legfőképpen boldogsággal, mert élvezem az életem, a munkám, a felkészülésemet, kiegyensúlyozott vagyok. Vannak pillanatok, amikor nehéz a reggeli kelés, a kardió, de megdolgoztam a lehetőségért, hogy ott lehessek ahol vagyok, nem hozhatok szégyent magamra és azokra, akik hisznek bennem. Izgalmas kaland ez az egész. Mikor visszanézek fél vagy egy évre az életemben, egyszerűen hihetetlenné válik az a mértékű haladás, amit elértem. Izgalommal tölt el a lehetőség gondolata, hogy még tovább fejlődjek sportban, munkában, magánéletben. Minden napnak így vágok neki, a mostani célkeresztben a verseny van, a lehető legjobb formámban.
Nem félsz a kudarctól?
Győzök vagy tanulok, más út nincs, igyekszem nem kudarcként megélni egy esetleges sikertelen versenyt, próbálok tanulni a hibákból, amiket mindig én követek el. Nincs más, akit ilyenkor felelősségre vonhatok, minden másodpercnek az én irányításom alatt kell lennie, csak akkor tudok nyugodtan aludni, ha tudom, mindent beleadtam. Csak attól félek, hogy azt látom viszont magamon, hogy nem adtam bele mindent. Ez szégyenérzettel töltene el.
Mi a célod? Miért lenne fontos, hogy jó helyen végezz ezen a versenyen?
A karrierem szempontjából mindenféleképpen fontos lenne, hiszen egy sportolót többek között az eredményei alapján határoznak meg. A célom több részből áll: egyrészt életem legjobbját szeretném nyújtani, másrészt pedig bízom benne, hogy ez a legjobb megállja a helyét az Olympia színpadán. Fontos mérföldkő ez, amit remélni sem mertem, hogy ilyen hamar elérem. A levegőbe beszélni nem szeretek, ezért csak teszem a dolgom és bízom magamban, ahogy mindig is tettem.
Mi történik akkor, ha a világ profijai közé kerülsz hivatalosan is a verseny eredménye által?
Pihenni fogok, ez biztos. Ha nem is most, de egyszer el fogom nyerni a profi státuszt, akkor pedig kihasználom a megérdemelt pihenést. Egy nyaralást nyáron, diéta helyett, heti 4 edzést a 7 helyett. De leginkább mentális pihenésre van szüksége egy sportolónak, roppant megterhelő évi 365 napban az élet minden területén kiemelkedőt nyújtani. Az élet valamely része mindig háttérbe szorul. Folyamatos és következetes munka egy ilyen életstílust irányítás alatt tartani. Nem vagyok naiv, tudom, ez akár további évek munkája is lehet, de egy biztos: minden perce megéri.
Mit teszel ha nem úgy sikerül a verseny, ahogyan eltervezted?
Csinálom tovább a dolgom. Megyek tovább. Levonom a tapasztalatokat, javítok a hibákon és továbblépek. Mindenki szeretne győzni, mindenki az első helyért hajt, de ha nem győz, akkor mi történik?
A győzelem csak egy olyan plusz, ami csodálatos érzés, de nem lehet erre alapozni mindent.
Sok csalódástól kíméli meg magát az ember, ha élvezi az utat, ami elviszi odáig, hogy színpadra áll. Nem mindig a színpad tesz boldoggá. Az edzés, mikor kiráz a hideg, libabőrös leszek és könnybe lábad a szemem, annyira élvezem azt, amit csinálok. Mikor kardió edzés közben áttöröm a korlátaimat, ezek tesznek boldoggá.
Ki a példaképed és miért éppen ő?
Édesanyám és a nagybátyám, Tomi. Anya értelemszerű: a legerősebb nő, akit ismerek, két céltudatos fiút nevelt. Tomi pedig azon kevés férfi közé tartozik (ha nem az egyetlen), akire azt mondhatom, hogy ilyen apa szeretnék lenni, mint ő. Szerintem ezt nem kell részleteznem: családcentrikus ember vagyok, annak ellenére, hogy mennyi éven át kellett nélkülöznöm ezt a fogalmat az életemből. Ha nemzetközileg ismert embert kellene választanom, James “Flex” Lewisre voksolnék, mert nagyszerű ember, aki összhangban tartja a családot, az edzést, a munkát, emellett pedig hétszer nyert Mr. Olympiát a 212 fontos kategóriában.
Mik a terveid a jövőt illetően?
Szeretnék olyan értékeket magamévá tenni, amik túlmutatnak a sporton, rengeteg tervem van ezen kívül is. Nemcsak versenyezni, de versenyeket szervezni, lebonyolítani és még sok-sok elképzelés, de mindennek megvan a maga ideje. Nem titkolt célom megreformálni az árvaság jelenlegi rendszerét, mondhatni ez a magasabb cél. Ezek már tervek, nem álmok. Lépésről lépésre haladok, mindig egy kis részt valósítok meg, a nagy egészet csak én látom.