Mesés DIY karácsonyi dekoráció: karácsonyfa uszadékfából
Mesés DIY karácsonyi dekoráció: karácsonyfa uszadékfából
Mesés DIY karácsonyi dekoráció: karácsonyfa uszadékfábólAhogy az egyik régi ismerősöm fogalmazott: te mindig olyan "hiperaktív" voltál... Nem tagadom, imádok valamit csinálni, alkotni, amióta pedig építkezés közben rengeteg dolgot kell magam megoldjak (egy kis csemperagasztóval és gipszkartonnal lassan bármire képes leszek), meglehetősen jó barátságba kerültem a csavarbehajtós fúrógépemmel.
Az őszi szünetben a gyerekekkel a Duna-parton sétáltunk, és közben nehezen az autóba szuszakolható mennyiségű uszadékfát gyűjtöttünk, mert az olyan szép, és olyan sok mindent lehet belőle készíteni. Szóval az alapanyag adott volt a DIY karácsonyfa készítéshez, így már csak ihletet kellett kapnunk, hogy megcsináljuk a karácsonyi dekorációt.
Amennyiben bizonytalankodnánk a milyen legyen kérdésen, inspiráció komoly mennyiségben elérhető az interneten. Az általunk preferált keresőbe csak írjuk be: karácsonyfa uszadékfából, esetleg angolul, driftwood christmas tree.
Szóval egy esős-szürkés délután neki is ugrottunk a megvalósításnak a nagyobbik gyermekkel, aki persze néhány perc után inkább az aktív szurkolótábor státuszt választotta magának. Íme a csináld magad! karácsonyfa kezdőcsomag, vagyis jókora ölnyi száraz uszadékfa (a lenti képen csak elenyésző töredéke látható a zsákmánynak), strapabíró zsineg és egy megbízható csavarbehajtó, ami fúrógép üzemmóddal is bír:
Mielőtt nekiállnánk deflorálni a fákat, érdemes kirakni a vágyott formát, jelesül egy karácsonyfát, hogy ne vakon repüljünk a várható végeredményt illetően. Ami méreteket illeti: a legnagyobb ág kereken egyméternyi, a legkisebb 13 centiméter és végül közel 1 méter 20 centis magasságú fa született. Csak jelzem, miután megszületett a fenyőfaforma, még mindig bőven maradt alapanyag, szóval ünnepek után várhatóan folyt. köv!
Nem baj, ha ravaszul körültekintően választjuk ki a fúróhegyet, mert ellenkező esetben komolyan meg tudjuk szívatni magunkat. Én 4-es fúróhegyméretet választottam, mert nem jó, ha túl kicsi lesz a luk, akkor ugyanis a büdös életbe nem szuszakoljuk át rajta a zsineget, ám ha túl nagyot fúrunk, akkor egyrészt a vékonyabb darabokat végzetesen kettérepesztjük, másrészt az idők végezetéig csomózgathatjuk a zsineget, hogy ne csússzanak egymásba a fák. Íme, így fúrok nagyon, egészen pontosan 26 darab lukat a különböző keménységű, és így helyenként szupervúmeni erővel átlyuggatott uszadékfába:
Ha kifúrtuk a lukakat és még mindig tart a lelkesedés, akkor következhet egy kevésbé erőt, annál inkább kitartást és türelmet kívánó feladat: a zsinegre felfűzzük a fákat. Én két, dupla hosszúságút vágtam, és külön-külön ugrottam neki a két oldalnak. A négyes fúróheggyel fúrt luk pedig dupla csomót kívánt, hogy az ágak a kívánt távolságba maradjanak egymástól. Az első oldal befűzésénél nem méregettem, ránézésre tettem a csomókat, végül 6-10 centi közötti távolságok születtek.
Amikor túljutottam az egyik oldal felfűzésén – és kiegyenesítettem a hátamat, az ujjaimat meg az idegeimet, elmormoltam néhány nyugtatónak szánt mondatot a gyereknek, aki már nagyon röhögött rajtam –, nekiugrottam az ellensornak, hogy még advent előtt elkészüljön a karácsonyi dekoráció. Itt már mértem, hogy nagyjából szimmetrikus legyen. Szóval a menet: lemértem az elkészült oldal adott két fa közötti távolságát, majd megpróbáltam reprodukálni a másik térfélen. A végeredményről készült képeken jól látszik majd, hogy ez inkább csak többé-kevésbé sikerült, ami egyáltalán nem baj, ha csak nem vagyunk végtelenül maximalisták, hiszen mégis egy szabálytalan valamiről van szó.
Igazi boldogság volt, amikor végre végigküzdöttem magam az összes fán. Aztán mielőtt túlzottan örülhettem volna, jött a következő sziszifuszi meló: kicsiny kampókat csavarni az uszadékfába, amire majd ráaggathatom a díszeket. A fenti képen már látszanak a kampók, amiből összesen 40 darabot csavargattam be. Ahol keményebb volt a fa, ott egy picit előfúrtam a legvékonyabb fúrófejjel. Persze nem feltétlenül szükséges ez a művelet, mert ha állandóra tervezzük a desing-t, akkor akár ragaszthatjuk is a díszeket, vagy csak annyit teszünk fel rá, amennyit a különböző kitüremkedések, repedések és ágak lehetővé tesznek. Ja, ilyen kis kampócskákat bármelyik barkácsboltban beszerezhetünk.
És elkészült a nagy mű, majdnem. Még díszítés nélkül kerestük meg az ideális helyet neki. Persze hárman háromfélét szerettünk volna: a fiam az étkezőasztal főlé, a lányom az ellenoldra (nyilván) álmodta meg, én pedig a tévé feletti nagy üres felülettel szemezgettem. Végül kisebb harc árán és praktikus okokból, úgymint, hol van a legkisebb esélye annak, hogy nulla perc alatt leverjük a díszeket vagy egyben az egészet, végül az étkezőasztal fölé akasztottuk fel. Nem vacilláltam: simán vertem egy szeget a falba, és mehetett fel rá. Csak egy kicsit hezitáltam, mert szerintem a határán volt a karácsonyfa annak a súlynak, amit az itthon található méretű szeg megbírt, és már-már csavart kívánt a történet, de végül győzött a lustaság: nem volt kedvem fúrni.
Már "csak" a díszítés volt vissza. Nem tagadom, ennél a lépésnél semmilyen demokratikus elv nem játszott, kőkemény diktátorba mentem át, és nem engedtem beleszólást a folyamatba: végül alig másfél órányi átszellemült hümmögés, rendezkedés és művészi transzot követően elhelyeztem a szigorúan piros-fehér (jó, egy kis természetes belefért) dekorációt. Ahogy a székesfehérvári adventi/karácsonyi díszfelhozatalt mustráló cikkben is írtam: nekem a piros-fehér színkombináció jelenti A karácsonyt, a karácsonyi dekorációt.
A fenti kép nappali fényben készült, DE igazi szépségét szerintem akkor adja ki az uszadék karácsonyfánk, amikor besötétedik. Az ágakon fentről lefele egyszerűen (na jó, ez kis túlzás, mert legalább ötször belegabalyodtam közben) végigvezettem egy 100 izzós mikro LED fényfüzért. Kicsit elkottáztam az elejét, mert azt gondoltam, hogy túl hosszú lesz, ezért az első öt fán triplán tekertem végig a füzért, így azonban az aljára már nem lett elég. Majd valamelyik unalmas pillanatomban újratekerem az egészet. Vagy nem.
Szóval, tádááám, íme a nagy mű, az uszadékfából készült karácsonyfa kivilágítva:
Amennyiben nem szeretnéd magad készíteni a dekorációt, a feketehegyi La Rosa Virágüzletben gyönyörű adventi koszorúkat és díszeket találsz. Igazán különleges szépségekkel készültek az adventi/karácsonyi időszakra is.
