11 hónapnál régebbi cikk

DIY bútorfelújítás: fésülködőasztalból mosdópult
DIY bútorfelújítás: fésülködőasztalból mosdópult

Ha nem találsz olyat, ami tetszik, akkor csinálj magadnak! Így lett egy régi fésülködőasztalból mosdópult a fürdőben.

Az megint úgy kezdődött, hogy az ár-érték-tetszési index hármasa sehogy sem akart összeállni, amikor már egyre égetőbbé vált a kérdés: milyen mosdópult kerüljön a fürdőbe?

Sajnos az szóba sem jöhetett, hogy felújítsam az eredetileg ott állót, mert eredetileg csak egy vállalhatatlan állapotú mosdókagyló lógott a nagy semmibe.

A szívem a farmhouse, vintage, country, cottage, esetleg régies - vagy hívja mindenki úgy, ahogy akarja - stílus felé húz. Vagyis, ezúttal is pontos elképzelésem volt arról, hogy nagyjából mi az, amit látni szeretnék a fenti - bár a fotón nem jön át - decens rózsaszínben játszó, leharcolt szaniter helyén. 

A bökkenő már csak az volt, hogy amit látni szeretettem volna, az fényévekkel meghaladta az amúgy is szűkös költségkeret erre szánt részét. Ami viszont takarta volna, az a köszi, de inkább nem kérem kategóriába esett nálam. 

Rengeteg képet nézegettem inspirációként. Íme, néhány mosdó azok közül, amire azonnal igent mondtam volna:

Mentőötletként jött a B-terv, vagyis, hogy felújítok egy arra alkalmas asztalkát vagy valamit. A valamin azért volt nagyobb hangsúly, mert a helylehetőségek erősen beszűkítették a választási lehetőségek számát. Egy klasszikus asztal nem jöhetett szóba, mert nem fért el. Szűkebb és keskenyebb megoldásban kellett gondolkodnom, de még nem tudtam miben.

Nézegettem konzolasztalokat, a különböző adok-veszek oldalakon pedig minden keresőszó-variációt kipróbáltam: kis asztal, asztalka, pici asztal. Mígnem nem kevés időnyi sikertelen keresés után szembe jött velem egy használt fésülködőasztal. Ez lesz az! Nem is gondolkodtam sokat, hiszen mind méretében, formájában és árában is megfelelt: 15 ezer forintért hozhattam el, ráadásul alig néhány utcányira kellett csak mennem érte.

Ami ezen túl biztos volt még, hogy mosdópultként is fehér lesz, vagy ahogy egy nagyon kedves ismerősöm szokta mondani: én még a fehéret is fehérre festem le. Elsőként leszereltem a hátuljáról a tükröt és az azt tartó részt, valamint kimértem és kivágtam dekopír fűrésszel a mosdó szerelvényeinek a helyét. Utóbbi nem lett egy mestermű, de funkciójának megfelelt.

A fiókok gombjának mennie kellett, mert egészen mást képzeltem oda. A pattogzó részeket erősebben, a többit gyengébben megcsiszoltam, majd kapott egy réteg tapadó alapozót, hiszen vizes helységben kell szolgálnia, ráadásul két kiskorú is igénybe veszi, szóval kap vizet rendesen. Éppen ezért nem két, hanem három zománcfestékréteggel folytattam. 

Aztán a véghajrában elkövettem egy nagy hibát: jól kigondoltam, hogy mivel sokat éri majd víz, a lapot megfejelem egy izmos csónaklakkal. Biztos, ami biztos alapon. Nem kellett volna: a lakk - nem tudom jobban leírni - összekapta maga alatt a festéket, és egy különösen ronda nyányós-sárgás rétegben egyesült, amit elég sokáig kellett kapargatni, smirglizni, mire alkalmassá vált arra, hogy újrakezdjem az alapozó, festék műveletsort.

Amit már szintén tudtam a kezdetekkor, hogy kerek mosdótálat szeretnék, mert jó néhány évet lehúztam szögletessel. Nem volt csúnya, csak éppen a sarkaiból sosem folyt le rendesen a víz. A koszos víz sem, így takarítás után már az első használatot követően úgy nézett ki, mintha sose takarítanánk.

A csapteleppel voltam még bajban: nagyon tetszettek az első néhány inspirációs képen látható íves, hullámos kivitelűek, de akkor és ott nem volt rá keretem. Szóval a jelenlegi csaptelep gyengéden kompromisszumos, de nem annyira, hogy még sok évig, vagy amíg bírja, ne tartanám meg. 

A fiók gombjait kék színvilágú kerámiára cseréltem, illetve kosarakkal fejeltem meg az egészet, amik egyben takaró funkciót is betöltenek.

Bár a költségeket akkor nem vezettem (és már csak megközelítőleg emlékszem az árakra), de most így fejben, gyorsan utánaszámolva, azt biztosan mondhatom, hogy csaptelepestől-kosarastól azért valamivel meghaladta az eredetileg rászánt keretet, de az ötvenezer forintot semmiképpen. Az elégedettségem pedig maximális.

Borítókép: PB
Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek