Fair7 °C
2020. február 28. péntek Elemér
Menü

Kastélyok és életek: az alcsúti háború

Kastélyok és életek: az alcsúti háború
A meggyilkolt Újváry Imre kúriájából mindössze ez a pince maradt meg az utókornak, amit egy kisebb fajta kerek erdő borít el (Fotó: nzp)

1638-ban Csáky László gróf Pápán kolostort alapított a hódoltság alatt meggyengült pálos szerzetesrend számára. A kolostor fenntartása érdekében a pálosok szétzilált birtokaik felkutatásán fáradoztak, hogy azok jövedelméből gazdálkodjanak.

A lázas kutatások során előkerítettek egy Mátyás király által kiadott adományozólevelet, melyben arról esett szó, hogy a csőti prépostságot Mátyás a pálosoknak adományozta. Ezek alapján jelentettek be birtokigényt Alcsútra. Afölött elsiklottak, hogy Csőt nem azonos Csúttal. A jogtalan birtokigénnyel azonban Alcsút nemeseinek érdekei súlyosan sérültek, ezzel háborús helyzet alakult ki az addig békés faluban.

Alcsútot a Csuthyak és nemes Nagy István utódai, úgynevezett kuriális – szolgáltatásokra nem kötelezhető – nemesek lakták és azok adófizetésre nem kötelezhető jobbágyai. A nemesi családok egy-két portányi (hatvan-száz magyar holdnyi) birtokon gazdálkodtak, cselédeket, juhászokat, pásztorokat és iparűzéshez értőket alkalmaztak. 1663-ban váratlanul arról értesültek, hogy a pálosok Mátyás birtokadományaira hivatkozva földesúri szolgáltatásokat követelnek tőlük, ami ellen szót emeltek. A pálosok könyörtelen ellenfélnek bizonyultak: hogy nyomatékot adjanak igényüknek, 137 marhát azonnal elhajtottak az alcsúti gulyából. A megfélemlítés eszköze hatott. A jó alcsúti nemesek 1667-ben „önként” úrbéri szerződést kötöttek a fehér barátokkal a további atrocitások elkerülése érdekében. És immáron volt egy szerződés, mely alapul szolgált a pálosok jogossá tett követelésének.

A török hódoltság megszűnésének az ideje is eljött. A törzsökös és az újonnan betelepült nemesek ádáz küzdelmet vívtak az őseiktől örökölt jogaik védelmében a pálosokkal és most már a Habsburg-adminisztrációval szemben is. A Komárom megyei hatóság – ahová Alcsút 1692-ig tartozott – e küzdelemben a védelmükre kelt. Elismerte, hogy e település – a törököt nem tekintve – senkinek sem adózott, lakói „igaz nemes emberek”. 1694-ben e település is átkerült az újjászervezett Fejér megyei adminisztrációhoz. Gróf Esterházy Pál nádor az alcsútiakat az új adminisztrációnál szintúgy védelmébe vette a pálosokkal szemben. Közbenjárására adófizetésre nem kötelezhető nemességüket a király is elismerte.

A pálosok címere, mely a 13. században épült, azóta többször átalakított, felújított vértesacsai templom oldalfalán található (Fotó: nzp)
A pálosok címere, mely a 13. században épült, azóta többször átalakított, felújított vértesacsai templom oldalfalán található (Fotó: nzp)

Alcsút újabb nemesi családokkal bővült: Erdélyi András, Érdy András, Sajnovics Mátyás és Sándor István települtek be a birtokokba, akik a pálosok jogosultságát szintúgy tagadták. A pálosok, hogy véget vessenek a huzavonának, a rend pesti priorjának utasítására muskétásokat küldtek Alcsútra, nemesi túszokat szedtek, letartóztatták a bírót. Ez olaj volt a tűzre. 1698-ban a pesti pálosok priorja cselhez folyamodott. Alcsút falut bérbe adta báró Kurcz Ignác budai kamarai adminisztrátornak, aki megduplázta a földbért, egyéb természetbeli járandóságot követelt, és eltiltotta a falut a kocsmáltatástól. Ez jó taktikának bizonyult. Alcsút – valamint a sorsában osztozó Acsa – 1701-ben szinte visszakönyörögte magát a pálosok fennhatósága alá, ismét elismerték a pálosok földesúri jogát. Az új úrbéri szerződésben a pálosok kikötötték, hogy ha megpróbálnák a szerződést felbontani, a rendnek jogában áll őket még szigorúbb rendtartás alá vetni.

1702-ben I. Lipót király Újváry Imrének adományozta Acsa és Alcsút falvakat harmincéves hűséges szolgálatáért annak ellenére, hogy a pálosok már úrbéri szerződéssel rendelkeztek.

Újváry Imre saját játszmába kezdett. A pálosokat az újszerzeményi bizottság elé citálta, hogy igazolják jogukat a falura. Azzal érvelt, hogy a falvak fegyverrel visszaszerzett vidéken fekszenek, és a pálosok a lakossággal is ellentétben állnak. Újváry Imre és felesége, Sigray Borbála ezzel a zseniális ügyvédi munkával megtartotta az adományozott területeket, de közte és a település más nemesi rangú lakói között komoly ellentét feszült. Emiatt a lakosok azt kérték a pálosoktól, hogy szerezzék vissza Újvárytól a birtokot. Újváry, hogy jogait megszilárdítsa, az oszd meg és uralkodj elvét alkalmazta. Kiválasztotta a törzsökösöket, Csuthy Istvánt és Nagy Balázst, és biztosította őket arról, hogy minden urasági teher alól mentesek lesznek, ha őt birtokában megerősítik. A többi nemesi család hangadóit német katonákkal elfogatta és bebörtönöztette. Aztán eljött a Rákóczi-szabadságharc, melyben a falu a nagyságos fejedelem híve lett. A bebörtönzött alcsútiakat Esterházy Antal kuruccá lett generális kiszabadította.

A szabadságharc elmúltát követően Alcsút és Acsa lakói nem kértek többé Újváry Imre hatalmi játszmájából. 1715-ben, Szent László király ünnepén Csuthy János és Sebők István vezetésével a feldühödött acsai lakók meggyilkolták őt, a magyar kancellária „regisztrátorát, taxátorát, a titkos pecsét és a levéltár őrét és tiszttartóját” és több szolgálóját, midőn békésen üldögéltek a reggelinél. A megye vizsgálatot rendelt el, és elrettentő ítéletet hozott. Az 58 lázadó családfő közül 18-at halálra ítéltek. A négy acsai főbűnöst megcsigázták, majd Székesfehérvárról lófarokhoz kötve Acsára hurcolták, ahol kerékbe törték és felnégyelték őket. A többiekre maga Újváry özvegye, Sigray Borbála kért kegyelmet. A gyilkosság tragikus hatású volt Alcsútra nézve. Fejér megye törvényszéke Alcsút és Acsa lakóit örökös jobbágyságra ítélte. A kuriális nemesi lét elismertetése érdekében folytatott küzdelem így ért véget.

A Vendel téren álló egykori pálos kocsmának és vendéglőnek az épületét nemrég kezdték átalakítani, az eredeti késő barokk stílusú építmény falcsonkjai még láthatók (Fotó: nzp)
A Vendel téren álló egykori pálos kocsmának és vendéglőnek az épületét nemrég kezdték átalakítani, az eredeti késő barokk stílusú építmény falcsonkjai még láthatók (Fotó: nzp)

Újváry özvegye, Sigray Borbála még két évtizeden át volt úrnője a településeknek. Acsára katolikus német családokat telepített, Alcsúton pedig rendezett viszonyok kialakítására törekedett. Amikor pedig számára már terhessé váltak a földesúri kötelezettségek, 1732-ben adásvételi szerződést kötött gróf Schmiedegg Frigyessel, és 27 ezer rajnai forintért valamint a néhai férje ki nem fizetett adósságainak törlesztéséért eladta a birtokot. A gróf a jó gazda gondosságával kezelte azt, folytatta a falu újratelepítését, a majorsági földek termőképességének növelésére jelentős összegeket fordított, gazdasági épületeket emelt, a régieket felújította. Az Újváry-féle nemesi kúria lakójaként a kúria udvarán kápolnát épített. A kúria már elpusztult, egyetlen megmaradt része a pincéje, mely ma is a kálvária alatt húzódik, a bejárata is látható.

De a pálosok számára még mindig nem ért véget az Alcsútért folytatott küzdelem. Perben egyezséget kötöttek Schmiedegg Frigyessel, melynek értelmében a fehér barátok kifizettek részére hatvanezer forint vételárat, és megtérítették a beruházásainak költségét, így Schmiedegg Frigyes megvált Alcsúttól és Acsától, és átvonult Nádasdladányba. Másodszor lettek a pálosok Alcsút földesurai. II. József oldotta meg végül a kérdést: 1786-ban feloszlatta a rendet, és birtokait a vallásalap kezelésébe utalta. A pálosok egy későbarokk stílusú, földszintes, négyzet alaprajzú épülete, melyet kocsmának használtak, nemrég még állt a Vendel téren.

A budai várkertek, a kelenföldi Nádor kert, a margitszigeti szőlőskertek és tündérkert megalkotója, a természet iránt rajongó kifogyhatatlan energiájú kertész, füvész és botanikus Habsburg József nádor ebben az időben egy fővároshoz közeli birtokot keresett magának.

1818-ban Alcsút és Acsa a vallásalap kezeléséből József nádor tulajdonába került, aki a püspökladányi uradalmát adta cserébe. Ilyen előzmények után alakult ki a nádori birtok, az alcsúti, acsai, hatvan-, vért- és szentgyörgypusztai alcsúti uradalom. És a birtokba lépést követő egy év múlva Pollack Mihály megálmodta ide a legszebb klasszicizáló stílusú magyar kastélyt, a nádor pedig megteremtette köré az újabb tündérkertjét.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák

Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár

  • Fejlesztő foglalkozások középiskolásosknak
    Fejlesztő foglalkozások középiskolásosknak
  • Jelentősen felgyorsul az átutalás hétfőtől
    Jelentősen felgyorsul az átutalás hétfőtől
  • Áruhiánytól nem kell tartani a boltokban
    Áruhiánytól nem kell tartani a boltokban
  • Orbán: nagy a valószínűsége, hogy a vírus megjelenik Magyarországon
    Orbán: nagy a valószínűsége, hogy a vírus megjelenik Magyarországon
  • A Barátság mozi ad otthont a Frankofón Fesztiválnak
    A Barátság mozi ad otthont a Frankofón Fesztiválnak
  • Csökkenti olaszországi járatainak számát a Wizz Air
    Csökkenti olaszországi járatainak számát a Wizz Air
  • Továbbra is mindent megtesz a magyarok biztonságáért és egészségük megőrzéséért a kormány0
    Továbbra is mindent megtesz a magyarok biztonságáért és egészségük megőrzéséért a kormány0
  • Nincs hiány egészségügyi maszkból
    Nincs hiány egészségügyi maszkból
  • Tovább bővült a foglalkoztatás
    Tovább bővült a foglalkoztatás
  • Tóth Ildikó színművész lesz a Királykút Emlékház vendége
    Tóth Ildikó színművész lesz a Királykút Emlékház vendége
  • Az Egyesült Államokban intenzíven vizsgálják a koronavírus túlélési idejét
    Az Egyesült Államokban intenzíven vizsgálják a koronavírus túlélési idejét
  • Calicivírus-fertőzés miatt nincs tanítás egy nyíregyházi általános iskolában
    Calicivírus-fertőzés miatt nincs tanítás egy nyíregyházi általános iskolában
  • Ma estig kell befizetni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjakat
    Ma estig kell befizetni a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díjakat