Miért február 24-e és nem 29-e a szökőnap?
Miért február 24-e és nem 29-e a szökőnap?
Miért február 24-e és nem 29-e a szökőnap?2020 ismét szökőév, vagyis nem 365, hanem 366 napból áll. A négyévenkénti szökőnap oka pedig az, hogy a csillagászati év és a naptári év hossza különböző, ezért utóbbit minden negyedik évben egy nappal ki kell egészíteni.
A szökőnapot már Julius Ceasar is beiktatta, de XIII. Gergely pápa naptárreformja után, 1582-ben alakult ki az azóta is rendszerben lévő módszer, amely szerint minden néggyel osztható év szökőév, de a százas végződésű évszámok közül csak a négyszázzal oszthatók azok.
A szökőévekben február hiába 29 napos, mégis a 24-e számít szökőnapnak.
És hogy miért nem 29-e a szökőnap?
A válasz naptártörténeti okokra vezethető vissza. Sokan hiszik, hogy szökőévben a február hónap egy toldaléknapot kap. A valóság azonban az, hogy február 23. napja megduplázódik, így a szökőnap közbeékelődik a hagyományos év február 23. és 24. napja közé (tehát az eredeti 24-ből 25-e lesz és így tovább), ezért Mátyás névnapja és az azt követő februári névnapok mind egy nappal eltolódnak. Ez „Mátyás ugrása” néven is ismeretes.
Ennek következtében február 24. napján a szökőévekben senki sem ünnepli a névnapját.
Utoljára 2016 volt szökőév, a Központi Statisztikai Hivatal érdekes grafikont tett közzé a négy évvel ezelőtti szökőnap statisztikáiból. Ez alapján 2016. február 24-én, amely akkor szerdára esett, 29 pár házasodott össze, 274 baba született, illetve 33 sérüléssel járó közúti baleset történt, ezek közül pedig egy halálos kimenetelű volt.
Négy éve szökőnapon 119 millió kWh áramot fogyasztottunk, és a napi középhőmérséklet 5 Celsius fok volt Budapest környékén.
Azt meg már csak zárójelben teszem hozzá, e sorok írója pedig épp ma, szökőnapon, február 24-én ünnepli születésnapját.
