Miért hívják Csutora temetőnek a Berényi úti Feltámadás temetőt?
Miért hívják Csutora temetőnek a Berényi úti Feltámadás temetőt?
Miért hívják Csutora temetőnek a Berényi úti Feltámadás temetőt?Váczi Márk, a Magyar Városkutató Intézet munkatársa a Séta a Csutora temetőben programon többek között a temető köznyelven használt nevének eredetéről is mesélt.
"A hivatalos egyházi megnevezése Feltámadás temető, Krisztus feltámadásának tiszteletére dedikálták mind a kápolnát, mind pedig a temetőt. Népi elnevezése Csutora temető, és két elmélet is van, hogy miért lett ez" - mondta el Váczi Márk
Az egyik elmélet szerint a Felsővárosnak ezen a környékén - bár ez nem bizonyított még - kulacskészítő, fafaragó emberek éltek, illetve olyan faragómesterek, akik kulacsokhoz, illetve pipákhoz készítettek szopókákat, amelyeket köznyelven csutorának is hívnak.
"Erre az elméletre néprajzi adat minimális van, így kevéssé állja meg a helyét. Viszont, ha azt vesszük, hogy a másik eredetlegenda mit takar, akkor talán inkább mégis az első a valószínűbb" - emelte ki Váczi Márk.
A második elmélet - amely népi játékosság, éppen hogy a nem itt lakók szokására utal. E szerint, amikor az úriemberek elvonultak a Berényi országúton, a lovasberényi sorompó felé jártukban-keltükben a halottak emlékére a temetőkapuban meghúzták a kulacsot, azaz a csutorát.
„mint egy fehérvári paraszttól magyarázatul nyerém, mert e mellett elmenve, rendszerint meg szokták húzni a kotyogóst a – holtak egészségére.” (Magyarország és a Nagyvilág 1866. 2. szám) - olvasható Váczi Márk Műhelytanulmányok füzetsorozatában, amely a Csutora temetőről szól.
"Én inkább az első, a néprajzi történet felé hajlok, bár az is eléggé adatszegény, nem annyira alátámasztott forrásokkal" - mondta Váczi Márk.
A temető megnyitására 1777 után, de még 1783 előtt került sor. A felsővárosi plébánia anyakönyvei szerint Galambos Rozália volt az első halott, akit ide temettek. A temető előbb egyházi tulajdonban volt, majd városi tulajdonba került a Felsővárosi plébánia kezelésében. A XIX.
század első felében a Felső- és Víziváros főként németajkú lakosságának temetkezőhelye volt, később a város egyik reprezentatív temetője lett. (Forrás: Váczi Márk, A székesfehérvári Feltámadás (Csutora) temető)
