"Mintha emberkísérletben vennék részt!" - A svéd-járványmodell, ahogy egy ott élő Fejér megyei látja
"Mintha emberkísérletben vennék részt!" - A svéd-járványmodell, ahogy egy ott élő Fejér megyei látja
"Mintha emberkísérletben vennék részt!" - A svéd-járványmodell, ahogy egy ott élő Fejér megyei látjaMariann Székesfehérvár vonzáskörzetében lévő településről költözött családjával Svédországba. A koronavírus-járvány kapcsán már magunk is hallhattuk, hogy az északi országban a világ nagy részétől eltérően kezelik a krízist, ezt Mariann beszámolója és képei is alátámasztják.
- Mindennap nézzük a magyar és a svéd híradásokat, így van rálátásunk arra, hogy a két ország mennyire különbözően kezeli a COVID-19 okozta járványt. Az első napokban a svéd hírekben csak a gazdaság lehetséges megmentéséről és a tőzsdéről beszéltek, míg a magyarországi tájékoztatók inkább az emberek egészségének és életének megvédéséről, és konkrét intézkedésekről szóltak. A svéd kormány nem hozott szigorú rendelkezéseket a járvány megfékezésére csak ajánlásokat tett pl. mossunk kezet, otthonról dolgozzon, aki megteheti.
Az óvodákat és az általános iskolákat nem zárták be, hogy a szülök nyugodtan tudjanak dolgozni, valamint úgy gondolják, a gyermekek és a szüleik korosztálya nem tartoznak a veszélyeztetett csoportba. A társadalom megosztott abban a kérdésben, hogy helyes-e ez az út vagy sem. Nagyon sok bírálat éri a virológus szakemberek, tudósok részéről a népegészségügyi intézet vezetőjét, aki a járványügyi kérdésekben dönt.
Mikor e sorok a virtuális papírra kerültek, Svédországban 12540 fertőzöttet és 1333 elhunytat tartottak számon (a friss adatok ide kattintva érhetők el). Mariann szerint a svéd egészségügy nem volt felkészülve egy ilyen járványra.
- Az egészségügy nagyon leromlott állapotban van. A hidegháború idején nagyon sok kórházi kapacitás volt fenntartva egy esetleges válság idejére. A Szovjetunió összeomlása után ezeket a tartalékokat folyamatosan építették le. Mára ezek teljesen megszűntek. Ezért aztán nem csak a kórházi ágyak száma alacsony, hanem a felszerelésekből és védőeszközökből sincs tartalék. Az északi országok közül itt van a legtöbb fertőzött és a legtöbb halott.
Úgy érzem magam, mintha egy emberkísérletben lennénk, amit sokan nem fognak túlélni és lesznek, akik egyéni csődbe mennek.
A svédek teljesen ellene mennek a világban követett járványkezelési módszereknek. Nem tudni még, hogy a koronavírus-járvány meddig fog tartani, s hogy a svédek módszere mennyire fog beválni, ezért csak fél vagy egy év múlva kaphatunk erről valós képet. Ha kapunk, mert már az most látszik, hogy a statisztikai adatokat meglepően rugalmasan kezeli a svéd hatóság.
Mariann szerint a gazdasági következmények is súlyosak lehetnek az északi országban.
- Első perctől fogva a gazdasági kérdéseket nézték. Hogy ezt a sajtó sugallta az embereknek, vagy az emberek igényelték, már nem lehet tudni. Az viszont tény, továbbra is a gazdasági kérdések uralják az egész járványkezelést. Eddig a svéd kormányok jobboldali gazdaságpolitikát folytattak függetlenül attól, ki volt kormányon. A szociáldemokraták kihasználva a mostani nehéz helyzetet, egyre inkább balra tolják az irányt.
Eddig törvény rögzítette a kiadások mértékét, ezt a mértéket a válságra hivatkozva folyamatosan emelik. Sokat könnyítettek a munkanélküli segélyhez való jutás jogán. Eddig ha valaki megbetegedett, az első napra nem kapott semmilyen térítést, most pedig igen. Az állam a cégeknek is segítséget ígér. Különböző mértékben lehet elküldeni a dolgozókat kényszerszabadságra: 40 ,60,80 százalékban. Ebben az esetben az alkalmazott a fizetésének több mint 90 százalékát megkapja, és a cégek részéről így felmerülő költségek nagy részét az állam fizeti ki.
Arra biztatták a vállalkozásokat, hogy vegyenek fel hitelt, ha túl akarják élni a járvány okozta válságot. De ez javaslat inkább az eladósodás irányába visz. Az üzletek nyitva vannak, de az élelmiszerboltokon és az alkoholt árusító kijelölt üzleteken kívül mindenhol visszaesett a forgalom. A koronaválság kezdete óta az alkoholfogyasztás és a nemzeti italbolt vevőinek száma növekedett az egész országban. Ennek az az oka, hogy Dánia és Németország lezárta a határait, így megszűnt a határkereskedelem.
Mariann hozzátette, az ország lakói eltérően reagálnak a kialakult helyzetre.
- Vannak olyanok, akik a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedéseket csak hisztériának tartják, jobb túl lenni rajta minél előbb, mert csak a gazdaság megy tönkre, s vele az emberek is. Úgy látom, inkább az idősek félnek, és kerülik a találkozásokat, ebből a szempontból nagyon fegyelmezettek, hiszen ha ők nem vigyáznak az egészségükre, az állam sem fog. Az üzletekben csak az idősebb emberek viselnek kesztyűt, de közülük is csak néhányan tesznek fel szájmaszkot, valamint próbálják tartani a távolságot.
A környékünkön működő élelmiszerüzlet a reggel 6 és 7 közötti idősávot fenntartja az 65 év felettiek és a rizikófaktorba tartózó embereknek. Ez nem kormányrendelet volt, az üzlet saját hatáskörében döntött így. Azért az megnyugtató, hogyha valakinek lehetősége van rá, gondol és vigyázz a veszélyezettekre.
