Lassan drágább a borsóleves, mint a rántott hús - körbenéztünk a városi piacon, mi mennyibe kerülLassan drágább a borsóleves, mint a rántott hús - körbenéztünk a városi piacon, mi mennyibe kerül
Hunyadi István, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács szakmai igazgatója kedd reggel az M1 aktuális csatornán elmondta, egy átlagos év termésének csak a negyede vérható kajszibarackból, de kevesebb lesz őszibarackból, almából, meggyből és cseresznyéből is.
A gyenge termés a tavaszi fagy, az aszály, a nyár eleji esőzések és az enyhe tél miatt van.
Ezer forint alatt jó, ha megússzuk
Körbenéztünk a fehérvári piacon is, hogy mi mennyibe kerül. A borsó kilója 1000, a sárga hüvelyű zöldbabé (bár még csak a betakarítási szezon elején járunk) 1700-2000 forint körül mozgott.
Ha egy kicsit utánaszámolunk, akkor lassan ott tartunk, hogy egy borsóleves vagy zöldbab főzelék lassan többe kerül, mint például a rántott csirkemell.
A gyümölcsök esetében sem volt jobb a helyzet. Egy kiló meggyet hat-hétszáz forintért lehetett venni. A ropogós nagy szemű cseresznyét mondhatni aranyárban mérték. Egy kilóért akár 1500 forintot is elkértek. Az apróbb fajtát azonban akár hatszáz forintért is vásárolhattak a fehérváriak.
A koronavírus sem tett jót
Az egyik őstermelő elmondta, hogy a városi piacon több zöldség-és gyümölcs esetében érezhető a drágulás.
A koronavírus-járvány miatt sokan amíg nem lehetett nagyon mozogni, nem vettek semmit. Most, hogy már lassan visszaáll az élet a régi kerékvágásba, nagyobb a kereslet, ezzel párhuzamosan emelkednek az árak is.” - fejtette ki a férfi, aki szerint a fagy és az aszályos tavasz sem tett jót termésnek.
A klímaváltozás egyik vesztese a borsó
A piac túloldalán áruló Kóródi Kálmánné zöldség-és gyümölcskereskedő elmondta, az idei szezonban az eper lényegesen drágább volt, mint tavaly.
„Az áremelkedést az okozta, hogy epervirágzáskor fagyosak voltak az éjszakák, ezért a termés egy része odalett. A szezon végét a rengeteg eső tette tönkre.” - fejtette ki az árus, majd hozzátette, hogy az időjárás a borsónak sem kedvezett.
A borsó a klímaváltozás egyik nagy vesztese. Az elmúlt években folyamatosan gyenge volt a termés.
A borsó nem szereti a túl nagy meleget, viszont a szemek növekedéséhez rengeteg vízre van szüksége. Idén a tavaszi esőzések elmaradtak, ezért hiába nőtt magasra, a szemeket már nem tudta kinevelni.
A cseresznye-és meggy is megsínylette a rengeteg csapadékot. Jobb esetben ezt csak az ízükön lehet érezni. Rosszabb esetben a sok eső miatt ki is repedezett a héjuk, ezért sokan akár alacsonyabb áron is, de túl akarnak adni a termésen.
Növekszik az idénymunkások bére
Buzsik Attiláné Fejér megyei gyümölcstermesztő elmondta, a klímaváltozás komoly fejtörést okoz a gazdáknak.
Az enyhe tél és a kiszámíthatatlan tavaszi-nyári időjárás megnehezíti a dolgukat. Idén nem volt hideg a január és február, ezért hamarabb pattantak ki a gyümölcsfákon a rügyek, és a szokásosnál előbb borultak virágba.
„A mi kertünkben a sárgabarack például egy hónappal korábban március elején már virágzott. Aztán megjöttek a hidegek. A kajszink teljesen elfagyott, a cseresznyének jó, ha az egyharmada megmaradt. Az őszibarack az egyik gyümölcsösünkben száz százalékos fagykárt szenvedett, míg a másikban annyi termést hoz, hogy ritkítani kellett.”
A gazda szerint a gyümölcsök áremelkedéséhez a növényvédő szerek drágulása, az idénymunkások növekvő bére és a gépek magas karbantartási költsége is hozzájárult.
Buzsik Attiláné hozzátette, a drágaság vásárlói szemszögből is csak viszonyítás kérdése, hiszen egy gombóc fagyi is 300-350 forintba kerül.
