Van még mit csiszolni a fogmosási technikánkon
Van még mit csiszolni a fogmosási technikánkon
Van még mit csiszolni a fogmosási technikánkonA magyar emberek fogápolási szokásait és tájékozottságát vizsgálta a Lacalut online felmérése.
A magyarok harmada évente mindössze egyszer megy fogorvoshoz, a fogkeféjét negyedévente cseréli.
A kitöltők közel harmada még sosem volt fogkőleszedésen, a leggyakoribb fogászati probléma pedig a fogszuvasodás, a fogínyvérzés, valamint a rossz lehelet. Megkérdeztük Dr. Rostási-Szabó Judit fogszabályozó szakorvost, hogyan is állunk a szájhigiénével.
Állítólag tudjuk, hogyan is kell helyesen fogat mosni - vagy mégsem?
A kérdőívet kitöltők jelentős része (több mint 40 százalék) tudatos fogápolónak vallotta magát, kétharmaduk pedig nem csak a mindennapi tisztításra, hanem az étkezésre is figyel, hogy hosszú távon megőrizze fogai egészségét. 63 százalékuk napi kétszer mos fogat – 80 százalékuk pedig biztos volt abban, hogy helyes technikával mos fogat, miközben az így válaszolók fele még sosem kért segítséget szakembertől a helyes fogápolási rutin elsajátításához.
Vajon mit gondol erről a szakember? Rostási-Szabó Judit szerint sokan azt gondolják, jól mossák a fogukat, aztán amikor elmennek egy vizsgálatra, a szakember könnyen észreveszi, ha mégsem a megfelelő technikát alkalmazzák.
Az elsődleges kritérium, hogy legyen egy helyesen alkalmazott fogmosási technikánk, amivel naponta legalább kétszer a kellő időtartamban megtisztítjuk a fogainkat. Emellett az is fontos, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő fogkefét - a fogkrém az nem ennyire nagy jelentőségű. A megfelelő fogmosási technikán túl pedig nem elhanyagolható a fogköztisztítás.
Ez utóbbit sokan félvállról veszik, nem tulajdonítanak neki kellő jelentőséget - folytatja a szakember. "A fogköztisztítás pont ugyanannyira fontos, mint a fogmosás maga. Bármilyen jó minőségű fogkefét is használjunk, nem fogjuk tudni a fogközöket megtisztítani vele, ezért valamilyen kiegészítő fogköztisztító eszközt kell választani. Ehhez a legjobb, ha egy szakember segít megmutatni és kiválasztani, hogy nekünk a fogselyem a legideálisabb vagy valamilyen fogköztisztító kefe."
"Sokszor azt a visszajelzést kapjuk a felnőtt páciensektől, hogy nekik soha senki nem mutatta meg, hogyan is kell helyesen és alaposan fogat mosni. Talán emiatt, eszükbe sem jut, hogy esetleg érdemes lenne megtanulni. Viszont miután megtanítjuk nekik, olyan pozitív visszajelzéseket kapunk, mint például hogy sokkal tisztábbnak érzik a fogaikat. Azt gondolom a legjobb és legfontosabb, hogy megtanulja mindenki a helyes technikát".
A válaszadók közel harmada sosem vett részt fogkő-eltávolításon
A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszadók közel harmada sosem vett részt még fogkő-eltávolításon, akik pedig rendszeresen járnak, azok legnagyobb százalékban (28 százalék) évente mennek csak el. Sem a rendszeres ellenőrzést, sem a fogkő-eltávolítást nem ajánlott félvállról venni. Rostási-Szabó Judit felhívja arra is a figyelmet, hogy megdöbbentően sokan nem voltak még ilyen ellátáson, pedig "azt gondolom, hogy ez a nulladik lépés a fogászati kezeléseknél".
Amíg a fogkő jelen van a fogakon az ínygyulladást tart fenn, ami ínyvérzéshez vezethet. Ez abszolút nem esztétikai kezelés, a látvány ebben az esetben másodlagos. Ha valakinek nagyobb mennyiségű fogkő van a fogain, az hosszú távon fogágybetegséghez is vezethet - és a fogak elvesztéséhez.
Megvárjuk, amíg nagy lesz a baj
A kitöltők nagy többsége csak akkor megy szakemberhez, amikor már nagy a baj: a válaszadók harmada évente csak egyszer (35 százalék) vagy annál is kevesebbszer jár fogorvosnál, a magyarok több mint fele (65 százalék) ha problémát vagy fájdalmat észlel, legkésőbb pár nappal a panasz kezdete után kér időpontot szakemberhez. Pedig ahogyan Rostási-Szabó Judit hangsúlyozza:
a megelőzés a legolcsóbb kezelés. Ha időben elmegyünk a fogorvosunkhoz, lehet, hogy egy kisebb beavatkozással, vagy akár anélkül is távozhatunk a rendelőből.
Az ideális tehát az lenne, ha félévente ellenőriztetnénk a fogaink állapotát, illetve rendszeresen megszabadulnák a fogkőtöl. "Az én vesszőparipám a megelőzés, és ezt már gyerekkorban el kell kezdeni. Éppen ezért igyekszünk az egész családdal törődni; a szülők akár már két-három éves gyermeküket elhozhatják magukkal egy első találkozásra. Így megismerkedhet a rendelő légkörével, játékos formában megsimerik ezt a közeget: ekkor még csak beültetjük a székbe és megszámoljuk a fogaikat. Ez két szempontból is nagyon jó: egyrészt, mert már időben felfedezhetünk olyan problémát, amit addig a szülő nem vett észre, másrészt pedig pozitív élményeket kaphat a gyerkőc és így kevésbé fog félni a jövőben."
Probléma esetén legjobb barátunk a Google
Nincs, amire az internetes keresőben nem találunk választ. Az más kérdés, hogy milyet. Egy fogászati probléma esetében azonban ez szinte csak időhúzás - halogatjuk, hátha elmúlik. Pedig egy lyukas fog - akármennyire is szeretnénk - nem fog magától betömődni. A kutatás szerint a megkérdezettek 67 százaléka az interneten is keresgél, ha elbizonytalanodik, sőt ismerősök véleményét is gyakran kikéri fogápolási kérdésekben, mielőtt fogorvoshoz fordulna.
Mit tehetünk azért, hogy túllépjünk a fogászati székben érzett félelmünkön?
Két dolgot emel ki Rostási-Szabó Judit. "Az egyik, ami a félelmünket alapvetően befolyásolhatja, ha akkor keressük fel a fogorvosunkat, amikor még nincs problémánk. Akkor valószínűleg egy sokkal kisebb beavatkozással vagy akár beavatkozás nélkül is távozhatunk a rendelőből. Vagyis visszatérünk oda, hogy a megelőzés a legolcsóbb kezelés."
A másik fontos tényező pedig magának a kezelőorvosnak a személyisége: keressünk olyat, akiben maximálisan meg tudunk bízni, és akinek a kisugárzása számunkra megnyugtatóan hat. A stresszmentes környezet sokat segíthet.
A kérdőív arra is rákérdezett, hogy mely fogászati problémát tapasztalták már magukon a magyarok: legnagyobb százalékban fogszuvasodást jelölték meg (72 százalék), ezt követi a fogínyvérzés (64 százalék), valamint a fogfájdalom (62 százalék). A kitöltők fele jelenleg is küszködik fogínyvérzéssel, majdnem 90 százalékuknak volt már fogtömése, 64 százalék pedig már gyökérkezelésen is átesett.
