Partly cloudy14 °C
2020. október 25. vasárnap Bianka
Menü

Legendás filmszínészek vendégeskedtek az egykori abai kúriában

Legendás filmszínészek vendégeskedtek az egykori abai kúriában
Bolváry Géza Budapesten, pályája kezdetén (Fotó: nemafilm.hu)

Aba közepén áll a valamikor szebb napokat látott Zichy-kúria. A csaknem kétszáz éves épület padlóját filmlegendák lábai is koptatták valaha.

 Az épület 1800-as évek első felében épült, valószínűleg Hild József tervei alapján, szép arányokkal, klasszicista stílusban. 

A portikuszt négy toszkán oszlop tartja rendületlenül. Belső falainak átrendezése után ma egyterű élelmiszer-áruháznak ad otthont. Kertjében még kapaszkodnak gyökereikkel a hajdani fák. A kúria előtti virágoskert átadta a helyét az áruház parkolójának.

A második világháború előtti években, a harmincas évek közepétől egy világhírnévre szert tett filmrendező, nemes Bolváry Géza és felesége, Mattyasovszky Ilona otthonául szolgált.

Szobáiban a filmes szakma jelesei, Latabár Kálmán, Csortos Gyula, Somlai Artúr vendégeskedtek.

A legközvetlenebb baráti körből Szepes Mária írónő Emberek és jelmezek című visszaemlékezésében mutatja be gyönyörű egyéni stílusával a házigazdákat és az Abán töltött éveket. A továbbiakban az „ő tollával ékeskedek”. Úgy mesélem tehát, ahogy volt...

A nagy világgazdasági válság időszakában a mozikban a némafilmeket a hangosfilmek váltották fel. A magyar filmipar ontotta az alkotásokat.

A kastélyok tulajdonosai készséggel bocsátották rendelkezésre otthonaikat az izgalmas világú filmes népeknek.

1941-ben, a Régi keringő című film forgatása alatt a csalai Kégl-kastély adott hátteret egy csacska szerelmi történetnek, melyben számtalan bonyodalom után a szerelem mindent legyőzött. Az Álomkeringő című film stábja 1943-ban – a világégésről tudomást sem véve – a lovasberényi Cziráky-kastélyban és kertjében forgatott egy bájos és banális szerelmi történetet ifjú Latabár Kálmánnal, Sárdy Jánossal. A filmkockák utoljára láttatják a még sértetlen épületet az eredeti berendezéssel, a még feldúlatlan kastélykerttel. Annak a világnak a miliőjét, melyet nemsokára egy szempillantás alatt elsöpör a történelem. Álomkeringő, Régi keringő, Ópium keringő, Éjféli keringő… Még egy utolsó tánc az eltűnni készülő világból!

A hangosfilm megjelenése és Mattyasovszky Ilona, a némafilmek csapnivaló színésznője volt férje, Bolváry Géza magasba szökkenő karrierjének hajtóereje.

Mattyasovszky mindent elért, amit akart. Azt is, hogy a nála tizennyolc évvel fiatalabb, igen jó családból való pesti aranyifjú, az éjszakai lokálok császára feleségül vegyen egy kétes hírű, viharos életű, négygyermekes nőt, aki az anyja lehetett volna.

Nagyon szép asszony volt, magas, fekete hajú, parázsló szemű, kimeríthetetlen energiájú, éjszakázó, láncdohányos, férfifaló kalandornő. Megszerezte mindazt, ami költséges passzióihoz kellett. Valamennyi ruhaszalonnak tartozott.

Kétszáz ruhája, ugyanannyi pár cipője, rengeteg kalapja, retikülje, sokféle bundája és tömérdek selyem fehérneműje, harisnyája volt. Csörögtek rajta a karperecek, nyakláncok, villogtak ujjain a gyűrűk. Bolváry Géza jóképű, barátságos, kreol bőrű, fekete hajú, hízásra hajló, lusta, élvezkedő ember volt, kiváló vállalkozói vénával megáldva.

Kéjevő: maga keverte számtalan fűszerrel salátáit.

Az ínyencül elkészített ételeknél csak a fiatal lányokat szerette jobban. A tizennyolc évvel idősebb Ilona „férjül vette”, és magas falakat épített az éden köré. Valóságos testőrgárdát pénzelt férje körül később, mikor az már világhírű rendező, és mint ilyen, a legkívánatosabb férfi lett a dörzsölt, szerepre éhes, fiatal női cápák világában. Ilona százfelé figyelve, gyanakodva, minden lehetőséget előre számba véve próbált gondoskodni róla és arról, nehogy parányi rés maradjon az erődön, melyen kijutva Bolváry Géza megszeghette volna férji hűségét.

Mattyasovszky Ilona egy korabeli filmplakáton (Fotó: kepkonyvtar.hu)
Mattyasovszky Ilona egy korabeli filmplakáton (Fotó: kepkonyvtar.hu)

E reménytelen küzdelemben, amikor Ilona látta, hogy nincs emberi védelem, taktikát váltott. Teljes gőzzel nekilátott Bolváry Géza menedzselésének, és azt tehetséggel művelte. Még abai tartózkodásuk előtt Münchenben, egy Wagovszky nevű lengyel filmvállalkozónál szerzett férjének szerződést, onnan, majd Berlinből látogattak haza Budapestre, hogy felvágjanak szerencséjükkel. Ilona kipróbálta magát az élet különböző területein. Új hóbortja a spiritiszta médium szerepe lett, ahol végre megtalálta az eszközt férje teljes bekerítéséhez. „Túlvilági segítséggel” ijesztően kitervelt és végrehajtott tettekkel törte be férjét egyfajta szorongó, babonás hitbe, melyben nem lehetett kételkednie, mert szörnyű bizonyítékokat szolgáltatott hozzá.

Amikor Berlinben magasan lobogott a „barna hazafiság” tűzvésze, az itáliai gyökerű magyar nemesi családból származó drághszéli Bolváry Géza, a filmipar tehetséges színésze, forgatókönyvírója, rendezője a világvárost egy nyugalmas kis falura, a megyeszékhelyhez és a fővároshoz közeli Abára cserélte.

A harmincas évek közepén megvásárolta a Zichy grófok sokszobás kúriáját, és néhány évre berendezkedett feleségével, a híres-hírhedt Mattyasovszky Ilona színésznővel.

Ott tartottunk, hogy Berlint elárasztották a barna ingesek, és a sikeres, gazdag külföldieket kezdték görbe szemmel nézni. A berlini magyar filmesek sorra hazaszivárogtak. Ilonán kitört a földéhség. Háromszázharminchat katasztrális hold birtokot vásároltatott Abán, nagy, sokszobás kúriával.

Meleg vízzel fűthető üvegházat is csináltatott, melyben orchideákat akart termelni.

A gazdasághoz istállót, garázst, kovács- és asztalosműhelyt, ólakat, baromfiudvart építtetett. A volt Zichy-kúriát gazdagon berendezte, elektromossággal, gázzal, vízszivattyúval szerelte fel. Megfelelő személyzetet toborzott az új, földbirtokos életforma mellé. Töménytelen pénzt öntött a birtokukba.

Az épület ilyen volt 1970-ben (Fotó: egykor.hu)
Az épület ilyen volt 1970-ben (Fotó: egykor.hu)

Ilonát Abán kívül más már nem érdekelte, Aba lett számára a világ közepe. Saját, nagy Mercedesével ingázott a filmgyár és a birtok között. Az első házasságában – melyből három gyermekét hátrahagyva elmenekült – felvidéki földbirtokosné volt, aki gazdálkodott, cselédeket dirigált, és most visszakanyarodott ehhez az életformához. Bolgárkertészete virágzott, háza tája muskátlik százától piroslott. Bolváry Géza örült, hogy felesége elfoglalta magát, az ő dolga az volt, hogy pénzt keressen Abának. Aba pedig, mint szomjas föld az esőt, elnyelte minden jövedelmüket. A Berlin-környéki hétvégi tanyájukért kapott vételárat is. Az abai földbirtok 478 katasztrális holdra duzzadt, jeles növénytermesztés, állattenyésztés, ménestartás dicsérte a gazda szorgalmát.

Bolváry Géza az abai nyugalom éveit termékeny munkával töltötte. A kúriában forgatta az Aratás című filmjét, máshol a Kölcsönkért kastélyt, a Noszty fiú esete Tóth Marival című Mikszáth-regényből készült filmet, a Halálos tavaszt, a Mona Lisa elrablását, a Szívek szimfóniáját, a Tavaszi parádét, a Tiszavirágot – a teljesség felsorolása nélkül.

Óriási életereje feleségét, Ilonát talán százéves életre ítélte volna, ha hajmeresztő sorstragédiája – melyet maga idézett elő – nem következik be. Bolváry Gézának volt egy kedves, szeretett, sikeres bankár testvére, Feri, és mint ilyen, erős szálka Ilona szemében. Ilonának pedig volt egy balkézről jött Gyuri nevű, fertőző tüdő- és nemibetegségben szenvedő fia. Mivel Bolváry Géza a testvérét a vagyona egy részére végrendeleti örökösévé kívánta tenni, Ilona ördögi tervet eszelt ki fizikai megsemmisítésére. A méregdrága hegyi szanatóriumból elhozta az abai kúriába már nagybeteg fiát, és a leggondosabb ápolását rendelte el. A már csonttá soványodott Gyurit beköltöztette a legszebb vendégszobába. Külön főzetett neki. Az edényeit külön mosogatták, nem a többi edénnyel. Ágyneműjét, fehérneműjét, ruháit külön tisztították.

Néhány hónapot töltött el így Abán a beteg. Amikor állapota valamennyire stagnálni látszott, édesanyja felvitte egy pesti szanatóriumba, és Ferit invitálta szívélyesen vendégségbe. A szobát, melyben Gyuri lakott, nem fertőtlenítették. Étkészletét, ágyneműjét sem, melyben utoljára aludt. Gyuri poharairól csak a szája látható nyomát töröltette le. A kések, villák, kanalak nyelét érintetlenül hagyatta. Azt a szép, nagy világos vendégszobát adta Ferinek, melyben a fertőző beteg Gyuri heteket töltött. Feri is csodás kiszolgálásban részesült. A reggelit azon a tálcán kapta, amelyen Gyuri. Az asztalnál Ilona töltögette a bort a kijelölt poharakba. Ferin azonban nem fogott a boszorkányság, erős antitestek védték.

Ilona azonban saját fegyverének áldozatává vált: elkapta a halálos kórt. Félig suttogó szavaiba fulladozva panaszolta barátainak, hogy a fia megfertőzte.

Szanatóriumba került. Csonttá soványodva, véres köhögőrohamok után költözött a másvilágra 1943-ban. Az özvegy Bolváry Géza még megérte Abán az államosítást. 1945-ben elkészítette a Denevér, 1955-ben a Magányos szív, halhatatlan szerelem, 1958-ban pedig az Egy dal száll a világ körül című filmeket.

Életének utolsó éveiben betegséggel küzdött. Németországban, Rosenheimben érte a halál 1961-ben.

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Most olvassák


Ez van

A hét sztorija

Eseménynaptár