Becsületes tolvaj (Honest Thief) kritika: miután Liam Neeson megmentette a fél világot, új filmjére igencsak kifogyott belőle a szufla
Becsületes tolvaj (Honest Thief) kritika: miután Liam Neeson megmentette a fél világot, új filmjére igencsak kifogyott belőle a szufla
Becsületes tolvaj (Honest Thief) kritika: miután Liam Neeson megmentette a fél világot, új filmjére igencsak kifogyott belőle a szuflaKülcsín
Liam Neesont először a Star Wars I. rész - Baljós árnyakban csíptem el, ahol tapasztalt Jedi mesterként, Qui-Gon Jinnként osztotta az észt, na, meg a nem túl sok gógyival megáldott rosszarcokat.
Utána, amint felbukkant egy újabb filmben, még jó pár évig a Star Warsban látott figurával azonosítottam be, ám idővel leesett, hogy ez a színész igenis többre hivatott, és bármilyen alkotásban is mutatja meg magát, az bizony agyagilag és kritikailag is sikeres lesz.
2005-ben a Mennyi királyságban Orlando Bloom apjaként adott útmutatást, hogy aztán a mentori szerepben maradva a Batman: Kezdődik!-ben a világ leghíresebb denevérét vezesse be a éjszakai életmód rejtelmeibe.
És akkor 2008-ban befutott az Elrabolva első epizódja, amely akkorát szakított, hogy a készítők is csak tátott szájjal figyelték, mennyire rácuppantak a népek Neeson gyerekmegmentős történetére.
Onnantól kezdve pedig Liam Neeson nevével olyan, véget nem érős bőrlehúzás vette kezdetét, amelynek nagyon úgy néz, hogy nem mostanában lesz vége - pedig aztán már tizenkét éve nézegetjük lényegében ugyanazt a mozit.
Így született meg többek között A másik férfi, az Ismeretlen férfi, a Fehér pokol (mondjuk ez egészen pofás film), az Elrabolva 2-3, az egyik személyes kedvencem, a Sírok között, és persze tökéletes beillik a sorba Neeson újabb darálós története, a Becsületes tolvaj is.
Mondjuk a marcona ír még csak hatvannyolc éves, így simán benne van még jó húsz, hasonló kaliberű alkotás. Csak az a kérdés, az emberek meddig lesznek kíváncsiak rá ugyan abban a szerepben...
Sztori
Tom Carter (Liam Neeson) híresen hírhedt bankrabló hírében áll (kilenc millió dollárt fújt meg kisvárosi bankokból úgy, hogy nem derült fény személyazonosságára), aki - korából adódóan is - már belefáradt az örökös cselszövésekbe, a sorozatos törvényszegések miatti feszkóba és a fakabátok elöli menekülésbe.
Erre rátesz még egy jó nagy lapáttal, hogy két balhé között találkozik az igencsak pezsgő és impulzív Annie-vel (Kate Walsh), aki olyan nagy hatást tesz a bűnözőre, hogy első látásra beleszeret a nőbe.
Így, miután élete kiteljesedik, Tom be akarja fejezni a rablópandúrosdit, és olyan jövőt tervez, amelyben nem szerepelnek sem trezorok, sem pedig szirénák, csak a szerelem és a tisztes helytállás.
Persze, ahogy ilyenkor lenni szokott, néhány röpke idilli pillanat után borul minden, olyannyira, hogy már FBI is elkezd pikkelni a mestertolvajra - mondjuk, ha korábban széfek megfúrásával kerested a kenyered, akkor sok jóra ne számíts!
Szerelem ide vagy oda, Liam Neeson, akarom mondani Tom még egyszer, utoljára az asztalra csap, hogy végleg maga mögött tudja kicsapongó életét, és utána békében töltse nyugdíjas éveit.
Karakterek
Mit is mondjak? Liam Neeson jön, lát, és úgy szétrúgja a rosszfiúk seggét, hogy a fal adja a másikat. Ismerős a sztori, ugye? Nos, a jó öreg Neeson a Becsületes tolvajban sem nagyon csinál mást, mint az Elrabolva óta tető alá hozott alkotásiban.
Ugyanolyan pontosan céloz, ugyanúgy képes bárkit állcsúcson vágni, ténylegesen egyszemélyes hadseregként szántja fel a fél világon, ugyanis egyetlen dolog lebeg a szeme előtt: megmentse szerelmét, bármi áron.
Álmai hölgyét Kate Walsh testesíti meg, aki próbál egy kis színt vinni Neeson golyózáporokkal tarkított világába, ám meg kell hagyni, nincs egyszerű dolga, és bármennyire is szeretnének nyugiban élni, valahogy csak nem jön össze nekik. Ilyen ez, ha valaki Liam Neesonnel áll össze.
A nagyobb nevek közül feltűnik még Jai Courtney és Jeffrey Donovan is (de minek?), ám a Becsületes tolvaj végefőcíme után sanszos, hogy nem nagyon fogtok emlékezni rájuk.
Összegzés
Mivel nagyjából mindent is elhalasztották jövőre, a Becsületes tolvaj maradt az egyik olyan film, amely miatt még érdemes beülni a mozik kényelmet nyújtó termeibe, így viszonylag lelkesen araszolgattam a vetítésre.
Ám amit ott tapasztaltam, olyannyira kibillentett a lelki egyensúlyomból, hogy a stáblista után simán elindultam gyalog a buszpályaudvarra, holott az autóm a parkolóban várakozott. Nem, nem amiatt, hogy sokan lettek volna, vagy valami hasonló, hanem egyszerűn nem tudtam feldolgozni, hogyan képes egy ekkora kaliberű színész, mint Liam Neeson, ilyen mozihoz adni a nevét.
Jó, a Becsületes tolvaj nem a világ legrosszabb filmje, viszont ezek az alkotások már tényleg egy kaptafára készülnek, így az égvilágon semmi újat nem képesek nyújtani. Mondjuk nem is voltak nagy elvárásaim, csak valahogy mindig abban reménykedem, hogy talán majd a következő Liam Neeson-mozi több lesz, mint egyszerű lövölde.
Ettől függetlenül, ha kicsivel több mint másfél órára szeretnétek kikapcsolni az agyatokat, akkor a Becsületes tolvaj tökéletes választás, ám ha csak Liam Neeson miatt ugranátok be, akkor ne tegyétek, ugyanis garantáltan csalódás lesz a vége.
