Mitől függ a koronavírus-fertőzés súlyossága?
Mitől függ a koronavírus-fertőzés súlyossága?
Mitől függ a koronavírus-fertőzés súlyossága?"Dosis sola facit venenum."
– Paracelsus
A korai reneszánsz idején élő orvos-filozófus mondása magyarul annyit tesz: "A mennyiség teszi a mérget". A svájci toxikológus megállapítása szerint bármely anyag mérgező lehet, ha kellően magas koncentrációban jut az emberi szervezetbe, akár még a víz is. Egyre inkább úgy tűnik, hogy Paracelsus mondása a koronavírussal kapcsolatban is megállja a helyét, írja a CNN.
A SARS-CoV-2 vírus valószínűleg ugyanúgy viselkedik, mint a legtöbb vírus
Számos vírushoz - mint például az influenzavírus vagy a himlővírusok - hasonlóan a koronavírus-járványt okozó vírus is csak akkor fertőz, ha egy bizonyos mértéket meghaladó dózis éri a szervezetet, mondja Erin Bromage.
– Ha alacsony mennyiségben éri a fertőzés egy állat szervezetét, könnyen képes lehet az immunrendszer kivédeni anélkül, hogy bármilyen betegség alakulna ki - magyarázta a Massachusettsi Egyetem biológia professzora. – Amennyiben megfelelő a vírusdózis, úgy megtörténik a fertőzés. Súlyos lefolyáshoz vezethet azonban, ha a fertőzéshez feltétlenül szükségesnél jóval nagyobb mennyiség kerül a szervezetbe.
Nem arról van szó, hogy egy-egy sejt megfertőzéséhez bizonyos mennyiségű részecskére van szükség. Viszont minél több vírus jut a szervezetbe, annál nagyobb a valószínűsége, hogy bejutnak a sejtekbe, innentől pedig beindulhat a láncreakció.
Nagyjából úgy kell ezt elképzelni, mint a fogantatást. A petesejt megtermékenyítéséhez egyáltalán nincs szükség spermiumok millióira, bőven elég egy is, hogy teherbe essen a nő. A férfiak szervezete azért termel mégis több millió spermiumot, hogy minél inkább megnövelje annak az esélyét, hogy legalább egy legyőzze a petesejtek védekező képességét, és létrejöjjön a megtermékenyítés.
Nemcsak a dózis mérete számít
Létezik egy másik lehetőség is, ahogyan végül megtörténhet a fertőződés. Ebben az esetben nem az egyszerre bekapott vírusdózis mérete számít, hanem az egy bizonyos idő alatt ért összes dózis nagysága.
Erin Bromage szerint ez az elmélet magyarázhatja például azt, hogy a sürgősségi osztályokon dolgozók vagy a buszsofőrök jóval nagyobb eséllyel kaphatják el úgy a koronavírust, hogy esetükben a fertőzés lefolyása a súlyosak közé tartozik. Az ilyen munkakörben dolgozók ugyanis hosszabb időn keresztül vannak kitéve több kisebb (esetleg nagyobb) dózis lehetőségének.
Éppen ezért október közepén az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) megváltoztatta a 'közvetlen kontakt fogalmát. Korábban a kifejezés azokat takarta, akik legalább 15 percet töltöttek egy fertőzöttel. Néhány hete azonban a kifejezés már azokra is vonatkozik, akik több alkalommal, de összesen 15 percet meghaladó időt töltöttek igazoltan koronavírusos személyekkel.
A víruson kívül fontos az átadó is
Nem a vírus azonban az egyetlen organizmus, mely végső soron szerepet játszik az esetlegesen kialakuló betegség súlyosságának lefolyásában.
– Minden ember szervezetének különböző mennyiségű vírusra van a szüksége a megfertőződéshez - teszi hozzá Erin Bromage. A biológus kiemeli, hogy aki például immunszupresszív kezelésben részesül, vagyis mesterségesen gyengítik egy másik betegség miatt az immunrendszerét, vagy aki immunstressz terápiát kap, fokozottabban ki van téve a fertőzésnek, mint egy egészséges szervezet.
Összességben a fertőzés esélye pedig függ a vírushordozó életvitelétől (például dohányzás, étrend, sportolás, alvásminőség) is. Egy idősebb vagy kevésbé fitt szervezet lényegesen nehezebben veszi fel a küzdelmet egy nagyobb expozícióval szemben, mint egy egészséges ember. Egy orvosi értelemben vett törékeny pácienst pedig akár egy kisebb vírusdózis is leteríthet, míg az egészséges szervezet esetében komoly mennyiség kell, hogy végül súlyos lefolyású betegség alakuljon ki.
Tökéletes példa lehet a fentiekre Li Ven-liang esete. Ő volt az a fiatal, mindössze 33 éves vuhani orvos, aki még tavaly december 30-án a kínai hatóságok előtt a világ elé tárta, hogy egy addig ismeretlen vírus szedi áldozatait a városban. Nem sokkal később az egyre több koronavírusos beteggel érintkező Linél is megjelentek a Covid-19-re utaló jelek, majd kevesebb mint egy hónap múlva végzett is vele a fertőzés.
Egyelőre azonban a koronavírus fertőzési mechanizmusával kapcsolatban minden csak elmélet. Az orvosi etika miatt ugyanis nem tudják a kutatók megvizsgálni, hogy mekkora mennyiségű SARS-CoV-2-re van szükség a fertőzés bekövetkezéséhez. A pontos adatok meghatározásához ugyanis egyre növekvő méretű dózisokkal kellene megfertőzni embereket, hogy kiderüljön, mikor kapják el a vírust.
A kaliforniai egyetem egyik infektológusa szerint bár történnek állatkísérletek ennek meghatározására, de végeredményben nem lehet majd az eredményeket az emberekre értelmezni úgy, hogy ilyen típusú kísérleteket egyelőre hörcsögökön végeznek.
Maszk és oltás
Úgy tűnik, hogy a maszkok csökkenthetik a vírus dózisának mértékét azáltal, hogy kiszűrik a vírusrészecskék egy részét. Ez azt jelenti, hogy ha el is kapja a vírust a maszkot viselő, jó eséllyel enyhébb lefolyású fertőzéssel számolhat. Jó példa volt erre egy argentin óceánjáró és néhány amerikai húsüzem: ezeken a helyeken a kötelező maszkviselés miatt bár rengetegen elkapták a koronavírust, ám a tünetmentes fertőzöttek arány a kétszerese volt (80%), mint amennyit az amerikai járványügy előzetesen becsült (40%).
A maszk ráadásul bizonyos esetekben az oltáshoz hasonlóan működik. Mivel csak kis vagy jóval kisebb dózisú fertőzés éri a szervezetet, mint maszkviselés nélkül, már ettől is kialakulhat a szervezet immunválasza a vírusra. Ez egyben magyarázat lehet arra is, hogy miért van rengeteg olyan fertőzött, aki egyetlen tünetet sem produkált, mégis megjelentek az antitestek a szervezetében.
Habár lassan egy éve a mindennapok része a Covid-19, még mindig rengeteg a kérdőjel a vírus működésével kapcsolatban. A vakcina még hónapokra van, de a vírus terjedése úgy tűnik, hogy néhány egyszerű, már rengetegszer ismételt módszerrel csökkenthető, de legalábbis a betegség lefolyása enyhíthető. Ezek pedig a védőtávolság betartása, kültéri találkozók preferálása a zárt helyekkel szemben, gyakori kézmosás és mindenek előtt a maszkok viselése.
