Naponta egy alma az orvost távol tartja – De vajon fogyasztunk-e elég almát?Naponta egy alma az orvost távol tartja – De vajon fogyasztunk-e elég almát?
Az alma az egyik, ha nem a legegészségesebb ételünk.
Az almában előforduló antioxidánsok a sejteket károsító folyamatok semlegesítésével hatnak jótékonyan egészségünkre, ezáltal erősítik az immunrendszert, gyulladáscsökkentő és rákmegelőző hatással rendelkeznek.
Ezeken kívül is rengeteg jótékony hatása van, melyet felsorolni is nehéz: A légutak egészségétől kezdve a koleszterin szintjének szinten tartásáig szintem minden, testünkben zajló biológiai folyamatra pozitív hatással van.
Abból a szempontból is az egyik leghálásabb gyümölcs, hogy az almát többféleképpen készíthetjük el és fogyaszthatjuk, mivel a benne rejlő hatóanyagok nagy részét a feldolgozás alatt is megőrzi. Ihatjuk szűrt, illetve rostos üdítő változatát, míg a szárított almahéjból készíthetünk teát, ami kiváló a gyomor- és bélbántalmak ellen. Saláták készítéséhez hasznosíthatjuk almaecet formájában, mely a fogyókúrázók által is közkedvelt természetes zsírégető tulajdonsága miatt.
Minden nap egy alma az orvost távol tartja – mondja az első alkalommal az 1860-as években lejegyzett, sok forrás szerint eredetileg Walesből származó népi bölcsesség.
De vajon fogyasztunk-e elegendő mennyiséget ebből a természetes csodaszerből?
Az ősz az almaszüret időszaka, így utánajártunk, hogyan is áll hazánk az almatermesztésben és azt is megvizsgáltuk, megbecsüljük-e a természet ezen egészségmegőrző csodáját.
Nos, hogy az alma mennyire központi szerepet játszik a hazai gyümölcstermesztésben, jól mutatja az a szám, hogy az elmúlt 20 évben a Magyarországon termesztett gyümölcsök 67%-t az alma adta.
A legmagasabb arányt 2012-ben regisztrálták, akkor a teljes hazai gyümölcstermesztés 72%-t az alma tette ki, míg az elmúlt két évtized legalacsonyabb részesedése 2007-ben jutott az almának, akkor a gyümölcshozam 48%-t tette ki.
Ha a betakarított mennyiséget nézzük, akkor a legjobb év a 2014-es volt, amikor majdnem 800 000 tonna almaterméssel büszkélkedhetett hazánk. Az elmúlt két évtized legkisebb hozamát szintén 2007-ben regisztrálták, ekkor mindössze 175 000 tonna volt a szüretek végeredménye.
Ami a közelebbi múltat jelenti, 2018 szintén egy kiugró év volt a maga 700 000 tonnás termésével, míg 2019-ben félmillió tonna alma került ki a gyümölcsösökből. Ha a hazai átlagos termesztést összehasonlítjuk az európai adatokkal, akkor azt látjuk, hogy hazánk területének nagyságához viszonyítva nem állunk rosszul.
Az öreg kontinens fő almatermelőjének Lengyelország számít a maga 2 585 000 tonnájával, mögötte Olaszország (2 234 000 tonna) és Franciaország (1 964 000 tonna) következik.
Az 543 000 tonnás magyar átlagtermésnél jobb számokat produkál Németország (956 000 tonna), Spanyolország (669 000 tonna) és Románia (553 000 tonna), de ezek az országok területben is nagyobb lehetőségekkel rendelkeznek. Almatermelésben mögöttünk áll például Ausztria (367 000 tonna), Hollandia (352 000 tonna) és az Egyesült Királyság (321 000 tonna).
Az almatermesztést leginkább a földrajzi adottságok és az időjárás befolyásolja, hazánk szerencsére kifejezetten jó termőterületnek számít. Főleg az ország keleti fele, fő területe Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a hazai termés 58%-a innen származik. További 30% Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Zala és Pest megyéből érkezik, míg a fennmaradó 12%-os terméshozamon többi megyénk osztozik.
A hazai átlagfogyasztás almából 2019-ben 12,5 kg volt.
Ha úgy számolunk, hogy egy közepes méretű alma nagyjából 170 gramm körül van, akkor kis kerekítéssel hat alma tesz ki egy kilogrammot. Vagyis egy magyar ember évente átlagosan 156 almát fogyaszt el közvetlenül vagy feldolgozva. Ez sajnos kevés a címben szereplő „Minden nap egy alma az orvost távol tartja” mondás iránymutatásától, úgyhogy hajrá, húzzunk bele és együnk minél többet ebből az egészséges finomságból!
