Fatman kritika: Mel Gibson a Mikulás és élvezi - ennél betegebb karácsonyi filmet nem fogtok látni
Fatman kritika: Mel Gibson a Mikulás és élvezi - ennél betegebb karácsonyi filmet nem fogtok látni
Fatman kritika: Mel Gibson a Mikulás és élvezi - ennél betegebb karácsonyi filmet nem fogtok látniKülcsín
Véleményem szerint karácsonyi filmet készíteni a létező leghálátlanabb feladat. Mert hát azon kívül, hogy valamilyen úton-módon a szeretet ünnepe köré kell felhúzni a produkciót, lehetőség szerint nem árt olyan sztorival előrukkolni, amilyet még nem nagyon látott a nagyérdemű.
Na, és pont ebbe szokott beletörni a legtöbb stúdió és rendező bicskája, ugyanis manapság már olyannyira egy kaptafára készülnek az ünnepi mozik, hogy a megnézésük után egy órával már jó eséllyel nem nagyon fogtok emlékezni rá, miről is szólt a cselekmény. Hát a karácsonyról! Persze, és azon kívül? Próbáljátok csak ki!
Ezért sem nagyon tudjuk elengedni például Kevint és a Reszkessetek, betörők!-et, ugyanis a régi idők klasszikusai olyan szívmelengető történetekkel operálnak és mind a mai napig olyan hangulatot árasztanak magukból, amelyekre még biztos vagyok, hogy hosszú évekig emlékezni fogunk. Főleg, ha minden évben a nyakunkba kapjuk őket a különböző TV-csatornáktól.
Többek között ilyen nosztalgikus ünnepi film a Bunyó karácsonyig, az Igazából szerelem, a Télapu, a Hóbarát, a Hull a pelyhes, a Kelekótya karácsony, vagy a Holiday.
Persze néha befut egy-egy olyan mozi is, amely képes újat mutatni, és úgy megríkatja az embert, hogy még a százas zsepi is kevésnek bizonyul a könnyek eltüntetéséhez. Ennyire megható produkció volt például a tavaly debütált Múlt karácsony (kritikánkat ide kattintva olvashatjátok), amely hatalmasat húzott azzal, hogy a Wham! - Last Christmas című számát tette meg betétdalának.
Idén eddig egy szem The LEGO Star Wars Holiday Specialt kaptunk, amely igencsak mókásnak bizonyult, második körben pedig megérkezett a hangzatos nevű Fatman, amely a Bruce Willis fémjelezte Drágán add az életed! után ismételten fegyverropogással próbálja karácsonyi hangulatba hozni a népeket.
Sztori
Az elsőre kicsit szokatlan, ám amúgy igencsak menő Mikulás, Chris Cringle (Mel Gibson) és felesége, Ruth (Marianne Jean-Baptiste) az Alaszkában található North Peaken tengetik mindennapjaikat, ahol is a farmjukon üzemelő ajándékgyárral próbálják szebbé tenni a gyerekek karácsonyát.
Igen ám, de a megnövekedett kiadásoknak és az egyre kevesebb megrendelésnek köszönhetően az anyagi csőd veszélye fenyegeti őket, így Chris kénytelen lepaktálni az amerikai kormánnyal, hogy a manóival az ünnepi mütyürkék mellett különböző alkatrészeket gyártsanak egy spéci repülőgéphez, amely aztán a hadsereg fája alatt fog díszelegni.
Ha ez még nem lenne elég, miután egy elkényeztetett gengsztercsemete, Billy Wenan (Chance Hurstfield) csak egy darab szenet kap a jó öreg Miklóstól egész éves kifogástalan viselkedéséért, bosszúból felfogad egy bérgyilkost, Jonathan Millert (Walton Goggins), hogy tegye el láb alól Christ, alias a Fatmant. Szép kis karácsony...
Karakterek
A Fatman, ahogy az a műfaji besorolásból is sejthető, telis-tele van velejéig romlott és igencsak szórakoztató szereplőkkel, ám amit Mel Gibson és Walton Goggins művelnek, arra egyszerűen nincsenek szavak.
A jó öreg Gibson hozza a tőle megszokott tökösséget, amit imitt-amott egy kis áthallásos drámával is megfűszerez. Mert hát kinek van szüksége egy kiöregedő és nem mellesleg pocakos fószerre, aki egykor gyerekek millióinak okozott örömöt, mostanra meg sokan a létezéséről is megfeledkeztek. Pont olyan sorsra jutott, mint a méltán híres Nagyszakállú. Sajnos.
Ettől függetlenül elmondhatatlanul örülök, hogy Mel Gibson visszatalált Hollywoodba. Még sok ilyen alakítást!
Persze az ellenkező sarokból ádázul figyelő (konkrétan a lelket is képes kinézni belőled) Walton Goggins is hozzáteszi a magáét az őrülethez, és olyan jeleneteket produkál, amelyek hatására majd megpusztultam a röhögéstől.
Mondjuk azért kár, hogy Gogginst már csak ilyen rosszfiús szerepekre találják meg, ugyanis érzésem szerint sokkal több van benne, mint amivel egy-egy gyilkolászós filmben előrukkol.
Összegzés
A Fatman ledarálása után egyetlen mondat jött ki a számon: mi a babám füle volt ez? Persze egy-két csípősebb megjegyzéssel kiegészítve. De tényleg, ezt mégis hogyan gondolták? Teljesen nem voltak maguknál a készítők, amikor a film történetét próbálták összehegeszteni. Beteg és zseniális egyszerre.
Gondoltam, hogy nem egy dajkamesét fogok nézni, de amilyen szituációkkal a Fatmanben találkoztam, mintha egyenesen a Fargóból csempészték volna ide őket. Ennek köszönhetően minden megtalálható benne, ami egy ünnepi filmhez szükség (nem): karácsonyi hangulat, humor (na jó, eddig tartom), egy háttérben settenkedő bérgyilkos, és puskagolyók, ameddig a szem ellát.
Persze ezt ne úgy képzeljétek el, hogy indokolatlanul csordogálnak egymás után a jeleneteket, így végeredményben egy nagy katyvaszt kaptok, hanem okosan váltogatják a stílusokat, így például a sokkolóbb részek okozta agyzsibbadást fekete humorral próbálják csillapítani.
Szó mi szó, akik egy nem szokványos karácsonyi filmre, hanem sokkal inkább egy ünnepi akció-thrillerre vágynak, nem is beszélve a Mel Gibson-rajongókról, azok a Fatmanben maximálisan megtalálják a számításaikat.
Akiknél pedig a karácsony a Reszkessetek, betörők!-ben vagy a korábban felsorolt klasszikusokban merül ki, azok ne is próbálkozzanak vele, ugyanis garantáltan sikítozva fognak menekülni az első elmebajosabb rész után. Én szóltam.
