Fegyver az övre csatolva: sport és szolgálat egy fehérvári sportlövő életébenFegyver az övre csatolva: sport és szolgálat egy fehérvári sportlövő életében
Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem lőterén rendezték meg az RTK VII. Iskolázó Pisztoly Versenyt, melyre az RTK hallgatói, ex RTK-s lövészek, felnőtt hivatásos állományban lévők és sportlövők jelentkezhettek. A programot az 5 Fegyverkupa Sportlövő és Vadászíjász Egyesület hirdette meg.
A megmérettetésen Csizmazia Benedek - kategóriájában (RTK hallgatói/férfi) harmadik helyezést ért el a közel húsz indulóból. A verseny során, öt pályán összesen ötven lövést kellett leadni. Voltak nehezebb feladatok is, mint például erős és gyenge kézzel leküzdendő cél, fedezékhasználat, fedőruházattal, rejtett viselésből elővétel és célzott lövés leadása…
„Ez kifejezetten rendészeti jellegű verseny volt, vagyis rendőrségi szituációkban előforduló feladatokat oldottunk meg” – mesélte Benedek. – „Úgy érzem, elég összeszedetten dolgoztam, felül tudtam múlni önmagamat, így elégedett vagyok a helyezésemmel.”
S, hogy miként került a székesfehérvári fiatalember erre a versenyre? Úgy, hogy másodéves rendőrtisztjelölt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán, Közrendvédelmi Szakirányon. Mindig is rendőr akart lenni, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) az országban az egyetlen felsőoktatási intézmény, ahol rendőrtiszti képzés folyik. Itt szakmaspecifikus végzettséget kaphat, ezért jelentkezett ide.
„Régen sokat jártunk a családommal Sümegre lovagi tornákra” – emlékezett vissza a kezdetekre – „Már egészen kicsi koromban imádtam a fegyverekkel kapcsolatos dolgokat. A ház előtt masíroztam fel-alá, s a kertünkben mindig lovagosat játszottunk az unokatestvéreimmel. 8 évesen rendőrségi kismotort hajtottam. A végső lökést az igazságérzetem adta meg a rendőri pályához, amikor 14 éves koromban láttam, amint egy férfi a hajánál fogva húzta a feleségét, és a nyílt utcán bántalmazta. Akkor döntöttem el, hogy hivatásszerűen segíteni fogok azokon, akik rászorulnak.”
2016-ban vett részt először a Rendészettudományi Kar nyílt napján, ahol nagyon megtetszett neki a légkör, s mindaz, amit a hallgatóknak nyújtanak az intézmény falai között. Annyira elvarázsolták az NKE Sport Egyesület bemutatói, az erőnléti gyakorlatok, a közelharc, a lövészet, az intézkedéstechnika (például, hogy hogyan kell megbilincselni valakit, miként lehet testi kényszert alkalmazni, és hogy milyen fejlett eszközökkel zajlik az oktatás), hogy négy éven át minden nyílt napra elment, s két középfokú nyelvvizsgát is szerzett gimnazista évei alatt, hogy minél több pontot tudjon összegyűjteni, s biztosabb legyen, hogy felvételt nyer.
Nem véletlen egyébként, hogy a sportbemutatók ennyire megtetszettek neki, hiszen az aktív testmozgás mindig kiemelt fontossággal bírt az életében. Ötödikes korától hat éven át kempozott Székesfehérváron, és országos helyezést is ért el. 10 évesen már versenyszerűen íjászkodott, sokat indult utánpótlás-kategóriában, országos szintű bajnokságokon állt a dobogón. Megszokott családi programnak számított, hogy hétvégente íjászversenyekre ment szüleivel, ahol édesanyja és édesapja is sikeresen röpítette a nyílvesszőket.
Amikor tudatosan készülni kezdett a Közszolgálati Egyetemre, érezte, hogy több erősítő edzésre van szüksége, így a testépítést helyezte előtérbe, jelenleg is aktívan emelgeti a súlyokat, boxol és kettlebellezik.
Kifejtette, hogy a lövészettel az egyetemen ismerkedett meg: a rendészeti alapfelkészítésen belül van ugyanis éles lövészet, s az arra felkészítő száraz gyakorlás (amikor éles lőszer nélkül hajtanak végre olyan gyakorlatokat, melyeket később a lövészet során abszolválnak majd – ez lehet például a fegyverrel való mozgás, az elsütő billentyű kezelésének elsajátítása).
Benedek az alapfelkészítés előtt soha nem lőtt éles lőfegyverrel, viszont mindig is szerette volna kipróbálni. Az akciófilmeket nézve vonzotta a lövészet, ám Magyarországon igen kis számban terjedt el ez a sport, ahogyan - a lőfegyverekhez való hozzáférés is korlátozott. Kevés a versenyző továbbá azért is, mert igen költséges sportról van szó.
Az egyetem sportegyesületének szerencsére van egy lövészszakosztálya, mely tagjai havonta több alkalommal, nagyon kedvezményes áron lövészedzéseken vehetnek részt. A szakosztályba mindig tízszeres szokott lenni a túljelentkezés, ezért a felvételizőket alaposan megrostálják: az egyéni motivációt és a lőképességet is. Benedek minden kritériumnak megfelelt, így több, mint egy éve gyakorolhat ott.
„Minden egyes alkalommal, amikor elsütöm egy fegyvert, olyan adrenalinlöket járja át a testemet, mintha valamilyen extrém sportot űznék épp” – vallotta be. – „Hogy miért versenyzek? Amiért más súlyokat emel az edzőteremben. Jó érzés, amikor jobb eredményt érek el, mint korábban, amikor a sok gyakorlás hatására fejlődni tudok. Amikor napról napra, hétről hétre eredményesebb vagyok, pontosabb találatokat produkálok egy edzésen vagy versenyen - az elégedettséggel tölt el.
S nemcsak emiatt fontos az, hogy hatékonyabban és gyorsabban meg tudjam valósítani a fegyverkezelést, hanem azért is, mert a sportlövészet összefügg a jövőbeli szakmámmal. Rendőrként majd nap mint nap felakasztom a szolgálati lőfegyveremet az oldalamra. Úgy gondolom, hogy önmagam képzése ebben a témakörben elengedhetetlen. A fegyverviselés és a lövészet nagy felelősséggel jár, ugyanis egy élet kioltására alkalmas eszközről van szó.”
Az elmúlt évben nagyon sok verseny elmaradt a Covid miatt, ám a 21 éves fiatalember mégis büszke lehet a megtartott rendezvényeken való szereplésére: az NKE Lövészszakosztály által szervezett Kézi Lőfegyver Kupán negyedik lett, a Kékvonal Lövész Egyesület Szituációs Lövész Versenyén pedig harmadik.
A vírushelyzet miatt pár hónapja csak versenyengedéllyel lehet edzeni, amivel természetesen ő is rendelkezik: a Magyar Dinamikus Lövészsport Szövetséghez (MDLSZ) tartozik. Jelenleg – amikor csak az egyetemen tud lenni – a lövészszakosztályon kívül a Testépítő és a Tonfa Szakosztályt is látogatja. Amikor aktívan az iskolában van, akkor heti hat-nyolc edzésen vesz részt.
„Úgy gondolom, hogy ezek mind segítenek a szakmaiságomat fejleszteni” – jegyezte meg. – „A Testépítő Szakosztály a kellő erőnléthez segít hozzá, a Tonfa Szakosztály pedig a rendőri intézkedés-taktikát fejleszti, valamint speciális szemináriumok keretén belül a harctéri elsősegély-ellátást is megtanuljuk Police Medic kiképzők segítségével.
A lövészszakosztályban a fegyverkezelést és a fegyverismeretet bővíthetem, ami azért fontos, mert a későbbiekben mindazt, amit a sportlövészetben elsajátítok, a munkám során tudom majd hasznosítani. Örülök, hogy az egyetem biztosítja ezeket a lehetőségeket. Végezetül megjegyezném, hogy a közterületi szolgálat és a parancsnoki munka ellátása során nagy segítséget nyújt mindaz, amivel a sport gazdagítja az embert: kellő önbizalmat és tartást ad, önkontrollra tanít, ami alapvető fontosságú a rendőri hivatás gyakorlásához.”
