Az országos átlagnál több háziorvos hiányzik Fejérből, Székesfehérváron is van üres praxis
Az országos átlagnál több háziorvos hiányzik Fejérből, Székesfehérváron is van üres praxis
Az országos átlagnál több háziorvos hiányzik Fejérből, Székesfehérváron is van üres praxisA Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2021. február elsejei adatai alapján Magyarországon nagyjából minden tizedik praxis betöltetlen: az ország 458 településén 609 olyan praxis van, ahol nincsen álladó háziorvos. Ezek közül 16 olyan, amelyet már 15 éve, 59-et több mint 10 éve, 157-et pedig több mint 5 éve nem töltenek be.
Megyei szinten a legtöbb, összesen 75 háziorvos Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hiányzik, de Fejér megyében is az átlag feletti ez a szám: 38 betöltetlen praxist tart nyilván a NEAK. A legkevesebb üres háziorvosi körzet (14) Baranya megyében van.
Ha a települések alapján vizsgáljuk a helyzetet, akkor a sorból országos szinten kiemelkedik Tatabánya és Salgótarján 7-7 betöltetlen praxissal, de Dunaújváros is a rosszabb helyzetben lévő települések között található, itt négy körzet van üresen.
A Fejér megyei 38 betöltetlen praxis 28 település között oszlik meg: Dunaújváros a maga négy üres praxisával a megyei listavezető, ezt követi Székesfehérvár, ahol jelenleg három betöltetlen háziorvosi körzet van, majd Adony, Enying, Ercsi és Sárbogárd azok a további települések, ahol 2-2 praxis is üresen áll.
A betöltetlen körzetek ellátandó lakosságszámának tekintetében azonban Székesfehérvár sokkal jobb helyen áll, mint a fenti települések. A fehérvári három érintett körzetben 1982 fővel számol az alapkezelő, míg Enyingen 2427, Ercsiben 3253, Sárbogárdon 3474, Dunaújvárosban pedig 6068 fővel.
Országos szinten – Baranyában, Bács-Kiskunban, Békésben, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Csongrádban, Hajdú-Biharban, Nógrádban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében – több olyan település is van, ahonnan már 2004 ősze óta hiányzik az állandó háziorvos. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint Fejér megyében a legrégebb óta betöltetlenül álló praxis a mátyásdombi, ott 2008. április 01-e óta 710 főnek nincs állandó háziorvosa. Több mint tíz éve, 2010.09.01-e óta vár a praxis betöltésére Sárosd – itt 1317 fő az ellátandó lakosságszám –, illetve tíz éve, 2011.08.01-e óta a vajtai praxis, itt 885 fő az ellátandó lakosok száma.
A székesfehérvári körzetek közül a legrégebb óta üres praxis is alig egy éve, 2020.04.01-től van állandó háziorvos nélkül, míg a másik kettő 2020.10.01-től, illetve 2020.12.01-től érintett.
A GKI elemzése szerint a betöltetlen praxisok növekvő számának egyik oka, hogy a háziorvosok körében jelentős az elöregedés, azaz a nyugdíjba vonuló orvosok helyet nincs utánpótlás. A háziorvosok átlagéletkora 59 év körüli, a koronavírus-járvány pedig csak felgyorsította a praxisok elhagyását, mivel a veszélyeztetett (65 év feletti) korosztályba tartozó háziorvosok már nem valószínű, hogy visszatérnek az ellátásba dolgozni.
A GKI ugyanakkor felhívja a figyelmet: az üres praxisok helyettesítése miatt mind a helyettesített, mind pedig az eredeti praxisban is romlik a betegek ellátása, mivel a háziorvos túlterheltsége növekszik. Ez ráadásul a háziorvosok koronavírus-elleni oltási programba való becsatlakoztatásával még inkább fokozódik.
A KSH adatai szerint országosan 2010 és 2019 között 438 fővel (7 százalékkal) csökkent a praktizáló háziorvosok száma. A 2019-es adatok alapján a 6013 praktizáló háziorvos több mint 64 millió esetet látott el (azaz egy háziorvosra 10 655 eset jutott, vagyis 43 eset naponta, ami 4,7 százalékkal több mint 2010-ben). Így egy-egy betegre átlagosan maximum 12 perc jut. Szintén nőtt az egy háziorvosra jutó lakosok száma (2019-ben 1625 fő), ami 5 százalékkal több a 2010-es adatnál.
