7 hónapnál régebbi cikk

Tovább drágulnak az építkezések
·Gazdaságépítkezés·Utolsó frissítés: undefined
Fehérvár Médiacentrum fotója
Kiss László
Tovább drágulnak az építkezések
·Gazdaságépítkezés·Utolsó frissítés: undefined

Az ingatlanárak szárnyalása nem új keletű, de most már nemcsak a használt vagy újonnan épített lakások ára van az egekben, hanem az éppen épülőké is egyre komolyabb terhet ró az építkezőkre. Ennek ellenére nem érdemes kivárni: a szakértők szerint a jövőben ennél olcsóbb nem, csak drágább lehet az építkezés.

Bár a KSH jelentése szerint 2020 végén az építőipari termelés némileg elmaradt az egy évvel korábbitól, erre az esztendőre javulást várnak, amit azonban beárnyékol a munkaerőhiány és a folytatódó drágulás. Az év egészében az építőipar termelői árai átlagosan 7,4 százalékkal magasabbak voltak az előző évinél. Ebből pedig az is következik, hogy a fogyasztói árak ennél is magasabbak voltak, bár erről nem közölt kimutatást a statisztikai hivatal. Szinte minden alapanyag jelentősen drágult, volt, ami éves viszonylatban 10 százalékot meghaladó mértékben.

Miért mentek fel ennyire az árak?

„Nagyon megdrágította a családi házas építkezéseket az a rendelet, amelynek értelmében csak a közel nulla energiaigényű épületekre kaphatunk hatósági bizonyítványt, amit a köznyelv használatba vételi engedélynek ismer. Ezenfelül még az épület energiaigényének 25 százalékát megújuló energiaforrásból kell fedezni. Ezt ugyan most kitolta a kormány, vagyis kaphatnak haladékot az építtetők, ez azonban nem változtat az árakon” – mondja Keresztes Imre.

Az építészmérnök, ingatlan- és beruházási szakember, műszaki ellenőr szerint még az unióban sem kötelezőek a közel nulla energiaigényű épületek. Magyarországon sem lenne még indokolt a létük, hiszen sok részletkérdésben a szakemberek sincsenek felkészülve minden szakmai részletre, sem a tervezésben, sem a kivitelezésben. Olyan nyílászárók és szigetelés beépítését, illetve megújuló energia használatát igényli egy közel nulla energiaigényű épület, ami a korábbiaknál sokkal komolyabb anyagi terhet ró az építtetőre.

Az építkezések drágulásának másik oka a véges kivitelezői kapacitás: „Sajnos sok a tisztességtelen vállalkozó, akik a piaci árnál 30-40, esetenként 100 százalékkal magasabb árat is kérnek, ha sürgős az építkezés, és látják a megrendelőn, hogy képes megadni a kért árat. Ilyenkor a vállalkozó a folyamatban lévő munkáit lassítja, vagy halasztja. Hiszen, ha valaki a mostani piaci árnál magasabbat is képes megadni, elsőbbséget élvez” – magyarázza a szakember.

Azokra a cégekre viszont, amelyek tisztességes piaci magatartást követnek, várni kell: „Arra a robbanásszerű keresletnövekedésre, ami már harmadik éve tart, nem volt felkészülve az építőipar, hiszen előtte évekig kapacitásfölösleg volt, így sok szakember külföldre ment dolgozni, és ott is maradt. Vagyis nincs elég szakember, 2019 óta azonban megnőtt az építőipari munkaerőigény” – mondja Keresztes Imre.

Az építőipari anyagárak évekig stagnáltak. Most, hogy megnőtt a beruházási kedv, a gyártók és a kereskedők ebben az időszakban hozzák be az előző évi elmaradást, így az árak jelentősen emelkedtek.

„A járulékos költségek is magasabbak: idén az üzemanyagárak is megugrottak, így például a fuvarköltség legalább 20 százalékkal emelkedett. Az euró–forint-árfolyam változásairól nem is beszélve!" – teszi hozzá a szakember.

Vagyis a rendszer összetett, az eredmény pedig önmagáért beszél: jelenleg egy átlagos méretű családi ház megépítése másfélszer annyiba kerül, mint három évvel ezelőtt. Persze a kedvelt, frekventált helyeken még magasabbak is lehetnek az árak, hiszen nincs két egyforma ingatlan. Az árakat nagyon sok tényező befolyásolja: a gazdasági ésszerűségen kívül a divatos, népszerű földrajzi fekvés vagy a nagyberuházások megjelenése. A környék foglalkoztatási körülményei is jelentős árkülönbségeket generálhatnak.

Nem mindenkinek érdemes várni!

„Azt javaslom, hogy akinek megvan rá a lehetősége, gyorsítson! Akinek nincs, és lakásépítésben vagy -vásárlásban gondolkodik, annak azért érdemes várni, mert lassan megjelenik a piacon a felesleg: az eladó, új építésű lakások, házak piaca már telítődik, így nem növelhetik tovább az árakat. Ugyancsak érdemes gondolkodni azon, hogy vidéken, régi építésű házakat felújítani kevesebb költséggel jár.

A nagyvárosi vonzáskörzeteken kívül, kisebb falvakban, természethez közeli és egészségesebb környezetben élni egyre inkább jellemző tendencia, és a nyugat-európai példák alapján ki lehet jelenteni, hogy ezek az ingatlanok hosszú, de középtávon is egyre értékesebbek lesznek. A nagyvárosi élet helyett az önellátást, az egészséges életmód megvalósítását kínálják ezek az ingatlanok” – hangsúlyozza Keresztes Imre.

Az energiafelhasználás mellett a környezeti hatás is fontos!

A modernizálásnak van egy másik, fontos szempontja is: érdemes lenne figyelembe venni egy új épület létrehozásánál azokat az épületbiológiai tulajdonságokat, amiket ma, Magyarországon még nem vizsgálnak a szakemberek!

„Meggyőződésem, hogy új épület esetében minden környezeti hatást vizsgálni és mérni kéne: a rezgéseket, a zajt, a beépített anyagok kipárolgását. Gondolok a műanyagokra, a festékre és az elektromágneses sugárzásra is. Az energiatakarékos okosházak ugyanis számtalan ilyen egészségre ártalmas veszélyt hordozhatnak. Az elektro-hiperérzékenység létező probléma: Németországban a lakosságnak a 10 százaléka már elektro-hiperérzékeny. Ezekre az emberekre sokkal ártalmasabb a modern, vezeték nélküli eszközök sugárzása” – hívja fel a figyelmet Keresztes Imre.

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek