Meddig tanul a magyar?Meddig tanul a magyar?
A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása alapján a 2020/2021-es tanévben Magyarországon 62 felsőoktatási intézményben 287 500 ezer hallgató folytatott tanulmányokat. Ebből felsőfokú alap-, mester-, vagy osztatlan képzésben 249 200, felsőoktatási szakképzésben 11 800, szakirányú továbbképzésben 16 300, míg doktori képzésben 10 200 hallgató vett részt.
Nappali képzésben 204 700 hallgató vett részt, míg 82 800 hallgató nem nappali képzésben részesült. utóbbi kategóriában rendelkezésre állnak az életkori adatok, sok érdekesség olvasható ki ezekből.
A legtöbben a 25 évesek (4 854 fő) voltak a legutóbbi tanévben a nem nappali képzésben résztvevők közül, 2 765 hölgy és 20 89 férfi. Összességében is elmondható, hogy jóval nagyobb a nők aránya a nem nappali képzésekben, nagyjából 60-40% az arány a hölgyek javára.
A 25 évesek első helye nem véletlen, a hallgatók 36%-a (29 700 fő) a 23–29 évesek korcsoportjába tartozik. Ugyanakkor a harmincasok is szép számmal vannak jelen a nem nappali felsőfokú oktatásban, példaként vegyük a 35 éveseket, akik közül 2 307-en (1277 nő és 1030 férfi) döntöttek úgy, hogy bővítik tudásukat. Érdekes megnézni a szélsőségeket, az elmúlt tanévben 62 olyan fiatal vett részt a nem nappali felsőoktatásban, akik még nem töltötték be a 18. életévüket, a 28 fiút és 34 hölgyet talán joggal illethetjük a „csodagyerek” kissé már elnyűtt jelzőjével.
És hogy a címben feltett kérdésre is választ kapjunk: az elmúlt oktatási évben 303 olyan hallgatója volt a nem nappali képzéseknek, akik már elmúltak 59 évesek. Még beszédesebb adat, hogy az 50 éves vagy idősebb hallgatók száma (közel 4 700) a nem nappali képzésben résztvevők 6%-át adta.