2 hónapnál régebbi cikk

Idő (Old) kritika: M. Night Shyamalan ismét megmutatta, hogy miért ő korunk egyik legmegosztóbb filmese
·Filmkritika·Utolsó frissítés: undefined
Fehérvár Médiacentrum fotója
Mafab/Universal Pictures
Idő (Old) kritika: M. Night Shyamalan ismét megmutatta, hogy miért ő korunk egyik legmegosztóbb filmese
·Filmkritika·Utolsó frissítés: undefined

Befutott M. Night Shyamalan újabb őrült thrillere, az Idő, amely olyan sokkolóan izgalmas előzetessel borzolta a kedélyeket, hogy azon nyomban látni akartam a - ki nem találjátok - idővel machináló alkotást. Nézzük, hogyan teljesített nálunk az Idő! (Spoilermentes kritikánk következik.)

Külcsín

M. Night Shyamalan zsenialitását és munkásságát ismerjük már, mint a rossz pénzt. Az elmúlt években több olyan filmmel is előrukkolt, amely abszolút sikernek számított, ám sajnos vagy nem sajnos legtöbb alkotása igencsak megosztóra sikeredett.

A magam részéről szinte az összes moziját két kanállal faltam, ám a nemzetközi sajtó már nem volt ennyire lelkes és elnéző produkcióival. 

Pedig aztán bőven volt bennük szufla, elég csak megemlíteni például a Hatodik érzéket, amely hatalmas klasszikussá nőtte ki magát. Vagy A sebezhetetlen-Széttörve-Üveg hármast, amelyek olyan összefüggően beteg sztorit alkottak, hogy szó szerint felrobbant tőlük az agyam. Persze jó értelemben. Aztán ott van a Jelek vagy Az esemény is, amelyek a maguk módján szintén kiemelkedőek lettek.

És akkor egyszer csak villámcsapásként befutott a régóta rebesgetett Idő előzetese, amely megnézése utána egészen konkrétan leesett az állam.

Az Idő Pierre Oscar Levy és Frederik Peeters Sandcastle (Homokvár) című, igencsak parás képregénye alapján készült, és még kell hagyni, nem mostanában találkoztam ilyen ötletes, elgondolkodtató és egyben bizarr történettel.

Sztori

Guy (Gael García Bernal) és Prisca (Vicky Krieps) a trópusokra utaznak gyerekeikkel, Trenttel és Maddoxxal, hogy még egyszer utoljára együtt nyaraljon a család, mielőtt végleg beadnák a válópapírokat.

Amikor odaérnek, a nyaraló vezetőjének tanácsára olyan tengerpartra mennek, amely teljesen el van zárva a külvilágnak, és csak néhány másik brigád tartózkodik ott rajtuk kívül.

Persze az idill nem tart sokáig, ugyanis igencsak furcsa dolgok kezdenek történni a parton: az egyik csapatból hirtelen meghal az egyik nő, Agnes (Kathleen Chalfant), majd három kisgyerekből is hirtelen tini lesz.

A kétségbeesett nyaralók rájönnek, hogy a lagúnában, ahol vannak eszeveszetten gyorsan telik az idő, ha pedig vissza akarnának jutni a civilizációhoz, akkor hirtelen elsötétül minden és újra a strandon térnek magukhoz. Para!

Karakterek

Megmondom őszintén, az Idő szereplői egyáltalán nem nyűgöztek le. Olyan érzésem támadt, mintha random színészeket dobáltak volna be a filmbe, aztán majd csak lesz valami, mert amúgy sem az ő teljesítményük a lényeg, hanem a sztori.

Na, ez tökéletesen átjött, ugyanis konkrétan egyetlen karaktert sem tudnék kiemelni, aki valamilyen nyomott hagyott volna bennem. És ez szörnyű.

Talán a történet középpontjában álló család két idősebb tagját, Guyt és Pirscát eljátszó Gael García Bernal és Vicky Krieps mutattak valami értékelhetőt, de az egésznek (legalábbis színészi szempontból) olyan B-filmes beütése volt, mint annak a rendje.

És ettől én majd megőrültem, ugyanis általában ha nézek egy mozit, mindig van legalább egy olyan figura, akit kiszúrok, hogy igen, ő a kedvencem, neki fogok szurkolni, ám az Időben ilyen téren eléggé vakvágányra futottam. Nulla, semmi.

És nem, nem az a bajom, hogy nem szerződtettek egyetlen gigamegasztárt sem a produkcióhoz, hanem az, hogy akiket beválogattak, közel sem hoztak még egy átlagos szintet sem. Na jó, hagyjuk.

Amúgy az alkotásban felbukkan Ken Leung is, sokak számára talán ő lehet a legismertebb szereplő, ő keltette életre a Lost - Eltűntekben a kissé izgága Milest.

Összegzés

A karakterekkel ellentétben a cselekmény viszont nagyon is rendben volt, sőt, úgy a székhez szegezett, hogy konkrétan alig fogyott a kukoricámból, ami nálam igen is nagy szó, ugyanis átlagos mozis napjaimon már a reklámok alatt megeszem a felét.

Szóval M. Night Shyamalan Idője a színészeket leszámítva akkorát ütött, hogy még most sem nagyon tértem magamhoz. A feszültség már-már tapintható volt, a képek valami parádésra sikeredtek, és az egész történetvezetés is csillagos ötöst érdemel.

A befejezés kicsit megosztó lehet, ám szerintem az is rendben volt, és vannak ám itt nagy életigazságok az életről, a szerelemről és a halálról is, szóval miután hazaértetek, utána is lesz min agyalnotok.

Én azt mondom M. Night Shyamalan újabb produkciója mindenképpen megéri a pénzét, így bátran tegyetek vele egy próbát. Egy biztos: ha beültök rá, nem mindennapi vagy könnyen emészthető filmnek lesztek a szem- és fültanúi.

10/7 - Az Idő - hibái ellenére - az elmúlt időszak egyik legkellemesebb meglepetése

Legnépszerűbb
Fehérvári hasznos infók
Hasonló cikkek