Így alakult Székesfehérvár népsűrűsége a XV. század óta
Így alakult Székesfehérvár népsűrűsége a XV. század óta
Így alakult Székesfehérvár népsűrűsége a XV. század ótaSzeptember végén mutatták be a Magyarország Nemzeti Atlasza (MNA) új kötetét, a 2018-ban megjelent „Természeti környezet” nevű kötethez szorosan kapcsolódó „Társadalom” című anyagot.
Az feldolgozandó információ elképesztően nagy volt, a Központi Statisztikai Hivatal így érzékelteti a kötet elkészítésének volumenét: „Az MNA ezen kötetének megalkotásában – túlnyomórészt hazai egyetemeken, kutatóintézetekben, kormányzati szerveknél dolgozó – 5 kötet- és 13 fejezetszerkesztő, 42 fejezet- és 85 térképszerző vett részt, akik 196 oldalon, 12 fejezetre tagolva, 377 térkép, ábra, táblázat és 73 fénykép segítségével mutatták be hazánk társadalmát”.
Magyarország Nemzeti Atlasza kötetenként könyv formájában is megvásárolható, ugyanakkor online formában ingyenes. Székesfehérvárról is rengeteg érdekesség érhető el a www.nemzetiatlasz.hu oldalon, mi próbaképp városunk népsűrűségének alakulását vettük nagyító alá.
Az atlasz már az 1400-as évektől kezdődően feldolgozta hazánk rendelkezésre álló népsűrűségi adatait, amelyek jól mutatják be például városunk népességének növekedését. Székesfehérvár és környékének népsűrűsége a XV. század végén 5 és 10 fő között alakult, ennyi lakos jutott minden négyzetkilométerre. Városunk évszázadok alatt bekövetkezett fejlődése természetesen e szám folyamatos emelkedését hozta. 1787-ben már a különböző területeken 9 és 18 fő között alakult a város népsűrűsége, míg 1910-ben ez a szám már 45 és 55 között volt.
1950-ben 80 és 120 fő közötti népsűrűséget jegyeztek fel Székesfehérvár különböző területein, majd tovább emelkedett ez a szám, 1990 óta tartósan 120 és 160 között mozog ez a mutató.
Magyarország Nemzeti Atlaszában természetesen további érdekességek is megtalálhatók Székesfehérvárról, így például kiderül, hogy 30% körüli a nőtlenek/hajadonok aránya, hogy jelenleg magasabb a hölgyek aránya város lakosságában és az is, hogy Fejér Vármegyében a XV. század végén, 100 négyzetkilométeren átlagosan 5-7 lakott település volt.
