Szinte titokban vitték el Fehérvárról a Háború Emlékét 2004-ben
Szinte titokban vitték el Fehérvárról a Háború Emlékét 2004-ben
Szinte titokban vitték el Fehérvárról a Háború Emlékét 2004-benAz elmúlt napokban sokat társalogtunk a Köztérkép székesfehérvári szerkesztőjével, a hazai köztéri alkotások fáradhatatlan kutatójával, Szabó Péterrel. A szó az elrejtett fehérvári alkotásokra terelődött, melyekből még mindig akad néhány (spoiler: hamarosan jövünk egy olyan alkotás bemutatásával, melyet nagyon kevesen láthattak csak az elmúlt években, évtizedben). Ekkor merült fel a neves festőművész, Kohán György neve, akinek egykor Székesfehérváron állt egy neves alkotása.
A Kossuth-díjas (1966) és kétszeres Munkácsy-díjas festőművész, Kohán György 1910-ben született Gyulaváriban. Személyében a monumentális gondolkodásra valló festői erőt megnyilvánító művészt tisztelhetjük. Bár munkásságát elismerték, hosszú ideig a rendszer a művésztársadalom peremén tartotta, hol közelebb engedve nagyobb feladatokhoz, hol messze tolva a 20. század hazai festészetének elitjétől. Sajnos későn, munkássága utolsó éveiben bízták csak meg tehetségéhez és tudásához méltó feladatokkal. Fiatalon, 1966-ban, mindössze 56 esztendősen Gyulán hunyt el.
Ami a hosszú ideig Székesfehérváron álló alkotását, a Háború Emléke című művet illeti, erről Gyarmati Gabriella művészettörténész írt hosszabb lélegzetvételű disszertációt. Gyarmati Gabriella mesélt erről a munkáról Szabó Péternek, akinek köszönhetően olvasóink is megtalálhatják a disszertációt az interneten. Ahogy Gyarmati Gabriella fogalmaz tanulmányában:
„Kohánnak egy, egyetlenegy „méltó feladat" adatott meg, ám az is későn, közvetlenül 1966-ban bekövetkezett halála előtt. A sokak által Magyar Guernicának nevezett, még az 1940-es évek elején készült Háború emléke című rajzvázlat, amely látomások epizódjaiból komponált képi, illetve a kivitelezés tekintetében, tehát technikai értelemben is montázs. A részben Aba-Novák Vilmos szegedi Hősök kapuja által inspirált, 235x950 cm méretű mű tehát az egyetlen, és kényszerűen más keze által megvalósult falképterve a mesternek. A kőmozaik technikára átírt ábrázolás évtizedekig a székesfehérvári Szakszervezetek Házának - bemutatásra teljességgel alkalmatlan - szűkös ebédlőjében porosodott, mígnem 2004-ben átkerült Gyulára. Felállítása óta (egy meghívásos, ám végül sikertelenül zárult köztéri szobor-pályázatot követően született praktikus ötlet nyomán) a Huszadik századi hősök és áldozatok emlékművének funkcióját látja el."
Kohán György szobrához közel látható a mű a gyulai Kohán Képtárban
Benkő Gabriella Emese
A majd 23 négyzetméteres alkotást tehát a Szekfű Gyula utca elején lévő egykori SZMT-székházban állították fel még 1968-ban. Ahogy az évszámból is kitűnik, Kohán György már nem élhette ezt meg. Az általa elkészített terveket még életében elkezdte kivitelezni Csákvári Nagy Lajos festő- és szobrászművész, ám a munka közel három évig tartott, az időközben elhunyt Kohán így már nem lehetett ott az avatáson.
No nem mintha később sokan láthatták volna az említett ebédlőben az alkotást, mely végül elköltözött Székesfehérvárról. 2004. június 7-én elszállították Gyulára, ahol pár hónappal később összeállították és újra felavatták. Érdekes, hogy semmi komolyabb anyag nem lelhető fel a mű Fehérváron töltött majd négy évtizedéről (fotó is alig, ide és ide kattintva egy-egy darab), de magáról a költöztetéséről sem, mi sem jutottunk biztos információkhoz annak kapcsán, miért épp akkor vitték el az alkotást (Frissítés: Az egyik olvasónktól kapott információk alapján valószínűleg egy akkor végzett felújítás lehetett a költöztetés ütemezésének hátterében).
Az azonban biztos, hogy miért került el innen: egész egyszerűen nem volt méltó helye az addigi környezetében, ezt jól mutatja Gyarmati Gabriella története is. A művészettörténész elmesélte, hogy a 90-es évek közepén látta először személyesen a mozaikot Székesfehérvárott. A székház egykori ebédlőjében éppen ruha/cipő vásár zajlott és a termékek árai a mozaikra voltak felragasztgatva…
Kohán György tervei alapján Csákvári Nagy Lajos készítette el a mozaikot
Benkő Gabriella Emese
Az biztos, hogy az alkotás végül jó helyre került: Gyulán működik a Kohán György életművét gondozó Kohán Képtár, melynek közelében állították fel a Háború Emlékét. Ezúton is köszönjük a szíves segítséget Benkő Gabriella Emesének, akitől az alkotásról Gyulán készült friss fotókat kaptuk.
