A kert, ami összehozza az embereket a panelrengetegben
A kert, ami összehozza az embereket a panelrengetegben
A kert, ami összehozza az embereket a panelrengetegbenMinden évben különleges virágok, szebbnél szebb kompozíciók készülnek a Jancsár utcai társasházunk kertjében. Olyan ez a kert, mint egy kis gyógyító sziget: összehozza az embereket, közösséget épít, nyugalmat áraszt és meggyógyítja a lelket. A formák és az illatok kerülnek a középpontba, a látvány lenyűgöző és mindenkit magával ragad.
Gyakran hallom az ablak alatt elsétáló családokat, a kislányok megállnak és megnézik a virágokat, kérdezgetnek és azt sem ritka, hogy addig-addig rágják a szülők fülét, amíg azok bele nem törődnek, hogy ők lesznek következő érdeklődők, akik ott állnak a kert gondos gazdájával Emi nénivel és hallgatják, hogy melyik növény honnan került oda, és milyen titkokat is rejt a kert.
Látom is a következő vidám szőke kis fejecskét, ahogy előbukkan valamelyik virág mögül és csillogó szemekkel hallgatja, hogy az a varázslatos szivárványszínű virág, honnan került a kertbe.
Jó érzés mindennap elsétálni a szívvel-lélekkel gondozott kertecske mellett. Kisfiam büszkén mutogatja a hozzánk érkezőknek a csoda keretet, amiben mindig vannak különleges virágok.
Persze sokfelé láthatunk kerítéssel körbekerített rendezett kertecskéket bármelyik lakótelepen is sétáljunk ilyenkor Székesfehérváron. Ezeket szívvel-lélekkel gondozzák az ott élők mindenki örömére. S valahogy a rohanó mindennapokban, varázserővel is bírnak ezek a kertek, mert megállítják az embert, egy pillanatra nem kell rohanni és jut idő – ha csak egy pillanatra is – elmélyülni a természet szépségeiben.
