Kérlek, ne vidd el a beteg gyereket a boltba!
Kérlek, ne vidd el a beteg gyereket a boltba!
Kérlek, ne vidd el a beteg gyereket a boltba!Anyukaként nem tudom megérteni, amikor valaki beteg gyerekekét vonszolja A-ból B-be, aztán B-ből C-be. Itt nem a kötelező logisztikai körökről van szó. Nyilván vannak olyan esetek, amikor a szükség törvényt bont, mert mondjuk haza kell hozni a nagyobb testvért a suliból, vagy be kell ugrani kifliért és tejért a közeli boltba. Ez oké, ez teljesen rendben is van.
De az már egy másik kategória, amikor valaki beteg gyerekkel megy nagybevásárlást tartani. Legutóbb az egyik fehérvári diszkontban éppen a felvágottak között válogattam, amikor a középső sorok felől hurutos köhögést hallottam. Lehet a kovid előtti életemben fel sem tűnt volna, de most akarva-akaratlanul is észrevettem.
Hátrafordultam és láttam, hogy egy két- háromévesforma kislány majd megfullad, annyira köhög, míg anyukája hosszú-hosszú perceken keresztül válogat az akciós konyhai eszközök között. A gyerek csak ült mélán a bevásárlókocsiban, szeme lázasan csillogott, és két hurutos etap között a biztonság kedvéért kifújta az orrát. Anyukája, amikor végre rátalált a hőn áhított serpenyőre, kényelmesen tovább válogatott egy másik sorban.
Elképzelhető, hogy pont akkor volt esedékes a heti vagy havi nagybevásárlás, mert már üresen kongott a hűtő, vagy épp előtte ment tönkre a serpenyő, és mellesleg nincs kire hagyni a beteg gyereket. Nagy kérés lenne, hogy ilyenkor legalább legyen az illetőben annyi, hogy a lehető legrövidebb idő intézze el a legszükségesebb dolgokat, és arra a pár percre, akárhányéves is a gyerek, adjon rá maszkot?! Lehet, csak egy kis ovis baci, de az is lehet, hogy delta. Nem olyan könnyű egy-két tünet alapján eldönteni.
Attól még, hogy a gyerek néhány nap alatt túl van a nehezén, egy felnőttet vagy egy krónikus beteget hosszú hetekre ledönt a lábáról. Szerintem jobb az elővigyázatosság, és az sosem probléma, ha egy picit odafigyelünk a másikra.
